A XIX. Bolyai Konferencia programja

2014. március 22.

7:45 Regisztráció

9:00 Megnyitó

9:20 Plenáris előadás
Bojár Gábor: Mit kezdjünk a diplománkkal?
Egy tudósjelöltből lett üzletember karrier tanácsai

Bojár Gábor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett fizikus diplomát 1973-ban. 1982-ben társával megalapította a Graphisoftot azzal a céllal, hogy saját fejlesztésű szoftvereivel lépjen ki a nemzetközi piacra.
A Graphisoft termékeit több, mint 200 ezer építész, illetve építőipari szakember használja a világ 80 országában és a cég mára az egyik legnagyobb Közép-Európában alapított multinacionális vállalattá nőtte ki magát. Nevéhez fűződő másik sikertörténet az elmúlt években alapított különleges oktatási intézmény, az Aquincum Institute of Technology (AIT), melynek nem titkolt célja, hogy a szoftvermérnök-képzés egyes részterületein a világ legjobb oktatását nyújthassák. 1998-ban a Wall Street Journal Közép-Európa tíz legsikeresebb vállalkozója közé választotta. Számos hazai kitüntetésben is részesült, ezek közül a legrangosabb a Magyar Köztársaság Széchenyi-díja, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal, 2007 januárjában pedig elnyerte az Ernst&Young által alapított Enterpreneur of the Year 2006 díjat. Több, mint két évtizedig volt a Graphisoft elnök-vezérigazgatója és jelenleg is betölti mind a Graphisoft SE, mind az abból kivált Graphisoft Park SE igazgatótanácsának elnöki tisztét. Emellett több, mint 10 évig volt a Richter Gedeon Nyrt igazgatóságának és a Soros Alapítvány kuratóriumának tagja, jelenleg pedig tagja az Európai Innovációs Technológiai Intézet (EIT) Kormányzó Tanácsának.

10:20 Szünet

10:40 Hubai Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Szabad-e mintát venni egy hálózatból?

Mi köze az emberi kapcsolatoknak a mikrochipekhez, a fehérjék kölcsönhatásának az internethez vagy épp az agyidegeknek a kristályrácsokhoz? Első ránézésre talán nem sok, mégis mindegyiket egy közös modellel szoktuk jellemezni: a számítógépeket, molekulákat vagy neuronokat egy gráf (vagyis hálózat) csúcsainak tekintjük, ahol a kapcsolatokat a köztük futó élek jelképezik.
További hasonlóság, hogy ezek a gráfok rendkívül nagyok: sokmillió vagy akár milliárd csúcsuk van, amikhez gyakran nem is férünk hozzá közvetlenül, így arra kényszerülünk, hogy mintát vegyünk belőlük. Sajnos azonban vannak olyan kérdések, amiknél akármilyen ügyesen veszünk mintát és következtetünk belőle, szükségképpen hibás választ kapunk – egyszerűen azért, mert a minták ebből a szempontból nem jellemzik jól a hálózatot.
Előadásomban a ritka gráfok konvergenciaelméletén keresztül arra keressük a választ, hogy milyen esetekben helyes mégis mintavételezést alkalmazni.

11:00 Héra Kornélia (Bolyai Kollégium): Kakeya-halmazok és kapcsolódó problémák

A matematika kedvelői előtt a matematika szépsége sokféleképpen megnyilvánulhat. Egyik megnyilvánulási formája például, amikor egy kérdésre a várakozásoktól teljesen eltérő, meglepő választ kapunk. Egy ilyen kérdés volt S. Kakeya japán matematikus 1917-ben felvetett kérdése is: Melyik az a legkisebb területű síkbeli tartomány, amelyben egy egységnyi hosszúságú szakasz megfordítható, azaz folytonos mozgással önmagába vihető úgy, hogy közben 180o-os fordulatot tesz, tehát ellentétes irányban érkezik vissza önmagába?
Az ilyen tulajdonságú halmazokat Kakeya-halmazoknak nevezzük. Egyszerű példák Kakeya-halmazra az egységnyi átmérőjű körlap, illetve az egységnyi magasságú szabályos háromszög, hiszen könnyen láthatóan megfordítható bennük az egységhosszú szakasz. Ezeknél azonban sokkal bonyolultabb Kakeya-halmazok is léteznek. A kérdésre a meglepő válasz pedig így hangzik: Nincs legkisebb területű Kakeya-halmaz. Pontosabban: Tetszőlegesen kis számhoz létezik olyan Kakeya-halmaz, amelynek területe kisebb a számnál.
Előadásom során szeretném bemutatni a Kakeya-halmazok vizsgálatának fontosabb ötleteit, módszereit, a témakörben felmerülő egyéb problémákat, és kitérek Dr. Laczkovich Miklós témavezetésével végzett kutatásunk főbb eredményeire is.

11:20 Földvári Attila (Hatvani István Szakkollégium): Az egymillió dolláros kérdés

Noha bizonyos egyenleteket számítógép segítségével könnyedén megoldhatunk, más típusú egyenletek megoldásainak meghatározása reménytelen feladat, akár szuperszámítógéppel is. Vajon miben különböznek ezek a problémák egymástól? Mire jók a pozitív eredmények és mire használhatunk egy megoldhatatlannak tűnő problémát?
Az előadásban a modern matematika egy híres problémájával, a P=NP sejtéssel foglalkozunk. Egyenletek és egyenletrendszerek segítségével példákat adunk gyorsan megoldható problémákra. Bemutatjuk, hogy miért nehéz bizonyos egyenletek megoldásait meghatározni és mit is jelent ez. Néhány gyakorlati példa és alkalmazás segítségével szemléltetjük, hogy ez az elméleti matematikai kérdés mekkora szerepet játszik a hétköznapokban. Így világossá válik, hogy mennyire hasznos lehet a gyakorlatban egy gyors egyenletmegoldó eljárás, vagy épp egy megoldhatatlannak tűnő egyenlet.

11:40 Sipos Lehel (Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet): Eljuthatsz-e az úti célhoz lányokat követve? – Miért érdekesek számodra is a hálózatok?

Hálózatok mindennapi életünknek szinte minden területén előfordulnak. Ennek ellenére mélyreható vizsgálatukkal az átlagember nem túl sokat foglalkozik. Előadásom célja, hogy érdekes hétköznapi példák bemutatásával közelebb vigye a különböző területeken dolgozó értelmiségiekhez a hálózatok elméletét, kiemelve a leszűrhető következtetések gyakorlati hasznát. A közérthetően megfogalmazott bemutató rövid bevezetővel indul, melyet néhány szemléletes, ugyanakkor aktuális hálózatelméleti feladat követ (mint pl. cégszervezési problémák, Románia regionális felosztása). A tárgyalás során neves hálózatelméleti szakemberek kutatási eredményeire támaszkodom. Ezután a hálózatok néhány lehetséges tulajdonságát ismertetem röviden, a perkoláció szemléltetésére egy saját humoros példát hozva. Szimulációmban azt tanulmányoztam, hogy férfiak milyen valószínűséggel jutnak el kiszemelt úti céljukhoz kizárólag hölgyeket követve. Az eredmények kapcsán arra is kitérek, hogy miért előnyös, ha egy hálózatelméleti szakember fizikus végzettséggel is rendelkezik. Végül saját kutatási területembe vezetem be a hallgatóságot, felvázolva, hogyan javítható a paksi atomerőmű biztonságossága és gazdaságossága speciális hálózatok segítségével.

12:00 Éltető Noémi (Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium): Személyiségvonások a komplex problémamegoldás neurális modelljében

A kognitív tudományok célja, hogy az ember mentális műveleteit mélyrehatóan, lépésekre bontva megértsék, s erre a számítógépes modellezés alkalmasnak bizonyult. Az emberi problémamegoldás szimulálásában a neurális analógia a legtermékenyebb, ezért kutatásunk célja egy ilyen hálózati modell megalkotása. A probléma helyes megoldásához szükséges tudás egy neurális hálózati modellben nem más, mint egy aktivációs mintázat. Az általunk használt rendszer új problémák megoldását a folyamatos pozitív vagy negatív visszajelzésnek, az ún. távolságalapú jutalmazásnak köszönhetően képes megtanulni. Ismert tény, hogy az egyének között jelentős eltérés mutatkozik a problémamegoldás módját és sikerességét tekintve, de nem feltétlenül az IQ vagy tapasztalat függvényében. Kutatásunk során olyan modellt dolgozunk ki, amely magában foglalja és valósághűen manifesztálja a különböző személyiségvonások sajátosságait. A modell azért újszerű és hasznos, mert a személyiségvonásokat csupán néhány – a hálózati dinamikát meghatározó – paraméter képviseli.

12:20 Ebéd

13:20 Barti Benjámin (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Az ecetmuslica és az agykutatás

Napjainkban a biológia legintenzívebben kutatott területe az emberi agy. Szöveti összetettségét és komplexitását figyelembe véve nem véletlen, hogy működésével és felépítésével kapcsolatban manapság is sok kérdés merül fel. Pontos ismerete azonban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az idegrendszert érintő betegségekre gyógymódokat találhassunk, ez pedig indokolja a kutatások széleskörű kiterjesztését.
Az idegrendszert két fő sejttípus építi fel: a sokat tanulmányozott idegsejtek, valamint a gliasejtek. A közelmúlt kutatási eredményei alapján bebizonyosodott, hogy az idegsejtek kiemelkedően fontos szerepe mellett a gliasejtek sem csupán az idegrendszer passzív résztvevői. Meghatározó szerepük van annak működésében és az azt érintő betegségek kialakulásában is. Valószínű azonban, hogy korántsem ismert még a gliasejtek összes funkciója.
Kísérleteimben transzgenikus ecetmuslica törzseken folytattam vizsgálatokat, mely során az idegrendszerben jelen lévő gliasejtek genetikai módosításával és neuroanatómiai vizsgálómódszerek kombinációjával próbáltam új funkcionális információkhoz jutni.
Hogy tud egy ilyen tőlünk rendszertanilag távol elhelyezkedő faj segítséget nyújtani agyunk komplex működésének megértésében? Előadásomban erre a kérdésre kereshetjük a választ.

13:40 Kuglics Alexandra (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Paprika, passzold ide a vírusod! – avagy: nagy ugrások a vírusok gazdaspecifitásában

A vírusok olyan élettelennek tekintett entitások, melyek a baktériumoktól, a növényeken és gombákon át, az állatokig az élővilág minden csoportját parazitálják – sőt még egymást is. De mi akadályozza meg, hogy egy növényi vírusként ismert élősködő megbetegítsen egy állatot, akár egy embert? Képesek-e rá, hogy gazdaspecifitásukat ekkora ugrásokkal megváltoztassák, és vajon mennyi időre lehet szükségük ehhez? Van-e egyáltalán olyan gátja, amit biztos védelemként foghatunk fel, vagy kezdhetünk félni? A tudomány régóta foglalkozik a kérdéssel, és ma már számos olyan esetet ismer, melyben a vírus olyan gazdaspektrummal rendelkezik, mely átível az élővilág nagy csoportjain. A vírusok evolúciós változékonyságát, átalakulásuk gyorsaságát és „működési” módjaik sokszínűségét ismerve akár ijesztő lehetőségekhez is eljuthatunk.
Előadásomban ezen példákból merítve kívánok ízelítőt adni ebből az igen fontos kérdéskörből.

