A X. Bolyai Konferencia programja

9:00 Megnyitó

9:10 Kovács Gábor (Bolyai Kollégium): Jövendő titkaink

Korunk automatizált telekommunikációs rendszerei nemcsak hívások és adatkapcsolatok millióit tudják továbbítani, hanem egyre növekvő hatékonysággal figyelni, elemezni is tudják tartalmukat. Persze, ki és miért figyelne pont minket a társadalom szürke tömegében? A kísértés nagyobb, mint elsőre gondolnánk; Orwell talán így mondaná: Senkit sem figyelnek... ok nélkül. A megfigyelés egyetlen ellenszere, ha mindig mindent titkosítunk. Miért titkosítsuk a karácsonyi üdvözletet, amikor az fölösleges plusz munka? Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogyan használhatjuk őket? És mi köze az előbbieknek a nyílt forráskódú programozáshoz? Mindezekre választ kaphatunk az előadásból.

9:30 Molnár Katalin (GAMF Szakkollégium): PC védelem

A vírustámadások, a rosszul konfigurált vagy telepített programok, illetve a figyelmetlen számítógép-használat gyakran semmisítenek meg értékes adatokat merevlemezünkön. Ha rendszeresen mentünk, frissítjük víruslista-állományunkat, némileg nyugodtabbak lehetünk. Azonban még így is nagyon kellemetlen lehet egy-egy összeomlás, hiszen a rendszer újratelepítése, a programok újbóli konfigurálása sok időt vesz el az egyéb, hasznos feladatoktól. Nagyon fontosak a megfelelő vírusellenőrző, illetve vírusirtó programok, mégis a védelmek közül a hardveresek a legmegfelelőbbek, hiszen azokra lehet kívülről a legkevesebb hatást gyakorolni. Ma már létezik olyan eszköz PC-re, amely óvja merevlemezünket a nem kívánt külső behatásoktól (vírustámadásoktól, szoftveres támadásoktól stb.), a neve Radix Protector, Magyarországon PC védelmi kártya néven került forgalomba. Az előadás ennek előnyeiről, illetve használatáról fog szólni.

9:50 Sipőcz Brigitta (Bolyai Kollégium): Útban új világok felé

A tudományt foglalkoztató nagy filozofikus kérdések közül az egyik mindenképpen az, hogy van-e élet az Univerzumban a Földön kívül. A Naprendszeren túl esetlegesen létező élet sok előfeltételt követel meg magának, ezek közül az egyik legfontosabbról szól az előadásom, miszerint léteznek-e bolygók más csillagok körül. A válasz közismert, az előadásomban viszont a felfedezések hátteréről beszélek. Bemutatom az eddigi sikerekhez vezető módszereket és további ígéretesnek tűnő programokat is.

10:10 Kocsis Bence (Bolyai Kollégium): Az Univerzum kozmológiai modellje és mérése

A precíziós kozmológia aranykorát éljük. A technológia elérkezett arra a szintre, hogy végre választ találhatunk a legalapvetőbb kérdésekre: mi alkotja az univerzumot, mik a törvényszerűségek, hogyan keletkezett a világegyetem és mi a hosszú távú sorsa. A megfigyelések megdöbbentő fejleményeket hoztak: (i) a nagyskálás geometria görbület nélküli, (ii) létezik egy minden eddig ismerttől gyökeresen eltérő „sötét anyag” és (iii) az univerzumban számottevő szerepet játszik egy eddig ismeretlen gravitációsan taszító kölcsönhatás, a „sötét energia”. Ez utóbbi eredmény forradalmasítja leginkább a fizika alapjairól alkotott képünket, és a Science értékelésében két évben is (1998-ban és 2003-ban) kiérdemelte Az év áttörése címet.
Az előadásomban felvázolom az univerzumot leíró ún. kozmológiai modellt, és beszámolok a mérési lehetőségekről. Beszélek a kozmikus háttérsugárzás anizotrópiájában rejlő információról, a világegyetem feltérképezése kapcsán megfigyelt struktúráról, a távoli szupernovák, a Lyman-α sugárzás, a gyenge gravitációs lencsézés, a Sunyaev-Zeldovich effektus és az intergalaktikus röntgen sugárzás megfigyeléséről. Az összes eddigi tapasztalat összhangban van. A közeljövőben feltáruló újszerű lehetőség, a gravitációs hullámok észlelése további fényt deríthet a sötét energia konkrét formájára.