14:00 Mentes Anikó (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Különleges vizes élőhelyek sajátos fotoszintetizáló mikroszervezeteinek vizsgálata a Kárpát-medencében

Sós tavak a Földön mindenhol megtalálhatóak, amelyektől a sóösszetételük miatt elkülöníthetőek az ún. szikes tavak. Hazánkban a sekély szikes vízterek fontos természeti értékeket képviselnek. Erdély sós tavai mélyebbek, amely lehetőséget biztosít diverz és egyedi mikrobiális közösségek kialakulására. Mindkét víztípusban megfigyelhetőek ún. fotoautotróf pikoplankton szervezetek (<2μm). Kutatásom során a kiskunsági Zab-székből származó szikes, és az erdélyi Tarzan-tóból és Medve-tóból származó sós vízmintában levő fotoautotróf pikoplankton faji összetételét vizsgáltam meg. Zab-széken az irodalomban közölt egyik legmagasabb mértékű zöldalga tömegprodukció volt megfigyelhető. A Tarzan-tavi és Medve-tavi vízminták előzetes mikroszkópos vizsgálata azt sugallta, hogy a pikocianobaktériumok jelentősége az erdélyi sós tavakban meghatározó. A mintákat molekuláris biológiai technikák segítségével vizsgáltam: taxonómiai vizsgálatra alkalmas DNS szakaszok klónozásával és szekvenálásával. Az eredmények azt mutatták, hogy Zab-széken új Chlorophyta taxonok felelősek a rendkívüli vízvirágzásért; a sós tavak fotoautotróf pikoplankton közösségét pedig főleg tengeri környezetekből leírt cianobaktérium csoportok tagjai alkották, ami szintén egyedi megfigyelés.

14:20 Vass Panna (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): β-galaktozidáz enzim szilárd formulálása

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb fejlődés mutatkozik a humán egészségügyi biotechnológia terén, melynek következtében napjainkban a biotechnológiai eredetű gyógyszerkészítmények szerepe rohamosan növekszik. A biotechnológia jelenlegi és várhatóan tovább erősödő térnyerése a gyógyszerkutatásban a készítményfejlesztést is új kihívások elé állítja, mivel a biohatóanyagok érzékenysége nagyban megnehezíti szilárd formulálásukat. A kísérletek során a tejcukorérzékenység kezelésére alkalmazott laktáz enzim szilárd formulálásának lehetőségét vizsgáltam. A laktóz intolerancia vagy egy olyan enzimhiányos vagy csökkent enzimműködéses emésztési zavar, melynek során a vékonybélben nem termelődik szükséges mennyiségű laktáz enzim, vagy annak működése nem megfelelő. Célom az volt, hogy olyan hatékony és kíméletes szárítási technológiát fejlesszek, ami versenyképes alternatívát jelenthet a jelenleg igen elterjedt – viszont idő- és energiaigényes – fagyasztva szárítással szemben. Az általam alkalmazott technológia az elektrosztatikus nanoszálképzés volt, ami a textiliparban széles körben elterjedt, azonban a gyógyszeripari alkalmazása még csak kezdeti fázisban van. Előnye, hogy rendkívül kíméletes, pillanatszerű szárítást biztosít, emellett folyamatos, és alacsony energiaigényű technológia, amiből következően gazdaságos termelést tesz lehetővé.

14:40 Farkas Zita-Ágota (Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet): Szerkezeti színek a természetben

Dolgozatom egy 2011-es kutatáson alapszik, melyet az MFA Nyári Iskola keretén belül végeztem. Célom bemutatni, hogy a közhiedelemmel ellentétben a lepkék szárnyait nem kizárólag kémiai eredetű festékanyagok teszik színessé, ahogyan ezt egy irodalomkritikus, Kontra Ágnes is találóan megfogalmazta: „A természetben nincsenek színek. A természetben anyagok vannak, struktúrák, kölcsönhatások, törvényszerűségek, folyamatok, és még ki tudja, mi minden.” Ez egy nagyon jó megközelítése a színek birodalmának, melyhez nagymértékben hozzájárulnak a lepkeszárnyakat alkotó fotonikus kristályok. A lepkeszárnyak szerkezetét különböző nagyítású mikroszkópos, illetve elektronmikroszkópos képek szemléltetik, spektrumukat pedig kétféle módszerrel is feltérképeztük. Ezek ismertetése mellett szó esik arról is, hogy milyen módon lennének felhasználhatók a lepkeszárnyakat tartalmazó cellák a gázérzékelők fejlesztési területén, ugyanis a fotonikus kristályok színe jelentősen függ a környezet törésmutatójától.

15:00 Poszterbemutató

15:40 Nemes Evelin (Jedlik Ányos Szakkollégium): Jobb- és balkezes molekulák

Már csaknem két évszázada ismert, hogy vannak olyan vegyületek, amelyek elforgatják a síkban polarizált fény rezgési síkját, így ezeket optikailag aktív vegyületeknek nevezzük. Azokat a molekulákat, amelyek nem hozhatók fedésbe tükörképükkel, királis vegyületeknek, az ilyen viszonyban lévő szerkezeteket pedig enantiomer vegyületpároknak hívjuk. Az enantiomerek a síkban poláros fény síkját azonos mértékben, de ellentétes irányokban forgatják el. Skaláris fizikai és termodinamikai tulajdonságaik megegyeznek, kémiai tulajdonságaik királis reagensekkel szemben eltérőek.
A katalitikus folyamatok a zöld kémia fontos területét képezik, hiszen az atomhasznosítási tényező és a szelektivitás növelésével csökkenthető mind a felhasznált kiindulási anyagok, mind a képződött melléktermékek mennyisége. Az aszimmetrikus katalitikus reakciók további előnye, hogy a királis információt kis mennyiségű katalizátor képes átadni nagy mennyiségű terméknek. A királis katalizátor lehet például optikailag aktív ligandumot tartalmazó átmenetifém-komplex.
Az előadásban bemutatom a jobb- és balkezes kiralitás megjelenését a művészetben és természetben, szerepét a biológiai hatásban, végezetül beszámolok a foszfit ligandumok sztereo-elektronikus tulajdonságainak vizsgálatáról palládium-katalizált aszimmetrikus allil-helyzetű szubsztitúciós reakciókban.

16:00 Eördög Ádám (Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium): Fluorogének szintézise és alkalmazása az élő sejtekről történő képalkotásban

A biokémia egyik fő kihívása, hogy az élő rendszerekben végbemenő molekuláris folyamatokat időben és térben minél pontosabban követni tudja. Ebben nagy előrelépést hozott a zöld fluoreszcens fehérje alkalmazása, mely rekombináns DNS technika segítségével elsőként tette lehetővé a sejt alatti mérettartományában a szelektív jelölést. A fehérje festékmolekulák alkalmazhatóságának azonban számos korlátja van, így felmerül az igény más fluoreszcens jelölésre alkalmas anyagok iránt. Ilyen anyagoknak számos követelmények kell eleget tenni az alkalmazhatóság érdekében. Amellett, hogy spektrális követelményeknek meg kell feleljenek, minél szelektívebben kell kötődjenek a jelölendő molekulákhoz, miközben a sejt többi alkotójával ne lépjenek reakcióba, valamint stabilitásuk is fontos szempont. Egy lehetséges módszer, hogy jelölőinket egy ún. bioortogonális reakció során, kovalens kötéssel kötjük a célvegyülethez, mely ennek hatására lesz fluoreszcens. Így sejten a kívüli eredetű festékmolekulánkat bejuttatva in vivo festjük meg a vizsgálandó természetes molekulákat, kiemelkedő szelektivitással. Előadásomban ezen festékek alkalmazásának elméletét, valamint az általam szintetizált két festéket szeretném bemutatni.

16:20 Bacsó András (Bolyai Kollégium): Katalízis – a kezdetektől a legújabb irányzatig, az organokatalízisig

Az élő szervezetben lejátszódó biokémiai folyamatok döntő többsége spontán nem menne végbe. Azonban a reakciókhoz létezik egy-egy speciális molekula, vagy molekula-komplex, mely katalizátorként közreműködve elősegíti az adott reakció lezajlását. De vajon hogyan lehetséges ez? „Mit tudnak” ezek a molekulák, hogyan segítik a reakciót, és mi az oka annak, hogy specifikusak? Előadásom elején ezekre a kérdésekre adnék választ.
A katalízis lehetőségére az ember már azelőtt rájött, hogy a szervezetünk biomolekuláit részletesebben ismerte volna. Azonban ennek a területnek folyamatosan fejlődnie kell, ugyanis mindig találunk új, rosszul zajló reakciókat, melyeken „segíteni” szeretnénk. Milyen katalizátorokat talált fel az emberiség, milyen irányvonalak rajzolódtak ki?
Végül előadásom végén a két téma egyesül, ugyanis az enzimeknek elnevezett biomolekulákat részletesebben megismerve, gyakorlatilag atomi szinten láthatjuk őket, így lehetőségünk nyílik tanulni a természettől. Ebből a tanulási folyamatból született meg az organokatalízis. Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk ezen az új területen, milyen eredményeket értünk/érhetünk el?

16:40 Koltai András (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Ciszteinek szerkezetstabilizáló hatásának vizsgálata minifehérjékben

Napjainkban a gyógyászatban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a fehérje és peptid hatóanyagok, elsősorban a receptorkötés nagyfokú specifitásával magyarázható kedvező mellékhatás-profiljuknak köszönhetően. Ezen hatóanyagok esetében kulcsfontosságú kérdés a biológiailag aktív konformer stabilizálása.
A Trp-kalitka minifehérjék széles körben elterjedt modellrendszerek a fehérje térszerkezet-kutatással foglalkozók körében, elsősorban gyógyászati relevanciájuknak köszönhetően. Kutatócsoportunk a közelmúltban elsőként tervezett és állított elő olyan Trp-kalitka minifehérjéket, melyekbe a belső mozgékonyság redukálása és a szerkezet stabilizálása céljából diszulfidhíd került beépítésre.
Munkám során a diszulfidhíd szerkezetstabilizáló hatását, illetve a diszulfidhíd redukciójának hatására bekövetkező szerkezeti és dinamikai változásokat vizsgáltam NMR spektroszkópiával.
A Trp-kalitka szerkezetének stabilizálása céljából, a konformáció megtartásával diszulfidhíd került beépítésre, ami várakozásunknak megfelelően stabilizálta a szerkezetet. Meglepő módon a diszulfidhíd redukciójával nem kaptuk vissza az eredeti, ciszteint nem tartalmazó molekulát, hanem annál stabilabb struktúrához jutottunk.
A ciszteinek tehát a diszulfidhíd redukciója után is nagymértékben stabilizálják a szerkezetet.

17:00 Babinszki Bence (Bolyai Kollégium): Mesterséges levelek – a jövő hidrogéngenerátorai

Világunkban egyre nagyobb problémákat vet fel az emberiség folyamatosan növekvő energiaszükséglete. A fejlődés fenntartásához azonban szükséges olyan új források felkutatása, amelyek gazdaságos, ám környezetkímélő alternatívákat jelentenek a fosszilis energiahordozókkal szemben. A hidrogén, mint tiszta üzemanyagként való használatának lehetőségei már régóta foglalkoztatja a mérnökök fantáziáját, azonban mesterséges előállítása egyelőre nem nyereséges.
Az olcsó hidrogéngáz fejlesztését a napenergiával történő vízbontás jelentené. Ennek a folyamatnak a technikai megvalósításának kulcsát az ún. mesterséges levelek adnák, amelyek a növényi levelekhez hasonlóan a napfényt alakítják át kémiai energiává, a kívánt, saját felhasználású energiahordozó formájában. Előadásomban az eddigi ölteteket és elért eredményeket szeretném bemutatni erről az ígéretes kutatási területről, hogy miként is igyekeznek a kutatók megalkotni a mesterséges leveleket.

17:20 Szünet

17:40 Éva Csaba (Bolyai Kollégium): Személyes indítékok szerepe a történelemben

Gyakran elhangzó állítások, hogy a történelmet, a politikát a pénz, a gazdasági kényszer mozgatja vagy éppen a társadalmi folyamatok érlelik meg, pl. úgy hogy előbb-utóbb kitermelik a megfelelő vezetőt. Olyan vezetőink vannak, amilyeneket megérdemlünk, tartja a mondás. Valóban ennyire egyszerű lenne? Történelmet szerető, azt gyakran olvasó amatőrként meggyőződésem, hogy nem. A történelmet emberek írják, alakítják és esetenként torzítják. Így olyan személyes indítékoknak, vágyaknak is, mint szerelem, becsvágy, sértődöttség, harag vagy éppen bosszúvágy, esetenként kiemelkedő szerepük van az események alakulásában. Több király háborút viselt, más lemondott a trónról szerelméért. Történelmi szempontból nem volt kevésbé jelentős Clinton elnök és Monica Lewinsky viszonya sem. A jelenlegi ukrán válságot is részben több korábbi, merően személyes döntés magyarázza. A személyiség, illetve a személyes motivációk hatására mutatok be néhány érdekes példát különböző történelmi korokból.

18:00 Mokos Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A jó emberek majd segítenek. Te jó ember vagy? – Az altruizmus motivációi evolúciós szemmel

A jó emberek majd segítenek. Te jó ember vagy? Ezzel a kampány szöveggel indított plakátsorozatot az egyik nagy hazai önkénteseket foglalkoztató és adományokat gyűjtő szervezet, amelynek a működtetését is főleg önkéntesek biztosítják. De vajon mi veszi rá az embert arra, hogy önkénteskedjen vagy adományozzon?
Az önzetlen segítségnyújtás, azaz az altruizmus belénk van kódolva. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az emberek kulturális háttértől függetlenül szívesen segítenek a másiknak, sőt, mindezért viszonzást sem várnak. Az ember evolúciós múltjában nagyon erős szelekció hathatott (és hat még ma is) az altruizmus kialakulására. Vajon milyen tényezők tehették sikeressé (adaptívvá) ezt a viselkedést? Tényleg önzetlen az a segítség, amit vadidegeneknek nyújtunk? Valóban nem nyerünk rajta semmit? És tényleg jó embernek gondoljuk azt, aki segít?
Előadásomban a fenti kérdésekre egy evolúcióbiológus szemén keresztül keresem a válaszokat.

18:20 Török Csenge (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Azért is alszunk, hogy emlékezzünk?

Az alvás alapvető fontosságú mind a hüllők, madarak és emlősök, mind pedig az ember szempontjából, azonban a fajok között jelentős különbségeket is tapasztalhatunk súlytól, életviteltől – éjszakai vagy nappali életmódtól – függően. Az alvást vizsgálhatjuk biológiai és pszichológiai szempontból egyaránt, de ezek egymástól korántsem elválasztható folyamatok. Az alvás szerepet játszik a test és az agy regenerációjában, ugyanígy az érzelemfeldolgozásban is. Bizonyos elméletek kiemelt fontosságúnak vélik a tanulás–memóriakonszolidáció és alvás kapcsolatát. A nap folyamán szerzett információk alvás során raktározódnak, az érintett agyi pályák és kapcsolatok megerősödnek, feltéve ha a rendszer zavartalan és nem alakul ki interferencia. Az eltérő alvási fázisok is meghatározzák az emlékezeti konszolidáció folyamatát és hatékonyságát.
Prezentációmban irodalmi adatok és saját eredmények alapján mutatom be, hogy embereken végzett pszichológiai kísérletek hogyan támasztják alá az alvás hatását a memóriakonszolidációra–tanulásra, illetve hogy különböző állat-modellek miként használhatóak ezen jelenség tanulmányozására.

18:40 Tarsoly Gergely (Bolyai Kollégium): Lezárt zónák – lezáratlan múlt

A „zóna” szó a görög nyelvből származik, jelentése „öv”. Az angol és a magyar nyelvbe azonban már mint „övezet” használjuk, speciális tulajdonságokkal földrajzi egységek jelölésére. Maga a szó Sztrugackij „Piknik a senkiföldjén” elbeszélésével, és a belőle készült „Sztalker” filmmel vált kicsit misztikussá.
Előadásomban két olyan zónát fogok bemutatni, ami a hétköznapi ember számára már-már majdnem olyan misztikus, mint Sztrugackij „A Zóná”-ja, pedig csupán az emberiség huszadik századi történelmének kevésbé boldog emlékeként maradtak ránk.

19:00 Érsek Gábor (Bolyai Kollégium): A vasúti közlekedés szépségei

Vonattal szinte már mindenki utazott, majdnem mindenkinek van egy „jó” története ezzel a közlekedési formával kapcsolatban. A vonat mint jármű pedig már-már ikonikus szerepet tölt be a popkultúra számos szegletében, gondoljunk csak a MÁV rövidítés alternatív feloldásaira vagy egy régi V'Moto-Rock számra. De mitől is érdekes a vasúti közlekedés? Milyen paraméterek, standardok határozzák meg, miként és merre menjen (vagy ne menjen) az a vonat? Előadásomban körbejárom a MÁV által alkalmazott rendszereket, bemutatom a jelenlegi vasúti járműparkot, kiszolgáló épületeket. Bemutatom, hogy milyen lehetőségek állnak utazóközönség rendelkezésére, a vasút milyen szolgáltatásokkal próbálja az utazást kényelmesé tenni. Azaz röviden összefoglalva szubjektív nézőpontból miért jelent(hetne) a vasút kényelmes és „gyors” közlekedési formát.

19:20 Teaest, társasozás, felolvasóest

2014. március 23.

8:00 Regisztráció

9:00 Sábitz Judit, Dr. Pongrácz Rita, Dr. Bartholy Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A nyári aszály várható alakulása a Kárpát-medencében

Napjainkra világszerte rendszeressé és egyre gyakoribbá váltak a szélsőséges éghajlati események. Az egyik legveszélyeztetettebb terület Közép-Kelet-Európa, amely a Kárpát-medence klimatikus viszonyainak részletes elemzését indokolja. Az éghajlat változása és jövőben várható alakulása klímamodellek segítségével vizsgálható. Míg a globális éghajlati modellek megbízhatóan képesek leírni az éghajlat nagyskálájú folyamatainak alakulását, a klíma regionális szinten történő változásainak megfelelő pontosságú becslésére finomabb térbeli felbontású regionális klímamodelleket használunk.
A környezeti problémák mind globálisan, mind regionálisan számos gazdasági és társadalmi problémát vetnek fel, amelyek közül kiemelkedő természeti kihívást jelent a szárazság és az elsivatagosodás veszélye. Az aszály fontos kockázati tényező a Kárpát-medence térségében is, ezért vizsgálata kiemelt szerepet kap a hazai klímakutatásokban. A jelenség összetettsége miatt számszerűsítése bonyolult feladat, leggyakrabban különféle mérőszámok, aszályindexek segítségével történik, amelyek a hőmérséklet és a csapadék alakulása között állítanak fel összefüggéseket.
Vizsgálataink célja a XXI. század végére valószínűsíthető aszályhajlam-módosulások elemzése a Kárpát-medence térségére. A vizsgálatokhoz az európai ENSEMBLES projekt során futtatott regionális klímamodellek 150 évnyi szimulált adatbázisát használtuk fel. A havi csapadékösszegek és a havi átlaghőmérsékleti modelleredmények alapján számított aszályindexek segítségével lehetővé válik a várható változások területi eloszlásának évszakonkénti elemzése a XXI. század végére.

9:20 Farkas Alexandra (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Vészjósló égi jelek – Ábránd vagy valóság?

A régi kor emberei számos alkalommal voltak tanúi különféle rémületet okozó égi csodajeleknek, amiket a fennmaradt feljegyzések és metszetek tanúsága szerint baljós események előjeleként vagy isteni figyelmeztetésként értelmeztek. 1639-ben Modor vidékén például „többen egészen kivehetően három Napot észleltek”, 1840-ben Bakonybélben pedig „álnapokat láttak olly átható fény és világossággal…”. 1096-ban Kálmán király seregét „az égen megjelent kereszt jele szabadította ki … a halál torkából.” Vajon mi okozhatta e szokatlan égi tüneményeket? Valóban három Nap látszott volna az égen? Mi az az „álnap”, és miért jöhet létre a „Holdból kilövellő tüzes sugár”? Az előadás során e kérdésekre keressük a választ, és megismerkedünk néhány középkorból fennmaradt metszettel, a rajtuk ábrázolt égi jelenségek egyszerű meteorológiai hátterével, kialakulásával, főbb típusaival és megfigyelésük lehetőségeivel.

9:40 Bezsenyi Tamás (Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium): Szervezett bűnözés Magyarországon

A rendszerváltás után átalakuló gazdasági és politikai rendszer a bűnözésre is hatást gyakorolt. A jogszabályi keretek megváltozásával a rendőrség számára a szervezett bűnelkövetés kinyomozása megnehezedett. A rendszerváltás után, ami az igazságszolgáltatásnak horror vacui volt, az a bűnelkövetőknek egy átlátható terra cognita. A források révén arra keresem a választ, hogy az igazságszolgáltatás és a nyomában haladni kívánó média miként próbálta meg felderíteni az antropológiai másik (az eltérő racionalitást képviselő bűnözők) világát. Milyen események megtörténtekor tud(ott) a nyomozóhatóság vagy a média képviselője behatolni a láthatatlanságban maradni kívánó szervezet életébe? Amennyiben végig lehet követni, hogy milyen hatósági penetráció teszi lehetővé a bűnszervezet életébe való bekukucskálást, akkor lehetőség van a szervezet percipiálható (a többségi társadalom szemszögéből) határainak a bemérésére. Viszont a szervezett bűnözés, mint jelenség a szocialista kori szimulált nyilvánosság örökségeként egy túlinterpretált diskurzusban sokkal többet képes jelenteni a médiában, mint amit annak képviselői adott esetben vállaltak vagy vállalni reméltek.

10:00 Ambrus Anna Alexandra és Hollós Annamária (Szegedi Tudományegyetem): Mozgássérülten egyenlően? Avagy a megvalósult realitás a fogyatékosok szemével

Előadásunkban egy manapság „slágertémának” számító kérdést mutatunk be, annak elméletét és gyakorlatát is.
A téma jelentőségét esetünkben az adja, hogy egyikünk maga is érintett. Éppen ezért foglalkozunk a fogyatékkal élők, legfőképpen a mozgásszervi fogyatékosok valós, magyarországi helyzetével.
Igyekszünk minél széleskörűbben rávilágítani a magyar és az azt körülölelő nemzetközi és uniós jogi keretekre. Láthatjuk, hogy a szabályozás kiterjed az élet minden területére, többek közt a közigazgatásra, a munkavállalásra, az oktatásra, de jelen van olyan, nem szembetűnő területen is, mint egy hétköznapi weboldal, amely manapság az üzleti élet nélkülözhetetlen velejárója.

A hatályos rendelkezések ismertetése után rátérünk arra, vajon hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban, például az EBH fennállása óta milyen releváns jogesetekkel szembesült.
Egy mostanában sokat emlegetett kérdést is felvetünk, amely nem kizárólag a fogyatékosokat érinti, de őket mindenképpen, ez pedig a rehabilitációs ellátás, amellyel kapcsolatosan számos probléma merülhet fel, akár jogi értelemben is. Mindezeken felül a szélesebb problémafeltárás érdekében felvettük a kapcsolatot az Ombudsmani Hivatallal is.