10:30 Poszterbemutatók

10:50 Szünet

11:15 Kovács Krisztina (Bolyai Kollégium): Régészeti kémia

A hatékony régészeti munkában a vegyész szerepe elengedhetetlen: a régi és újabb analitikai módszerek lehetővé teszik a pontos kormeghatározáson kívül sok más kérdés megválaszolását is. Hogyan készültek az egyes műtárgyak? Milyen nyersanyagokat használtak őseink? Milyen változásokon mentek keresztül a leletek az elföldelés után? Milyen információkat hordoznak az eltemetett emberi/állati maradványok? Hogyan következtethetünk mindebből elődeink szokásaira?
Előadásomban rövid áttekintést szeretnék nyújtani arról, milyen módszereket alkalmaznak ezen a területen a vegyészek napjainkban, az analitikában jól ismert technikákat hogyan lehet az általában erősen szennyezett, rendkívül komplex minták elemzésére hatékonyan felhasználni.

11:35 Borsós Tibor (Bolyai Kollégium): Fullerének

Manapság egyre többet hallhatunk a fullerénekről. Kutatásuk révén egyre többet tudunk tulajdonságaikról, alkalmazhatóságukról. De mik is azok a fullerének, honnan származik a nevük? Miért olyan különlegesek? Előadásomban a fullerének felfedezéséről, kutatásáról, és jövőbeni fizikai-kémiai alkalmazásáról szeretnék beszélni.

11:55 Rokob Tibor András (Bolyai Kollégium): Mit tudhat egy fehér festék?

A titán-dioxid (E 171) egy olcsó, nem mérgező, vakítóan fehér anyag, melyet színezőanyagként régóta használnak a festék-, élelmiszer- és gyógyszeriparban. Félvezető sajátságának és ultraibolya fényelnyelésének köszönhetően azonban az elmúlt harminc évben új alkalmazási területekre talált. Az előadásban szó lesz fotokatalitikus elven alapuló, öntisztuló, önfertőtlenítő bevonatokról, levegő- vagy víztisztító berendezésekről és további érdekes felhasználási lehetőségekről.

12:15 Ebéd

13:35 Kósik Szabolcs (Eötvös Collegium): A Zsivány-sziklák vulkanoszedimentológiai vizsgálata

A középső miocénban lezajlott intermedier mészalkáli vulkanizmus igen meghatározó volt hazánk mai földtani arculatának kialakításában. A bádeni szigettenger egyik sekélyebb öblében szintén ez a kb. 16 millió évvel ezelőtt kezdődött vulkáni működés hozta létre a Visegrádi-hegységet.
A mintaterület megválasztásánál fontos szempont volt, hogy minél vastagabb rétegsorok vizsgálata váljon lehetővé. Így esett a választás a Dobogókőtől kb. 800 méterre délre elhelyezkedő Zsivány-sziklákra.
A feltárások alapos vizsgálatát követően kísérletet tettem az egyes szelvények párhuzamosítására is, mellyel az volt a célom, hogy minél hosszabb idősor eseményeire lehessen következtetni a különböző rétegek szedimentológiai és kőzettani jellemzőiből. A felépítő kőzetek mikroszkópos elemzése után rekonstruáltam a Zsivány-szikláknál található üledékeket létrehozó vulkáni működés eseményeit, valamint a jelenlegi települési viszonyokból következtettem a felszínfejlődési folyamatokra.
A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a terület mai, 600 m körüli magassága a fiatal tektonikus mozgásoknak tulajdonítható, a vulkánosság idején azonban egy kúplábi helyzetű, erózióbázisként felfogható terület lehetett. A Zsivány-sziklákat felépítő üledékek először blokk- és hamuár üledékként rakódtak le, majd utólagos áthalmozást követően kerültek mai helyzetükbe.