10:20 Száz Dénes (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Vitorlát fel! A nyílt tengeri viking-navigáció rejtélye

A 9-13. században a vikingek uralták az Észak-Atlanti-óceán térségét. Kiváló hajósok, tengerészek voltak, hatalmas távolságokat szeltek át a nyílt ócánon, felfedezve Izlandot, Grönlandot és Észak-Amerika északkeleti partvidékét. Az azonban mindmáig rejtély, hogyan lehettek képesek e kivételes teljesítményre modern navigációs eszközök nélkül. Az egyetlen hajózáshoz köthető régészeti lelet egy fatárcsa töredék, mely egykor egy tengerészeti napiránytű része lehetett. Egy másik ugyancsak rejtélyes eszközről csupán a vikingek legendái, sagái számolnak be, amit ők „napkő” névvel illettek, és azzal a különleges tulajdonsággal bírt, hogy a Nap helyét borult időben is pontosan megmutatta. Mivel navigációs módszereikről nem maradtak fenn feljegyzések, a kutatókat régóta érdekli, mire és hogyan használhatták ezen eszközöket. Előadásomban ismertetem a legvalószínűbb elméleteket, melyek alkalmazhatóságát kutatócsoportunk tagjai és magam is évek óta vizsgálunk, valamint bemutatom, hogyan segíthette az égboltfény polarizációja a vikingeket nyílt tengeri tájékozódásuk során.

10:40 Poszterbemutató

11:20 Molnár Anna (Bolyai Kollégium): A daganatok „gyógyításának” nyomában

Napjaink egyik legintenzívebben kutatott orvosi, orvosbiológiai terület a daganatbiológia. Mi is állhat a daganatos betegségek kialakulásának hátterében? „Gyógyítható-e” a rák? Miért nem találták még meg az „ellenszerét”, létezhet-e ilyen egyáltalán? Az előadás első részében ezekre a kérdésekre keresem a választ és röviden, mindenki számára érthetően mutatnám be a rákkutatás néhány mozzanatát.
A második felében a tumorok kialakulása és fejlődése szempontjából fontos, sejten belüli folyamatok egyik központi jelentőségű szabályozó eleméről, az ún. mTOR fehérjéről beszélnék közérthetően. Bemutatnám, hogy miért kulcsfontosságú és hogyan képes ez a fehérje – számos más fehérjével való kapcsolata révén – a sejt megannyi funkcióját serkenteni vagy gátolni és ezáltal elősegíteni vagy gátolni a daganatsejtek növekedését, fejlődését. Az mTOR jelenleg számos rákkutatási projekt és funkciójának gátlása több terápiás vizsgálat fontos célpontja, ezért az ezzel foglalkozó diákköri munkámat hoznám példáként.
(OTKA-81624 és 84262)

11:40 Hubai András Gábor (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Játékos útkeresés

Apadnak az olajkutak, tüntetők zihálnak a gázálarc alatt, és neked sem akar lefőni a kávé! Mégis mi köze van ezeknek egymáshoz? A perkoláció.
Ez a tudományág a rendezetlen közegben történő anyagáramlást vizsgálja. Ugyanis hasonlóan keresi útját az olaj a kőzetek pórusaiban, mint a levegő az aktív szén szűrőben, vagy a vízgőz a kávédara szemcséi között. Sőt, a futótűz terjedésének, a növényi klónok növekedésének és az evolúciónak a megértésére is használtak már perkolációs modelleket. Előadásomban ki fogok térni e statisztikus megközelítés legfőbb érdekességeire.
Számítógépes program segítségével szemléltetni fogom a perkoláció alapjelenségét, valamint annak pár variációját. Amikor a megkerülhetetlen akadályok olykor átugorhatóak. Amikor nem elég az utat megtalálni, még gyorsnak is kell lenni. Valamint amikor többen is megfordulnak egy labirintusban, és ahol találkoznak, játszva megmérkőznek.
Ha kedvet kapsz az útkereséshez, bolyongj velünk a tudomány útvesztőjében! Nagyon szívesen látunk Dr. Oborny Beáta elméleti biológia laboratóriumában. (Támogató: OTKA K 109215)

12:00 Ludmerszki Edit (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Kis lépés a növénynek, de nagy lépés az emberiségnek – Hogyan használhatjuk fel a növényi védekezést saját céljainkra?

A növények a káros külső hatásokkal szemben számos olyan anyagcsereterméket állítanak elő, melyek segítik túlélésüket mostoha környezetükben. Balszerencséjükre az esetek többségében éppen ezek a védekezőanyagok hívják fel rájuk a figyelmünket. Gondoljunk csak a fűzfa kérgében előforduló szalicilsavra, melyből az aszpirint állítjuk elő; de megemlíthető még a kininfa kérge is, melyben a kinin fordul elő nagy mennyiségben, és kiváló gyógyszeralapanyagot biztosít malária ellenes készítmények előállításához. A mákfajták a különböző alkaloidszármazékok repertoárját tárják elénk, melyek a káros kábítószerektől a gyógyhatású fájdalomcsillapítóig állnak rendelkezésünkre. A nadragulya latin neve pedig éppen legismertebb hatásáról árulkodik: Atropa belladonna, mely második név szép nőt jelent olaszul, ugyanis az atropin, mely a nadragulya fontos alkaloidja pupillatágító hatással rendelkezik, és ez szexepilnek számított a középkori Itáliában. Előadásomban megismerhetitek ezeket, illetve még számos érdekes tényt a számunkra kuriózumnak számító növényi védekezőanyagokról.

12:20 Vámi Tamás Álmos (Eötvös Loránd Tudományegyetem): CERN CMS Pixel Detektor kalibrációja és hatékonysága

A Svájcban található – CERN által működtetett – Nagy Hadron Ütköztető (LHC) 27 kilométer kerületű földalatti gyűrűje mentén négy gigászi méretű kísérleti állomás található. A Compact Muon Solenoid (CMS) egyike a két általános célú detektorrendszernek, amely a nagyenergiás proton-proton ütközések termékeit rekonstruálja. A szilícium Pixel Detektor a CMS legbelső detektora, amely a töltött részecskék pályájának meghatározásáért felelős. Úgy tervezték, hogy az LHC-ben keletkező óriási részecskemennyiség mellett is hatékonyan és nagy mérési pontossággal működjön. A Pixel Detektor kalibrációja rendkívül fontos szerepet játszik a besugárzás miatt fellépő hatékonyságvesztés kezelésében. A szenzorok fizikai állapotváltozását kalibrációs állandók írják le, amelyeket egy kalibrációs adatbázisban tárolunk, és rendszeresen frissítünk. Előadásomban a rekonstrukció általános leírása után részletesen bemutatom a kalibráció menetét, és hatását a detektor hatékonyságára.

12:40 Rácz István (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A fiatal csillagok kialakulásának feltételei

Kutatásom során kapcsolatot keresek a csillagok kialakulása és az őket létrehozó csillagközi gáz- és porfelhők fizikai paraméterei között. Mint ismeretes, a csillagok csillagközi felhőkben kialakuló hideg magokból jönnek létre, melyeknek fizikai paramétereit több módszerrel is meg lehet állapítani. Infravörös és rádióspektroszkópiai mérésekből a csillagközi gáz és por sűrűsége, hőmérséklete számítható. A fiatal csillagok azonosítása a közeli- és távoli-infravörös pontforrások vizsgálatával történik. Munkámban, mely része a Galactic Cold Cores nemzetközi projektnek, a Planck űrobszervatórium mérései alapján talált több mint 100 hideg felhőt vizsgáltam meg. Összesen több mint 1000 pontforrás fizikai paramétereit becsültem meg munkatársaimmal. Ennek a munkának az összefoglalását és hatásait fogom ismertetni.

13:00 Szünet

13:20 Plenáris előadás

Vámos Miklós író, forgatókönyvíró, dramaturg. 1975-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
1988-1990 között Fulbright-ösztöndíjas volt, vendégprofesszorként tanított a Yale School of Drama és a City University of New York egyetemek film- és színművészeti karán. Tudósítója volt az Egyesült Államokban megjelenő The Washington Post és Nation című lapoknak. 35 kötete jelent meg: regények, színművek, novellák, filmforgatókönyvek. Legismertebb regényei A New York-Budapest metró, Zenga-zének, Anya csak egy van, Apák könyve. Ez utóbbi három számos külföldi országban is megjelent. Több díjjal tüntették ki, többek között József Attila-díjjal, Schell-Washington-díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével.

14:20 Ebéd

Poszterek:

I. Abdai Judit és Petró Eszter (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Kutya-robot interakció vizsgálata két-utas választásos tesztben

Több különböző tanulmány bizonyítja, hogy a kutyák (Canis familiaris) képesek értelmezni az emberi mutatást, ennek segítségével két-utas választásos feladatokban jó teljesítményt nyújtanak. Hasonló eredmény érhető el fizikai jel (marker) elhelyezésekor is, azonban csak abban az esetben, ha egy ember is jelen van, aki legalább egy apró mozdulatot tesz a jelzett oldal irányába. Jelen kísérletünkben arra kerestük a választ, hogy képesek-e a kutyák egy AMoT (Azonosítatlan Mozgó Tárgy) rejtekhely felé irányuló mozgását jelzésként értelmezni, valamint az előzetes interakció befolyásolja-e a kutyák teljesítményét. Eredményeink azt mutatják, hogy a kutyák képesek az AMoT mozgását az emberi mutatáshoz hasonlóan jelzésként értelmezni, de csak abban az esetben, ha lehetőségük van előtte interakcióba lépni a partnerrel.

II. Benedek Veronika (Eötvös Collegium): Madárvonulás-kutatás az Ócsai Madárvártán

Az embereket régóta foglalkoztatták olyan kérdések, hogy hová tűnnek a fecskék télen, szárnyuk testükhöz képest miért hosszú és hegyes, míg más fajoké rövid és kerek? Ehhez hasonló kérdésekre keresünk választ az Ócsai Madárvártán. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet földrajzi adottságainak és a hajdan folyó tájgazdálkodásnak köszönhetően fajban és egyedszámban gazdag élővilággal rendelkezik, a madarak tavaszi és őszi vonulásának egyik fontos állomása. A Madárvárta legfőbb tevékenysége a madárgyűrűzés, valamint a szigorú protokoll szerint gyűjtött adatok alapján történő madárvonulás-kutatás.
A vonulás során a madarakra rengeteg tényező hat, amelyek mellett a lehető legkisebb energiabefektetéssel, mégis biztonságosan és időben kell elérniük céljukat. Ilyen tényező a kopott tollak cseréje is, amely energiaigényes, de fontos feltétele a hatékony repülésnek. Különböző fajok eltérő módon végzik, illetve időzítik ezt a tevékenységet. Kutatásunk során e különbségek lehetséges életmódbeli magyarázatával foglalkozunk – vonulás hossza, fajra jellemző táplálkozási és költési szokások, testtömeg, ivari különbségek – és talán közelebb jutunk a madárvilág sokszínűségének megértéséhez.