13:55 Éva Csaba (Bolyai Kollégium):
A társas rovarok életének sajátosságai, magyarázatok a kialakulásra és a fenntartásra

Az ún. államalkotó rovarok viselkedése sok mindenben az emberéhez hasonló. Több ezres, vagy akár több milliós kolóniáik gyakran állandó hőmérsékletű „várban” élnek, sok faj gombát termeszt, táplálékot raktároz, a ragadozókkal pedig nagy tömegben, közösen veszik fel a harcot. Biológiai, illetve evolúciós szempontból még érdekesebb, hogy a „szorgos” hangyák az ember régi segítőtársai. A méhek és a többi társas rovar dolgozói egész életükben fegyelmezetten végzik a rájuk bízott munkát. Lázadásra csak néha, egyes több királynős fajoknál kerül sor, és legtöbbször lemondanak a szaporodás jogáról. Előadásomban szeretnék ismertetni erről egy nagyon szép matematikai/genetikai magyarázatot, továbbá a csoportok életmódjáról és a kasztrendszer fenntartásáról szolgálnék néhány adalékkal.

14:15 Pollák Beatrix (Bolyai Kollégium): A világító lényektől a riporter génekig

A Puerto Ricóban található Mosquito-öböl éjjelente fölkeveredő vize lidérces zöldeskék fényt bocsát ki, mely évszázadokon keresztül babonák és fekete mágiával kapcsolatos legendák alapjául szolgált. A földi csillagfényt, amely mellett akár könyvet is olvashatunk, egysejtű páncélos ostorosok (Pyrodimium bahamense) sugározzák.
Napjainkban már élőlények százai, baktériumok, algák, gombák, csalánozók, férgek, puhatestűek és rovarok (például a szentjánosbogár) ismertek, melyek szintén képesek biolumineszcenciára, azaz más élőlények számára detektálható biokémiai alapú fénykibocsátásra.
Vajon miért és hogyan keletkeztek ezek a világító élőlények, és milyen mechanizmusok teszik lehetővé a fénykibocsátást? Miért ne világíthatnának az emberek is? Hogyan vezetett a lumineszkáló élőlények ismerete a mélytengeri ökológia, valamint a biokémia és a géntechnológia fellendüléséhez?

14:35 Szünet

15:00 Rácz András (Eötvös Collegium): A harckocsi elleni aknák fejlődése

Az „akna”, „aknaveszély” a többség számára ismerősen csengő fogalmak. A hírekben időről időre felbukkannak a világban telepített taposóaknák milliói, a több tízezer polgári áldozat, az aknamentesítés óriási költségei stb. Ezek az információk azonban csak az aknák egyik csoportjára, az ún. személy elleni aknákra vonatkoznak.
Létezik ugyanis az aknahadviselésnek egy másik ága, jelesül a harckocsi elleni aknák széles családja. Az előadás bevezető részében a harckocsi elleni aknák kialakulásával, illetve az aknahadviselés „fénykorát” jelentő fejlesztéseivel foglalkozom. Ezt követően szó lesz a ma használt harckocsi elleni aknák főbb típusairól, harcászatukról és telepítésük módszereiről - mindez természetesen részletes képanyaggal illusztrálva.
Okulva a legutóbbi évek tapasztalataiból (pl.: Csecsenföld, Afganisztán, Irak) az ún. improvizált aknáknak külön figyelmet szentelek majd. Az előadás záró fejezetében pedig néhány lehetséges védekezési, illetve mentesítési eljárást mutatok be.

15:20 Bödők Gergely (Eötvös Collegium): Középkori cseh uralkodók magyar feleségei

Kevesen gondolnák, hogy a magyar és a cseh történelmi kapcsolatok mennyire sokrétűek. Hogy mennyi összefonódás, mennyi kapocs köti össze e két szomszédos népet. Az előadásban ezen összefonódások eddig kevéssé kutatott területéről, a magyar-cseh házassági kapcsolatokról lesz szó. Hét cseh uralkodó is magyar királyi családból választott magának feleséget. Az ő leszármazottaik a későbbi cseh királyok. Az első dinasztikus házasságra I. András király leánya, Adelhaid és II. Vratiszló között már 1057-ben sor került. Magyar királynak, III. Bélának, a leszármazottja a csehek legnagyobb szentje, Prágai Boldog Ágnes is.