III. Bihari Zsolt (Hatvani István Szakkollégium): Hisztidintartalmú oligopeptidek szintézise és kölcsönhatásuk oldategyensúlyi vizsgálata a rákellenes hatású [Ru(η6-p-cimol)(H2O)3]2+ kationnal

Napjainkban intenzív kutatások folynak antitumor aktivitással, de kisebb toxicitással rendelkező fémkomplexek előállítására. Ilyen potenciálisan rákellenes fémorganikus komplexek lehetnek a félszendvics típusú ruténium(II) kationt tartalmazó fémkomplexek is. A szervezetben, a vérszérumban nagyszámú fémion megkötésére alkalmas molekula van. Ezek közül a legjelentősebbek az olyan fehérjemolekulák, amelyek felületi hisztidin aminosav molekularészletük imidazol csoportjával képesek a ruténium(II) kation megkötésére fiziológiás körülmények között. Ezek a kis és nagy bioligandumok szállítják a komplexet a rákos sejtekig, ahol azok kifejthetik antitumor hatásukat. Ennek megfelelően a kutatómunkám során, a félszendvics típusú [Ru(η6-p-cimol)(H2O)3]2+ kation és a különböző pozícióban hisztidin aminosavat tartalmazó oligopeptidek közötti kölcsönhatást vizsgáltam, amelyekkel modellezni tudjuk a biológiai rendszerekben előforduló, a fentiekben említett kis és nagy biomolekulák oldalláncában található imidazolgyűrű nitrogénjének a fémionhoz való koordinálódását. Az oldategyensúlyi vizsgálatokhoz pH-potenciometria, UV-látható spektrofotometria, NMR spektroszkópia (COSY, HSQC, HMBC) és ESI-TOF-MS spektrometria módszereket alkalmaztam.

IV. Biró Bálint (Szent István Egyetem): Az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) élőhely-preferenciájának és környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata egy telepített erdőben

Hazánk területéről az üregi nyúl a XX. század folyamán szinte teljesen eltűnt. Napjainkban a faj állománynövekedést mutat. A fajjal történő eredményes gazdálkodás érdekében fontos megismernünk az ökológiai igényeit és környezetre gyakorolt hatását. Kutatásaim során e kérdésekre kerestem választ.
Környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát a lágy és fás szárú vegetáción egyaránt elvégeztem. A nyúl lágyszárúakra kifejtett hatását klasszikus kizárási kísérlettel; fás szárú vegetációra kifejtett hatását (hántás) pedig rugalmas sávtranszekt módszerrel vizsgáltam. Ökológiai igényeire kotoréktérképezésen keresztül következtettem.
A faj újbóli betelepülése – ennek a vizsgálatnak az eredményei alapján – egyértelműen pozitív. Lágyszárú vegetációra kifejtett hatása a „kívánatos” fajok közé sorolja, hiszen rágásával visszaszorítja az agresszívan terjedő parlagfüvet. Preferált élőhelyei alapján hazánk területének jelentős hányada megfelel a faj ökológiai igényeinek, így vadgazdálkodási hasznosítása sok vadgazdálkodási egységnek kínál kifizetődő alternatívát. A vadgazdálkodó és az erdőgazdálkodó közötti konfrontálódásra – a várakozásokkal ellentétben – nem ad lehetőséget, hiszen erdészeti szempontból fontos fafajokban kártétele jelentéktelen.

V. Bodor Petra Lilla (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium): A Pseudomonas aeruginosa quorum érzékelésének és rajzásának vizsgálata

A quorum érzékelés egy bakteriális szabályozó mechanizmus, mely által a mikroorganizmusok érzékelik az őket körülvevő populáció nagyságát és annak függvényében képesek génexpressziójukat szabályozni, bizonyos géneket a körülményeknek megfelelően ki- illetve bekapcsolni. Vannak bizonyos fenotípusok (virulencia faktorok és antibiotikumok termelése, mozgás, biofilm képzés) melyeket a mikróba közösség csak akkor mutat, ha a populáció elér egy bizonyos küszöbértéket. A P. aeruginosa-ban két hierarchikus szabályozó rendszer van, mely képes erre a mechanizmusra. Kísérleteinkben a P. aeruginosa egyik szabályozó rendszerére nézve knock-out törzsét használtuk. Vizsgáltuk 2 különböző, a quorum érzékelésben szerepet játszó jelmolekula koncentrációjának és az agar száradási idejének hatását a mikroorganizmus rajzás alatt mutatott mintázatára az idő függvényében a vad típushoz képest. A P. aeruginosa a cisztikus fibrózis kialakulásáért felelősnek tartott elsőszámú patogén mikroorganizmus, mely a tüdő kolonizációját a quorum érzékelés által valósítja meg, így ennek a folyamatnak a vizsgálata nagy jelentőséggel bír, mert megértésével képessé válhatunk új, a quorum érzékelés gátlásán alapuló antimikrobiális gyógyszerek fejlesztésére.

VI. Bogdándi Virág (Hatvani István Szakkollégium): A réz(II)-Pytren-4-phen komplex keletkezése és bomlása

Napjainkban széles körben kutatják az egynél több koordinációs hellyel rendelkező ligandumok fémkomplexeit, melyeknek fontos szerepe lehet a molekuláris felismerésben, az enzimutánzó vegyületekben és sok folyamatban, melyek a gyógyszerészi kémia tárgykörét képezik. Kutatómunkám célja a réz(II)- ionok és a Pytren-4-phen ligandum között végbemenő reakció kinetikájának tanulmányozása, majd a lehetséges mechanizmus felderítése. Az 1:1 arányban elegyített réz(II) és ligandum oldatokat a koncentrációeloszlás-görbéknek megfelelően két pH-n vizsgáltuk. A bomlási folyamatot sztöchiometrikus mennyiségű, illetve feleslegben vett sav hozzáadása mellett tanulmányoztuk mind fotometriás módszerrel, mind stopped-flow technikával. A mérések során kitértünk a ligandum szerkezete, a fény valamint az ionerősség által gyakorolt hatások felderítésére is.

VII. Bozóki Tamás (Eötvös Collegium): Forgás hatása a földköpenyben zajló konvekcióra

A földköpenyben zajló áramlási folyamatok vizsgálatának legfontosabb módszere a számítógépes szimuláció. A szimulációk során a Föld forgása legtöbbször elhanyagolásra kerül, amit a konvekciót leíró egyenletek dimenziótlanítása során megjelenő dimenziótlan számokkal lehet alátámasztani. Azonban ezek a megfontolások gyakran csak a forgás által okozott Coriolis-erő hatására vonatkoznak, a szintén fellépő centrifugális erő elhanyagolhatóságát nem támasztják alá. Emellett a két tehetetlenségi erő jellege közötti különbségből adódik, hogy a Föld alakjára is jelentős hatást gyakorló centrifugális erőnek nagyobb szerepe lehet a földköpeny konvekcióban.
Kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy valóban elhanyagolható-e a Föld forgásának konvekcióra gyakorolt hatása. A Comsol nevű program segítségével, földszerű termikus konvekciót és kétrétegű áramlási rendszert vizsgáltam.
Összefoglalásként megállapítható, hogy a centrifugális erő köpeny konvekciós modellekben történő elhanyagolásának jogossága alátámasztható, viszont további vizsgálatok tárgyát képezhetné annak eldöntése, hogy ezáltal milyen effektusok nem jelennek meg a szimulációkban, melyek a valóságban befolyásolják a rendszert.

VIII. Capári Dániel (Pannon Egyetem): Biomassza eredetű biogáz alapanyagok előkezelésének vizsgálata

Biogáz minden olyan szervesanyag-tartalmú hulladékból nyerhető, amely biológiailag bontható anyagot tartalmaz. A biogáz-fermentációhoz felhasznált növényi eredetű anyagok egy része a mikroorganizmusok számára lassan bontható, illetve összetettebb struktúrájukból adódóan a teljes szerves beltartalmuk nem hasznosítható. A különböző zöldanyag előkezelési módszerek kiváló lehetőséget adnak a kompakt és komplex növényi szerkezetek roncsolásán keresztül mind a gáztermelés ciklusidejének lerövidítésére, mind pedig a gázproduktum növelésére.
Munkám során laboratóriumi kísérleteket végeztem szemescirok és kukoricaszár felhasználásával a termikus, gőzrobbantásos és ultrahangos biomassza előkezelések műveleti paramétereinek hatásvizsgálatára, a roncsolás mértékének megállapítása céljából. Laboratóriumi biogáz fermentációs kísérletek során nyomon követtem az előkezelt biomassza anyagok anaerob lebonthatóságát és vizsgáltam azok biogáz termelő potenciálját.
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzet Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

IX. Csire Gizella (Debreceni Egyetem): Cu(II)–peptidkomplexek koordinációs és redoxi sajátsága, illetve SOD aktivitása

Egyes fémionok létfontosságú szerepet játszanak az élő szervezet működésében. Funkciójukat tekintve több szerepet is betölthetnek: lehetnek szerkezetalakítóak, aktiválhatnak enzimeket, katalizálhatnak redoxireakciókat azáltal, hogy oxidációs állapotuk megváltozik a folyamat során stb. Az élő szervezetben ezen fémionok megkötésére a legideálisabb ligandumok a fehérjék. Ilyenek a metalloenzimek is.
A Cu,Zn-SOD enzim – mely egy metalloprotein – aktív centrumában Cu(II)-ion és Zn(II)ion található. A Debreceni Egyetem Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoportjában is vizsgáltak/nak a Cu,Zn-SOD enzim szerkezeti modellezésére alkalmas komplexeket. Célkitűzésünk volt több hisztidint tartalmazó N- és C-terminálison egyaránt védett peptidek, az Ac-HisAlaAlaHis-NH2 és Ac-HisAlaAlaHisValHis-NH2 szintézise és Cu(II)-komplexeinek oldategyensúlyi vizsgálata pH-potenciometriával, UV-látható spektroszkópiával és CD spektroszkópiával. További célunk volt az általam szintetizált peptidek és a korábban már a Tanszéken előállított peptidek (Ac-HAAHGH-NH2, Ac-HGGHGH-NH2, Ac-HGGGHGH-NH2, H = hisztidin, A = alanin, V = valin, G = glicin) Cu(II)-komplexei redoxi paramétereinek és SOD aktivitásának meghatározása is.

X. Dálya Gergely (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Pulzáló változócsillagok körüli kísérők felfedezése asztroszeizmológiai módszerekkel

Egy nemrég megjelent asztroszeizmológiai módszer lehetővé teszi a pulzáló változócsillagok kísérőinek kimutatását az általuk okozott frekvenciamoduláció alapján. Ennek a módszernek a gyakorlati tesztelését végztük el a Kepler látómező dSct, gDor és hibrid csillagait megvizsgálva. A motivációnk az volt, hogy a sok módusban pulzáló, nagytömegű csillagok nem előnyösek sem a radiális sebesség módszer, sem a tranzit módszer számára, így ezidáig viszonylag kevés exobolygót találtak körülöttük. További exobolygók megtalálásával statisztikákat is lehetne készíteni, melyek bolygórendszerek keletkezési modelljeinek tesztelésére is alkalmasak lehetnének. Ez az új módszer ráadásul pusztán fotometriai úton lehetővé teszi a tömegfüggvény és a radiális sebesség megmérését is.
Jelen poszteren bemutatjuk az elméleti hátteret, a munka egyes lépéseit illetve a legjobb jelöltet is. Végül adunk egy kitekintést a kutatás jelenlegi állására és további folytatásának lehetőségeire.

XI. Damsa Andrei (Grastyán Endre Szakkollégium): A játék, mint optimális tanulási környezet – Storyline a gyakorlatban

Szabálykövetés, tudásanyag-elsajátítás, normatív rendszerbe való beilleszkedés, valamint különböző típusú feladatok megoldása. Többek között ezek azok a tényezők, amelyek egyaránt megjelennek az iskolában és a játékokban is. Első ránézésre talán zavarosnak tűnik a kapcsolat, viszont ha közelebbről megvizsgáljuk a tanulási folyamatok mögött meghúzódó mechanizmusokat, észrevehetjük, hogy igencsak közel áll az iskolai teljesítés a játékokban tapasztalható problémamegoldási folyamatokhoz. A kérdés tehát adja magát: Miért szeretünk játszani és hogyan lehet ezt a fajta motivációs erőt átültetni egy alapjában véve nem játékos közegbe, például az oktatásba? Melyek azok a tényezők, amelyekre a játéktervezők odafigyelnek, a tanárok viszont sok esetben nem? Hogyan lehetne egy tanóra annyira izgalmas és érdekfeszítő, mint egy játék? A poszter célja bemutatni azt, hogy miképpen kötik le a játékok a játékosokat és melyek azok a tervezési alapelvek, amelyek motiváló erővel ruházzák fel az adott feladatot/ aktivitást úgy a diák, mint a tanár számára. Ismertetésre kerül a Magyarországi Oktatásfejlesztési és Kutatási Intézet (OFI) által elindított projekt, mely a storyline (kerettörténet) alapú oktatási metodológia alkalmazását teszteli az általános iskolások körében.