15:40 Gyuris Ferenc (Eötvös Collegium): Kína gazdasági és társadalmi tagoltsága

Kínában először a népköztársaság kikiáltását követően kezdtek foglalkozni az országon belül feszülő társadalmi és gazdasági ellentétekkel. Mióta az ország meghatározó világgazdasági és politikai tényezővé kezd válni, a nemzetközi kutatótársadalom számára is indokolttá válik Kína behatóbb tanulmányozása; hiszen annak tartományi különbségei kihatással vannak az egész állam helyzetére, ezáltal pedig a világgazdaságra. Ezért fontos az ország területi egyenlőtlenségeinek vizsgálata.
A kutatás számos kérdést vet fel. Mekkora fejlettségi különbségek mutatkoznak az ország tartományai között? Ezek a közelmúlt, a maoi időszak, esetleg még a félgyarmati idők következményét jelentik? A tagoltság napjainkban fokozódik-e vagy mérséklődik, és mi húzódik ennek hátterében? Esetleg megfigyelhetők-e párhuzamok a kelet-közép-európai volt szocialista országok és Kína között? Elvégre utóbbi is a kommunista diktatúra felől tart a piacgazdaság felé.
Ezen kérdések megválaszolásához Kína statisztikai mutatóinak felhasználásával végeztem vizsgálatokat, melyek eredményeit és a levont következtetéseket szeretném megosztani a kedves hallgatósággal.

16:00 Kocsev Márton (Eötvös Collegium): Mindig csak előre, vissza soha! Társadalmi átalakulás a posztkoloniális Nyugat-Afrikában

Nyugat-Afrika az afrikai gyarmatosításnak legkorábban homlokterébe került terület (lásd a portugál kereskedelmi jelenlétet a XV. század óta), majd a XX. században a gyarmati függésből leggyorsabban ébredő térség (Ghana, 1957). Jelen előadás központi kérdése, hogy a gyarmati függés alól való felszabadulás valóban az egykori gyarmattartók befolyásának megszűnésével járt-e. Elsődleges célunk tehát az, hogy áttekintsük azokat a tényezőket, amelyek az ún. posztkoloniális berendezkedést, illetve az ennek nyomán kialakuló társadalmi viszonyrendszert jellemzik. Gondolatmenetünk alapját azok a politikai és gazdasági tényezők képezik, amelyek a sajátos nyugat-afrikai posztkoloniális rendszer kialakulásához vezettek. Fontos megjegyeznünk, hogy a térség ezek - illetve általában véve a stabilitás - tekintetében egyáltalán nem egységes, tehát vizsgálatakor nehéz átfogó tipológiai módszereket alkalmazni.
Külön kell szólni a hidegháborús helyzetről, illetve az ennek nyomán kialakult kül- és belpolitikai sajátosságokról. Vagyis azokról a tényezőkről, amelyek a harmadik világbeli, gyarmati sorból felszabaduló vagy felszabadulni kívánó országok mozgásterét, ideológiai és külpolitikai kapcsolatait jellemezték.

16:20 Szünet

16:45 Gorejava Viktória (Márton Áron Szakkollégium): Lakókörnyezet hatása a táplálkozási zavarok (obesitas) és a depresszió kialakulására

A kövérség és a depressziós megbetegedések a mai kor népbetegségeinek is nevezhetőek. A környezet-pszichológia pedig egyre több kapcsolatot fedez fel a személyiség működése és a személy szociofizikai környezete között. Kíváncsi voltam arra, hogy a személy szociofizikai környezete hatással van-e az egyén táplálkozási szokásaira, illetve hangulati betegségek kialakulására.
Előadásom során egy kutatásomról szeretnék beszámolni, amelyet magyar és ukrán diákok körében végeztem. Kutatásom célja az volt, hogy kiderítsem, vajon a kollégista és a lakásban élő diákok között vannak-e különbségek a táplálkozási szokásokat és a depressziót illetően. A táplálkozási zavarok egyetlen aspektusát, a kövérséget vagy az arra való hajlamot vizsgáltam. A kérdések között a következők is szerepeltek: vannak-e kulturális különbségek az elemzett minták között; milyen egyéb hangulati különbségek jellemzők a kollégiumban,illetve lakásban élő diákokra; milyen kapcsolat fedezhető fel az obesitas és a depresszió között.