XII. Deák Eszter (Debreceni Egyetem): Citrullináció – mint lehetséges biomarker cukorbetegek és Alzheimer-kórosak könnymintáiban

A könny, mint vizsgálati objektum viszonylag ismeretlen a laboratóriumi diagnosztikában annak ellenére, hogy nem invazív módon nyerhető. Egyre több bizonyítékot találunk arra vonatkozólag, hogy a könnyfehérjék változásának vizsgálata fontos szerepet játszhat nem csak kizárólag a szemészeti megbetegedések diagnosztikájában, de információt nyújthat az egész szervezet állapotáról. A citrullináció egy olyan poszttranszlációs módosítás, mely során a pozitív töltésű argininből semleges töltésű citrullin keletkezik, mely változást okoz a fehérje szerkezetében. Ennek a folyamatnak kiemelt jelentősége van fiziológás és patológiás szempontból egyaránt. Fiziológiásan szerepet játszik a bőr elszarusodásától kezdve a génszabályozáson keresztül az immunfolyamatokig, míg patológiásan a citrullinált fehérjék új antigénként jelenhetnek meg és gyulladást indukálhatnak. Ilyen gyulladásos folyamatok mehetnek végbe a hosszú ideig fennálló cukorbetegség és az ismert neurodegeneratív megbetegedés, az Alzheimer-kór esetén. Ez utóbbi két patológiás folyamat esetén vizsgáltam a könnymintákban lévő citrullinált fehérjék jelenlétét, melyhez egy antitest alapú módszert állítottam be. A továbbiakban a beállított módszer alapjául szolgálhat nagyobb kiterjedésű kísérleteknek, és lehetőséget adhat a kórfolyamatokra jellemző fehérjemintázat tanulmányozására.

XIII. Domahidi Zsuzsa (Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium): Zenéről zenészre

A zene és a hangok a mindennapjaink részéhez tartoznak, akár az evés. A szemmel ellentétben a fülünket nem tudjuk becsukni, ezért (ha nem vagyunk halláskárosultak) mindent be tudunk fogadni, ami a környezetünkben hangot ad ki; legyen az zörej, lágy zene vagy az óra mutatójának kattogása.
A hangérzékelés fiziológiailag nem más, mint valamilyen test által keltett rezgés. Amennyiben a rezgés szabályos, akkor zenei hang jön létre, ha pedig szabálytalan, akkor zaj. A befogadó is érzékeli, hogy a rock koncert élvezet, ha a színpad előtt van, viszont zavaró, ha a koncerthelyszín mellett szeretne aludni a házában.
A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő. Átalakító hatalmas erejét ősidők óta ismerik az emberek, mint olyan gyógymódot, amely az egész embert szólítja meg. Az elmúlt száz évben azonban a zene meglehetősen eltávolodott eredeti küldetésétől, tömegével jelentek meg a zeneipar termékei, melyeknek célja az emberek szórakoztatása és az előadók pénzügyi sikere lett. Ha zene által épülni szeretnénk, akkor érdemes olyan zenét keresnünk, ami nem pusztán kiszolgál, hanem valóban képes önmagunk legbelsőbb rétegei felé fordítani minket. Ilyen például a klasszikus zene. Az, hogy valóban kifejti hatását az a hallgató lelkületétől és figyelmétől függ, meg persze az előadótól is, akinek sokszor megpróbáltatás a hatáskeltés. Ám nem kell zenetudósok legyünk ahhoz, hogy a zenét megértsük vagy felismerjük.

XIV. Domokos Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Sertés eredetű Bordetella bronchiseptica törzsek antibiotikum rezisztencia vizsgálata

A Bordetella bronchiseptica széles körben elterjedt fakultatív patogén baktérium, amely változatos felső légúti betegségeket idézhet elő különböző emlősfajokban. Az általa okozott kórképek közül állategészségügyi és gazdasági szempontból a sertések torzító orrgyulladása a legjelentősebb. A bakteriális fertőzések ellen továbbra is az antibiotikumos terápia a leghatékonyabb eszköz, viszont a magyarországi B. bronchiseptica törzsek antibiotikum rezisztenciájáról kevés adat áll rendelkezésünkre.
Ennek orvoslására, hiánypótló kutatásomhoz az MTA ATK ÁOTI törzsgyűjteményéből időben és térben eltérő izolálású, sertés eredetű törzseket választottam, amelyeket hagyományos biokémiai próbákkal és fajspecifikus polimeráz láncreakcióval azonosítottam. A törzsek antibiotikum-rezisztencia meghatározását Kirby-Bauer korongdiffúziós módszerrel végeztem, a vizsgálathoz 18 különböző antibiotikumot használtam fel.
A biokémiai próbákban – a nitrát redukció kivételével – azonos eredményt kaptam, a molekuláris vizsgálatok során az összes kiválasztott törzs egységes, fajra jellemző eredményt adott. Az antibiotikum rezisztencia vizsgálatnál 4 fajta antibiotikumra minden törzs rezisztenciát mutatott, érzékenységet 3 fajta antibiotikum mellett tapasztaltam. A vizsgálatban felhasznált további antibiotikumra a törzsek eltérő módon reagáltak.

XV. Dörgő Gyula Ádám (Pannon Egyetem): Korszerű polimerek termikus vizsgálata

A poli(etilén-tereftalát) (PET) napjaink egyik legnagyobb ipari jelentőséggel bíró polimerje, köszönhetően a viszonylagosan olcsó gyártási költségeknek, illetve a jó fizikai tulajdonságoknak, mint például hőállóság, ütésálló képesség vagy könnyű formázhatóság. Termikus paramétereit (pl. üvegesedési és olvadási sajátságok) nagyban a szilárd rendszer kristályossági foka határozza meg, melyet különböző erősítőanyagokkal, például szén nanocsövekkel (CNT) befolyásolhatunk. Munkám során PET-CNT polimer kompozit mintákat vizsgáltam differenciális pásztázó kalorimetriával, amely kiválóan alkalmas módszer a polimer kompozitok termikus tulajdonságainak vizsgálatára. A műanyagok kristályosodási tulajdonságainak javulása nagyban elősegíti a műszaki életben való elterjedésüket, így a várható eredmények számos területen hasznosíthatóak lesznek: a poli(etilén-tereftalát) bázisú kompozitok használata az autóiparban, élelmiszeriparban és elektronikában innovatív szereppel bír. A téma aktuális, hiszen a legkorszerűbb termoanalitikai módszerekkel vizsgálja napjaink talán legelterjedtebb polikondenzációs eljárással készített műanyagának termikus tulajdonságait.

XVI. Farkas Ádám (Szent István Egyetem): Az akácszilázs mint alternatív vadtakarmány erjedésének, táplálóanyag-tartalmának és ökonómiájának értékelése a félüzemi előállíthatóság szempontjából

Vizsgálatunk célja egy új, célzottan vadfajok számára készült, tartósított tömegtakarmány előállíthatóságának és táplálóanyag-tartalmának vizsgálata volt. Vizsgálatunk alapanyagául előző évben letermelt akácos állományok zöld leveles tuskósarj hajtásai szolgált, melyet 20% kukoricadara hozzákeverése után silózással tartósítottunk. Korábbi kérődző nagyvadfajokkal végzett táplálkozás vizsgálatok eredményei alapján az akác a vad értékes és kedvelt tápláléka.
A hazai akácállomány megközelítőleg 460 ezer ha, ez a hazai erdős területek közel negyedét teszi ki. Az akácállományok döntő hányada egyszeri végvágásos módszerrel hasznosított. Az előző évben letermelt tagokban így következő években nagy mennyiségű eddig hasznosítatlan zöld hajtástömeg keletkezik.
Kutatásunkban vizsgáltuk az akácszilázs előállítás technológiai és ökonómiai vonatkozásait, valamint értékeltük az elkészült takarmány táplálóanyag-tartalmát és az erjedés minőségét.
Eredményeink alapján az akácszilázs megfelelően tartósítható erjesztéssel, és értékes takarmánya lehet kérődző nagyvadfajainknak. Előállítása félüzemi körülmények között gazdaságosan kivitelezhető.
Reményeink szerint az akácszilázs előállítás gyakorlatban alkalmazható technológiájának kidolgozásával hozzájárulunk egy vadfajok számára értékes, a vadgazdálkodók számára könnyen elérhető és a vadászterületeken helyben előállítható vadtakarmány gyakorlatban történő elterjesztéséhez.

XVII. Fehér Klaudia (Jedlik Ányos Szakkollégium): Ferrocéntartalmú triazolok előállítása

A triazolok jelentős biológiai aktivitással rendelkeznek. Alkalmazásukra nagy figyelmet fordítanak az orvostudomány területén, mivel számos triazol származék hatékonynak bizonyult a zöldhályog és az Alzheimer-kór kezelésében. A ferrocén jelentősége abban rejlik, hogy képes felerősíteni a hozzá kapcsolódó biológiailag aktív anyagok, esetünkben a triazolok hatását.
Munkám során jódtriazolok előállításával, valamint a keletkező vegyületek palládium-katalizált keresztkapcsolási reakcióival foglalkozom. Ennek eredményeként teljesen szubsztituált triazolok keletkeznek. A kétlépéses reakció során lehetőségünk nyílik arra, hogy a reakciópartnerek változtatásával a ferrocént a triazol gyűrű különböző pontjaihoz kapcsoljuk.
Munkám további célja olyan vegyületek előállítása, melyek ferrocén és szteroid molekularészt egyaránt tartalmaznak. A triazol-szteroid konjugátumok enzim inhibitor hatása jól ismert, a biológiai aktivitás a szteroid kapcsolódási helyétől függően változhat.

XVIII. Ficsor Csilla (Szent István Egyetem): A lovas közelítés, mint természetkímélő anyagmozgatási módszer helyzete a hazai állami erdőterületeken

Az erdészeti üzem gépesítését megelőzően (1955 előtt) a lovas közelítés megszokott folyamat volt az erdőgazdálkodás során, napjainkra azonban szinte feledésbe merült. Erdőjáróként, lótartóként vagy a hagyományos gazdálkodás iránt érdeklődőként egyaránt alig találkozni a lovas/fogatos közelítés fogalmával.
A kutatásom célja a lovas közelítés gyakoriságának és módszereinek a felmérése állami erdőterületeken. Adataimat terepen gyűjtöttem a lovas közelítést alkalmazó erdőgazdálkodókkal készített félig strukturált interjúk segítségével. Őket az összes hazai erdészet megkeresésével kutattam fel. 116 erdészetet kerestem fel telefonon, amely alapján feltérképeztem a lovas közelítés gyakoriságát az állami erdőterületeken. Összesen 16 vállalkozónál figyeltem meg személyesen az állati erő hasznosítását a gyakorlatban, közülük 15-en dolgoztak természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületen is. A terepi megfigyelések során a következő célok vezéreltek: felmérni milyen szempontok alapján döntenek a ló használata mellett, a lovas fakitermelés milyen előnyökkel és hátrányokkal bír több nézőpontot is figyelembe véve, a vállalkozó tapasztalatát begyűjteni, továbbá a használt lófajtákat és típusokat megfigyelni.

XIX. Filep Tamás (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium): Automatikus képfeldolgozó eljárás fejlesztése

Az angiográfia, az ér szegmentálás az orvosi diagnosztikában használt, dinamikusan fejlődő képfeldolgozási terület, melynek számtalan alkalmazási területe van a modern orvostudományban. Az angiográfiára különböző diagnosztikai eszközök állnak rendelkezésre (CT, Röntgen-sugárzás, MR), jelen munkámban a zajossága miatt legnagyobb kihívást jelentő az MR-angiográfiával foglalkozom, melynek a feldolgozásának lényegi részét képezi az erek szövetektől való elválasztása, szegmentálása. A bemeneti képeken klaszterezés követően a Hesse-féle mátrix sajátértékek megfelelő függvénybe illesztésével, multi-skálázást végeztem el, majd az eredeti képpel megfelelően súlyozva vett különbségképet vettem a háttér eltüntetése céljából. Az előzőek során ismertetett előfeldolgozás után LoG szűrőt, küszöbölést, majd az úgynevezett fast marching eljárást alkalmazva részletes, a későbbiek során sokoldalúan, jól használható kimenetű képet kaptam a májban lévő érhálózatról. A fentiek során ismertett módszert, illetve az általa kapott eredményeket szeretném a konferencia poszter szekciójában ismertetni.

XX. Fülöp Anikó (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A GAD67 hiányos PV+ idegsejtekkel rendelkező genetikailag módosított egér mint neurológiai és pszichiátriai betegségmodell

Kísérletes és klinikai adatok bizonyítják, hogy számos neurológiai és pszichiátriai betegség hátterében a gátló, GABAerg idegsejtek kóros működése áll. Skizofréniában kimutatták a GABA-szintetizáló enzim, a glutaminsav dekarboxiláz 67 KDa formájának (GAD67) csökkent szintjét, főleg a prefrontális kéreg parvalbumin (PV+) tartalmú idegsejtjeiben, ezért a skizofréniára jellemző molekuláris elváltozások tanulmányozására egy olyan genetikai egérmodellt állítottunk elő, amelyikben a PV+ idegsejtekben inaktiváltuk a GAD67 gént. In situ hibridizációs és immunhisztokémiai festéssel, QPCR-és Western blott-technikával vizsgáltuk a PV+ idegsejtek illetve kisagy és prefrontális cortex GAD67, és egyéb GABAerg ingerületátvitellel kapcsolatos fehérjék szintjét. Megállapítottuk, hogy a GAD67 szintje csökkent a PV+ idegsejtekben, főleg a kisagy és frontalis agykéreg körülhatárolt területein, a GAD67 és más GABAerg markerek szintjének változása pedig hasonló a humán skizofréniás cortex/cerebellumban leírt változásokhoz. Az anatómiai változásokat viselkedési zavarok is kísérik. Eredményeink alapján az egérmodell a skizofrénián kívül jól használható számos egyéb idegrendszeri kórkép, mint pl. az epilepszia és a cerebelláris ataxia tanulmányozására.

XXI. Galgóczi Gábor és Kapás Kornél (Eötvös Collegium): Mikrostruktúrás detektorok fejlesztése

A részecskefizika megszületése után a XX. század legmeghatározóbb fizikai kutatási területévé nőtte ki magát, teljesen átformálva világképünket. Azonban ehhez szükséges volt a kísérleti eszközök robbanásszerű fejlődése is, főként a részecskék megfigyelésére épített detektoroké. A részecskefizika hajnalán még köd- és buborékkamrával folytatták az első megfigyeléseket, majd GM-csövekkel, és hasonló működési elvű sokszálas kamrákkal, mellyel megnyílt a gáztöltésű kamrák kora.
Kutatásunk során mi a gáztöltésű detektorok egy fiatalabb generációjával, a mikrostruktúrás detektorokkal foglalkozunk, azon belül is a TGEM technológia fejlesztésével.
Poszterünkkel szeretnénk bemutatni a detektorfejlesztés e területének módszereit, érdekességeit és a még tisztázatlan kérdéseket. Továbbá ismertetnénk az elért kutatási eredményeket, majd bemutatnánk, hogy ezeket hol és hogyan alkalmazzák a mai részecskefizikai kísérletekben (pl. CERN).

XXII. Gerencsér Fruzsina és Mészáros Brigitta (Jedlik Ányos Szakkollégium): Kezelt szén nanocső minták felületi energetikai jellemzése inverz gázkromatográf (IGC) segítségével

A nanotechnológiában kiemelt helyet foglalnak el a szén nanocsövek. Kiváló mechanikai és elektromos tulajdonságaik miatt közkedvelt kompozit-alkotókká váltak. A kompozitok sajátságait nagymértékben befolyásolja a mátrix és az erősítő fázis közötti határfelületi kölcsönhatás erőssége, melyre a vizsgált minta felületi energetikai jellemzőiből következtethetünk. Ezen tulajdonságok inverz gázkromatográffal gyorsan és pontosan meghatározhatók.
Inverz gázkromatográfiás méréseink során ismert jellemzőkkel rendelkező teszt anyagok retenciós adatainak felhasználásával meghatároztuk a vizsgált szén nanocső adszorbens-minták felületi energiájának diszperziós és specifikus komponensét, valamint a Gutmann összefüggés segítségével a szilárd felület Lewis kölcsönhatásokra jellemző sav- és bázisállandóit.
A méréseket az SMS (Surface Measerment Systems) által gyártott SEA (Surface Energy Analizator) típusú, második generációs inverz gázkromatográfon végeztük. A gázfázisú tesztanyag-injektálások automatikusan, nagy pontossággal történtek. A kísérletek során többféle kezelésnek alávetett szén nanocső minta felületi jellemzőit határoztuk meg. A kapott eredmények alapján következtettünk a kezelések hatásaira, valamint a vizsgált minták jövőbeli felhasználási lehetőségeire.

XXIII. Gulyás Gábor (Jedlik Ányos Szakkollégium): Tejipari szennyvizek biológiai tisztíthatóságának vizsgálata

A vízszennyezés-vízfelhasználás tekintetében a tejfeldolgozás az egyik legszennyezőbb élelmiszeripari terület. Bizonyos források szerint 1 liter tej előállítása során mintegy
6-10 liter szennyvíz keletkezik. A tejipari szennyvizek magas oldott- és lebegőanyag-tartalommal rendelkezhetnek, nagy koncentrációban tartalmaznak zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat. A szénhidrátokon belül is leginkább a laktóz található meg nagy mennyiségben. Ezekből az összetevőkből eredően a tejfeldolgozás szennyvizei magas szervesanyag-tartalmúak, amely igen nagy KOI-t eredményez.
A vizsgált szennyvíz egy hazai tejfeldolgozó üzemből származó szennyvíz volt. Vizsgálataimat egy eleveniszapos és egy biofilmes SBR reaktorban végeztem.
Az eleveniszapos rendszernél a terhelést folyamatosan növeltem, így az iszapterhelés 1000-1500 mg KOI/ g iszap körülire emelkedett. A magas tisztítási hatékonyságot mutatja, hogy a terheléstől függetlenül az elfolyó tisztított vízben jórészt 50 mg/l alatti (homogén) KOI-t mértem.
A biofilmes rendszer terhelését is folyamatosan növelve ugyan valamelyest változó, de hatékony szervesanyag-eltávolítást tapasztaltam.

XXIV. Haller Renáta (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium): Amit magunk után hagyunk a Földön, avagy az ökológiai lábnyomunk!

A fenntarthatóság kérdése a XX. század vége felé kezdte el foglalkoztatni az emberiséget. Napjaink egyik legfontosabb kérdésévé vált, hogy eldöntsük a gazdaság és a földi ökoszisztémák közötti viszonyt. Az ökológia lábnyom (ÖL) koncepciójának kidolgozása Bill Rees nevéhez köthető. Ez egy olyan mérési módszer, amely segítségével meghatározható, hogy az emberek egy adott csoportját hány hektár terület képes ellátni energiával és nyersanyagokkal az adott színvonalon. Az ökológiai lábnyom elemzése olyan számítási eszköz, amely lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy meghatározott emberi népesség vagy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékgazdálkodási szükségleteit termékeny földterületben mérve. Jelen kutatásom során az ökológiai lábnyom nagyságát és összetételét mértem le a Szegedi Tudományegyetem különböző karaihoz tartozó hallgatóinak körében, figyelembe véve néhány fontos demográfiai és szociális tényezőt. Az elért eredményeket, összefüggéseket ezúton szeretném széles körben bemutatni, ezzel is hozzájárulva a téma szélesebb körökben való ismertetéséhez.

XXV. Hegyi Brigitta Fanni (Szegedi Tudományegyetem): Élsportolók tetoválásainak motivációs háttere

Kutatásom elemzési egysége egyéni, idődimenziója keresztmetszeti. Vizsgálatomban az interjú módszerét majd induktív következtetést alkalmaztam, az alanyok kiválasztásánál pedig hólabda módszert (Babbie, 1995). 15 élsportolót -8 férfit és 7 nőt- és 15 szabadidő sportolót -7 férfit és 8 nőt- kérdeztem. 17 fő csapatsportot űz -9 élsportoló, 8 szabadidő sportoló-, 13 fő egyéni sportot -6 élsportoló, 7 szabadidő sportoló. Az interjúalanyok életkora 18 és 32 év között volt. Vizsgálatom során 14 pontból álló motivációs listát használtam fel (Kaldenekker és Pikó, 2005), melyet egy ponttal, a sporttal egészítettem ki: 1. Önkifejezés, 2. Egyediség, 3. Lázadás, 4. Függetlenség, önállóság kifejezése, 5. Érettség, 6. Különbözőség kifejezése, 7. Legyen egy szépségjelem, szexepilem, 8. Emlékeztessen egy eseményre az életemből, 9. Közeli barátomhoz hasonlítani, 10. Elkötelezettség egy csoport felé, 11. Megmutatni, hogy ura vagyok a testemnek, 12. Csak, a kinézet kedvéért, 13. Sport, 14. Nem tudom, 15. Egyéb (Forbes, 2001). Egy interjúalany több opciót is választhatott.