17:05 Vándor Csaba (Batthyány Lajos Jogász Szakkollégium): Európai szabályozási körkép a társadalom számára ártalmas médiatartalmak korlátozásáról

Hogyan reagáljon a magyar audiovizuális szektor a digitalizáció, globalizáció és a konvergencia kihívásaira? Hogyan lehet a társadalmat leghatékonyabban megvédeni az erőszakos, pornográf és manipulatív műsorokkal szemben?
A média hatásfokára és társadalmi jelentőségére tekintettel minden ország kormánya megkísérelte szabályozni az elektronikus médiumokat. Tették ezt annak ellenére, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásához a megfelelő elméleti és alkotmányos alapok hiányoznak. Az ártalmas tartalommal szemben az európai védelmi rendszerek országonként különböznek; legjobban az „ahány ház, annyi szokás” szólással lehetne jellemezni őket. A Magyarországon használt védelmi triász (klasszifikáció, sugárzási időkorlátozás, optikai-akusztikus figyelmeztető rendszer) előnyös és hátrányos megoldásainak bemutatásán túl az ORTT - mint a védelmi rendszert betartató intézmény - működése, hibái és azok kiküszöbölési javaslatai is sarokkövei az előadásnak.

17:25 Vörös László (Bolyai Kollégium): Hatékony befektetések, avagy a Markowitz-modell

A közgazdasági tudományterületek születése mind egy-egy nagyobb, átfogó elmélet megjelenéséhez köthető. Ezek a naiv elméletek a gyakorlatban kevésbé voltak alkalmazhatók, azonban a gazdaság fejlődésével párhuzamosan a közgazdászok egyre specifikusabb, finomabb és egyre jobban használható modelleket dolgoztak ki. A portfólióelméletek ősének Harry Markowitz 1952-ben publikált modellje tekinthető.
Az előadás a portfólió fogalmának tisztázása után bemutatja, hogyan jellemezhetők a pénzügyi befektetések, hogyan csökkenthető azok kockázata, mit jelent, és mire jó a diverzifikáció.
Bemutatásra kerül, hogyan tudta Markowitz a kockázatot és a várható nyereséget egyetlen matematikai modellben kezelni, milyen szerepet játszik az optimális portfólió kiválasztásában különböző egyének eltérő kockázatelutasítása, illetve mik az elmélet gyakorlati előnyei és gyengeségei. Kiderül, hogy a finomításra milyen javaslatok és újabb modellek születtek, milyen eredménnyel, valamint, hogy milyen lehetőségek állnak még nyitva a területtel foglalkozók számára.

17:45 Zárszó, fogadás

19:00 Teaest

A Konferencia után egy zenés Teaestet tartunk, melyre sok szeretettel meghívunk minden kedves résztvevőt!

Poszterek:

I. Arany Ildikó (Hatvani István Szakkollégium): Legelés hatásai a növényközösségre egy dél-bükki dolomit tölgyes példáján

A Délkeleti-Bükk számos értékes növénytársulásában, így az endemikus dolomit tölgyesben is igen erős a nagyvad általi zavarás. Ennek vizsgálatára 2004-ben, két korábban kijelölt, 20m 20m-es kvadrátban - melyek egyike 12 éve bekerített, a másik a vad számára szabadon hozzáférhető - végeztünk terepi felmérést. Arra kerestük a választ, hogy miben különbözik a bekerített és a legelt kvadrát fajösszetétele, produktivitása és reproduktív sikere; illetve milyen következményekkel jár a legelés természetvédelmi szempontból.
A tizenkét éve elkerített dolomit tölgyes gyepszintjének fajöszszetétele lényegében nem változott, produktivitása és a legtöbb faj reproduktív sikere azonban magasabb lett, mint a legelt területen. A vadkizárás során természetvédelmi szempontból értékes fajok szaporodási esélyei növekedtek. A degradációt jól tűrő egyéves fajok, és egy mérgező faj reproduktív sikere viszont jelentősen csökkent. Mindezek azt a feltételezést igazolják, hogy a nagyvad túl erős zavarást jelent a társulás számára. Ez hosszabb távon a növényközösség eljellegtelenedéséhez vezethet. A megelőzés leghatékonyabb módja a túltartott nagyvadállomány csökkentése.

II. Lurcza Gyöngyvér (Márton Áron Szakkollégium): Creatio ex nihilo et continua Szent Ágoston Vallomásainak a tükrében

Isten a semmiből teremtett ősanyagba plántálta a létem és a világ lényegét. E titok megismerésének a feltétele az embert felülmúló Isten. „Superior summo meo, intimior intimo meo” (Szent Ágoston).
Magamban érzem a teremtettségem misztériumát, amelyet a lélek és a gondolat rajzával megjelenítek az irodalmi szöveggel összefüggésbe hozva.
Ő egyengette kezeim vonásait, ezért igazságmagvakat tartalmaz, amely egy értelmezési lehetőséget kínál. Az értelmező feladata e rejtély megfejtése, amely lehetővé teszi a saját perspektívák megszületését is.

III. Czimmerer Zsolt (Hatvani István Szakkollégium): Tumorsejtek detektálása és kvantitálása gyermekkori leukémiában

A gyermekkori akut limfoblasztos leukémiában (ALL) szenvedő páciensek prognózisa igen eltérő lehet. Fontos prognosztikus paraméter a minimális reziduális betegség (MRD), vagyis a kemoterápia utáni maradék tumorsejtek száma, mely alapján a páciensek különböző relapszus kockázati csoportokba sorolhatók. Az MRD nyomon követése fontos szerepet játszhat a személyre szabott terápia kialakításában, a relapszus korai felismerésében és a csontvelő átültetés szükségességének és sikerességének prognosztizálásában is.
A limfocitákra jellemző sejtspecifikus Ig/TCR génátrendeződések az ALL-t okozó malignus limfocitákban is létrejönnek - egyedi polimorf szekvenciájuk teszi lehetôvé a tumorsejtek specifikus detektálását. Munkánk során elôször azonosítottuk a tumorsejtekre jellemző Ig/TCR génátrendeződéseket, meghatároztuk a DNS-szekvenciájukat, majd a génszegmensek polimorf kapcsolódási régióira tumorsejt-specifikus primereket terveztünk. A páciensek csontvelőmintáiban a génátrendeződések kópiaszámát, vagyis közvetve a tumorsejtek számát a rendkívül érzékeny és pontos real-time kvantitatív PCR (QPCR) módszerrel mértük. Páciensenként több génátrendeződésre optimalizáltunk QPCR-assayt, és ezeket használtuk fel a terápia különböző szakaszaiból származó nyomonkövetési mintákban található tumorsejtek számának meghatározására.

IV. Már András Péter (Eötvös Collegium): A kozmikus távolságskála alapjai és a kettőscsillagok (A Nagy Magellán-felhő távolságának meghatározása fedési kettőscsillagok vizsgálata alapján)

A kozmikus távolságskála alapkövének tekinthető a Tejútrendszerünk közelében található két Magellán-felhő. Közelségüknek köszönhetően ezen galaxisok a legmegfelelőbbek arra a célra, hogy a távoli objektumok távolságának pontos meghatározására a csillagászok megbízható megfigyelési módszereket fejlesszenek ki.
Az egyik ilyen távolságmérési eljárás a közel azonos tulajdonságú komponenseket tartalmazó fedési kettőscsillagok megfigyelési adatain alapszik.
Ignasi Ribas és Edward Fitzpatrick kutatócsoportja néhány éve ezzel a módszerrel kezdték meghatározni a Nagy Magellán-felhő pontosabb távolságát. Kutatásaik során eddig négy kettősrendszert (HV 2274; HV 982; EROS 1044; HV 5936) vizsgáltak, további két rendszer (EROS 1066; MACHO 053648.7-691700) vizsgálata folyamatban van. Vizsgálatuk eredményeként - a csillagpárok számos tulajdonságának meghatározása mellett - sikerült a Nagy Magellán-felhő távolságának minden eddiginél pontosabb meghatározása.
Poszteremen kutatásuk menetét, vizsgálati módszerüket, eredményeiket és a távolságmérési eljárás jövőjét ismertetem a kutatócsoport publikációi alapján.