XXVI. Horváth Zoltán (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A kisiskolás informatikaoktatás helyzete Ukrajnában és Magyarországon

A felgyorsult és rohanó életünkben egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a számítógépes eszközök. Ezen eszközök használata a fiatal generációra fokozottan jellemző. Senki sem lepődik meg azon, hogy a kisgyerekek hogyan használják a tableteket, okostelefonokat, számítógépeket. De ez a széleskörű eszközhasználat általában csak a szórakozásra terjed ki, s a szülők és tanárok is egyaránt látják, hogy a gyerekek a játékprogramok használatával még nem kerülnek közel a számítógép lényegéhez. Ebben nyújt segítséget az iskola.
Az informatikaoktatás felépítése és tartalma is eltérő Ukrajnában és Magyarországon.
Ukrajnában a 2013/14-es tanévtől bevezetésre került az informatika oktatása a 2. osztályban és 5. osztályban. A következő tanévben a 3. osztályban kerül bevezetésre, fokozatosan, évről évre minden osztályban lesz informatikaóra. Tehát most van születőben a tantárgy ezen részének kialakulása. Ezért fontos és aktuális a kisiskolás informatika tanítási módszereit vizsgálni.
Kulcsfontosságú kérdésnek tartom az informatikaoktatás kezdetén az algoritmikus gondolkodás fejlesztését és a programozás első lépéseinek az oktatását.
Ebben a munkámban a kutatásom következő részei kapnak helyet:

  • A magyarországi nemzeti alaptanterv és az ukrajnai tanterv vizsgálata, elemzése
    • rámutatni a hasonlóságokra és különbségekre
    • a kisiskolás korosztállyal szemben támasztott követelmények kiemelése
  • Önálló iskolai kísérleteim bemutatása

XXVII. Janosov Milán (Eötvös Collegium): A bioérzékelés alapjai

Az élet egyre több területén merül fel annak igénye, hogy a különféle biológiai eredetű mintákban (pl. vér-, víz-, vagy élelmiszerminták) előforduló bizonyos molekulákat (pl. drogok vagy szennyező anyagok) mutassanak ki mind nagyobb érzékenység és specificitás mellett. Az ilyen feladatokat ellátó eszközöket nevezik bioérzékelőknek, melyek a biológiai, fizikai vagy akár műszaki és orvosi tudományterületeket is ötvözve valósítják meg a célmolekulák érzékelésének feladatát.
Poszteremen a modern bioérzékelő rendszerek definícióját és sematikus felépítését szeretném bemutatni, ami magába foglalja a biológiai felismerő elemek valamint a fizikai/kémiai elven működő jelátalakító egységek néhány fontosabb példán keresztül történő ismertetését is. Ezen felül kiemelt hangsúlyt fektetek a jelöléses és a jelölésmentes szenzortípusok megkülönböztetésére, valamint egy általam is vizsgált részterületre, az optikai bioszenzorikára.

XXVIII. Kauser Jakab (Szent István Egyetem): Reprodukciós tényezők javításának lehetőségei a sertéstenyésztés eredményességének növelésére

A sertéstartás versenyképességét meghatározó hatékonysági mutatók közül kiemelt szerepe van a szaporodásbiológiai tényezőknek, amelyek meghatározzák az egy kocára jutó választott malacok számát. A reprodukciós mutatók javítása kulcskérdése az ágazat fejlesztésének, mivel az európai uniós versenytársak e tekintetben is megelőzik a hazai átlageredményeket. Tanulmányomban elsősorban azokat a paramétereket tárom fel, amelyek közvetlen hatással vannak a kocák szaporodásbiológiai tulajdonságaira. A poszter a szakirodalomra támaszkodva rendszerezi, illetve áttekinti az egyes tényezők szerepét, és rávilágít azok komplexitására is egyaránt. A szakirodalmi feldolgozás mellett bemutatom egy intenzív, magas színvonalon termelő hazai szaporítótelep adatait, amelyeket összehasonlítok egy külföldi teleppel, ahol ugyanazt a hibridet tenyésztik. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy megfelelő technológiával és fejlesztésekkel fel lehet zárkózni az európai uniós versenytársakhoz.

XXIX. Kis Anna (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Miként módosulnak a csapadékviszonyok hazánkban a klímaváltozás során?

Az éghajlatváltozás napjaink egyik legfontosabb problémája, hiszen a megváltozott klimatikus körülmények jelentősen veszélyeztetik a Föld dinamikus egyensúlyát. Kutatásunk során a csapadék – amelynek túlzott hiánya (aszálykárok) és többlete (árvízkárok) egyaránt kockázatot jelent – várható alakulását vizsgáljuk Magyarországra és a közép/kelet-európai térségre vonatkozóan. Az elemzésekhez regionális klímamodellek szimulációját használtuk fel (1951–2100), amelyeken elsőként hibakorrekciót hajtottunk végre kiszűrve így a szisztematikus hibákat; majd 16 csapadékindexet valamint a napi csapadék 10- és 20-éves visszatérési értékét vizsgáltuk kilenc alrégióra vonatkozóan. Eredményeink szerint hazánkban és a környező térségekben egyaránt szárazabb nyarakra számíthatunk majd a jövőben; különösen a délkeleti területeken várható nagyobb mértékű változás. Ugyanakkor télen, a csapadékos napok számában és az extrém csapadéktevékenységben is növekedés valószínűsíthető. A csapadék intenzitása, valamint az egy és öt nap alatt lehullott maximális csapadékmennyiség a becslések szerint minden évszakban növekedni fog, csupán nyáron várható csökkenés, elsősorban a vizsgált terület déli részén.

XXX. Kiss Virág (Debreceni Egyetem): Fényérzékeny kinonok bomlástermékeinek spektrofotometriás vizsgálata

A kutatócsoportunkban különféle 1,4-benzokinonszármazékokat vizsgálunk, mint jövőbeli napenergia-hasznosítás szempontjából fontos vegyületeket. Ezek előnyei, hogy környezetbarátok, vízoldhatóak. Különféle szubsztituált kinonok potenciális fotokatalizátorok lehetnek olyan reakciókban, amelyeknél a napfény energiáját felhasználva kémiai energiát állítanak elő. Ez a reakció azon alapul, hogy a kinonokból fény hatására egy oxidált és egy redukált termék képződik formális diszproporció útján, és a redukált forma ezután alkalmas egy újabb redoxirendszer redukálására. A különféle szubsztituált kinonok fény hatására lejátszódó reakciójának kinetikáját vizsgáltam vizes oldatban egy speciális pH-sztat mérőberendezéssel és spektrofotometriás módszerrel. Így megismertük a különböző helyzetben található szubsztituenseknek a reakciósebességre gyakorolt hatását. Meghatároztam hidroxi- és hidrokinon-származékok pKs értékeit spektrofotometriás titrálással. Végső célunk olyan rendszernek a kidolgozása, ahol fény hatására ténylegesen megvalósul a fotokémiai vízbontás, illetve az, hogy a hidroxikinont eredményező mellékreakciót minél jobban visszaszorítsuk.

XXXI. Konkoly Sándor (Szentágothai János Szakkollégium): Középkori vár, vagy római erőd? Rejtélyes alapok a Mohácsi-szigetről

A Mohácsi-sziget északi részén, Vári-puszta térségében alaphegységi kibúvás karbonátos rétegei érik el a felszínt. A sziget kialakulásában is szerepet játszó unikális képződmény kiváló építő- és díszítőkőnek bizonyult, ugyanakkor számos forrás tanúsítja, hogy mészégetése is használták márványként becsben tartott rétegeit. Sajnos az évszázadokon át tartó fejtés hatására a szigetrög mára teljesen megsemmisült, visszafordíthatatlan károkat okozva ezzel a hozzá kapcsolódó kulturális emlékeinkben. A képződmény földtani feldolgozása során kerültek elő elsőként olyan adatok, amelyek rávilágítanak a középső-triász korú mészkőszirt történeti jelentőségére, szerepére. A szigetrög történetének rövid bemutatása után, elsőként annak Dunához fűződő kapcsolatát jellemzem. Középkori oklevelek, beszámolók, régi térképek, szórványleletek és légifotók alapján vizsgálom a szirt ókori és középkori vonatkozásait. A történeti háttér kutatását primer dokumentumok elemzésével, dűlőnév-kutatások eredményeit felhasználva, terepi munkákkal kiegészítve végeztem. Munkámban a kutatás fő fázisait mutatom be, majd a földtudományok eszköztárának bevonásával kísérletet teszek a lappangó erődített objektum eredetének meghatározására.

XXXII. Kontos János (Pannon Egyetem): Motorbenzin-etanol elegy csepp párolgásának vizsgálata

A bioetanol napjaink egyik legnagyobb mennyiségben előállított megújítható energiaforrása. Az EU 2009/28/EK irányelv 2020-ig 10% bio-komponens bekeverését írja elő az üzemanyagokban a tagállamok számára. Ennek következtében az etanol-benzin üzemanyag-keverékek vizsgálata rendkívüli jelentőséggel bír.
A motorbenzin és etanol keverék fizikai-kémiai szempontból változó összetételű reális többkomponensű elegy, amely modellezésével és párolgási jellemzőinek előreszámításával az idő- és költségigényes kísérleti munka mennyisége csökkenthető. Munkám célja egy olyan folyadék-csepp párolgásra vonatkozó modell létrehozása volt, amely többkomponensű, reális rendszerek esetén is megbízhatóan alkalmazható, és nem tartalmaz az adott elegyre jellemző illesztendő paramétereket.
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzet Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

XXXIII. Korcsok Beáta (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Kommunikációs jelzések ember-robot interakciókban

A robotika új területe a szociális robotika, melyben nagy segítséget nyújt az etológia szemléletének és módszereinek használata. A szociális robotok célja, hogy az emberi környezetben mechanikus társként és segítőként funkcionáljanak a mindennapokban, terápiás kezelésekben vagy akár idősek ellátásában. Az ember-robot interakciók sikerességét a robot kommunikációs jelzéseinek érthetősége is biztosíthatja. Kísérletemben arra kerestem a választ, hogy a robot különböző jelzései eltérő hatásúak-e az alanyokra, továbbá hogy milyen viselkedésformákat, kommunikációs jelzéseket mutatnak az alanyok a robot felé. Az alanyok három interakciós helyzetben vettek részt, melyekben a robot tárgyakra próbálta meg felhívni a figyelmüket. Három kísérleti csoport volt, amelyben a robot eltérő jelzéseket használt (nézés iránya, farokcsóválás, hangadás). Az eredmények alapján a jelzés típusának nem volt jelentős hatása, ellenben az alanyoknál több, a robotra irányuló kommunikációs és más viselkedési elemet sikerült megfigyelni, melyekkel pontosabb képet kaphatunk arról, hogyan lépnek interakcióba az emberek a szociális robotokkal, továbbá, hogy milyen kognitív képességeket feltételeznek róluk.

XXXIV. Kovács Edina (Juhász Jenő Szakkollégium): Bibliomining, avagy új eszköz a könyvtárak szolgálatában

Napjainkban folyamatosan szükség van a változásra, az igények kiszolgálásának optimalizálása, előrejelzésére ahhoz, hogy célközönségünket el tudjuk érni, és meg is tartsuk. A könyvtárak esetében ilyen eszköz lehet a bibliomining, avagy könyvtári adatbányászat. Az poszterben bemutatásra kerülnek azok a módszerek, gyakorlatok, amelyek az adatbányászat területén a könyvtárakhoz kapcsolódnak, illetve, hogy az adatbányászat mely könyvtári területeken használható fel. Emellett az egyes adatbányászati módszerek alkalmazhatóságának felmérését vállalja magára olyan szempontból, hogy milyen módszerek milyen speciális könyvtári feladatokat esetében válhatnak hasznosíthatóvá, az egyes adatbányászati algoritmusok közül melyik használható, és mily módon a könyvtárakban. A poszter kitér arra milyen alkalmazások jöttek létre már eddig a bibliomining segítségével, milyen integrált könyvtári rendszerek léteznek melyekbe már épültek be adatbányászati modulok, illetve hogyan oldható meg a jelenleg használt integrált könyvtári rendszerek kiterjesztése.

XXXV. Kövendi-Jakó Anna (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A moha propagulum bank és a felszíni mohavegetáció összehasonlítása az őrségi erdőkben

Kutatásom során különböző faállományú őrségi erdők moha propagulum bankját vizsgáltam, és vetettem össze ugyanazon területek felszíni mohavegetációjával. Arra kerestem a választ, hogy a vizsgált erdők jellemzői (fafaj-összetétel, szerkezet, mikroklíma, talaj- és avarviszonyok, táji és történeti változók) milyen mértékben határozzák meg a moha diaspóra bank tömegességét, faji összetételét. Emellett összehasonlítottam a felszíni mohavegetáció és a propagulum bank fajgazdagságát, faji összetételét és tömegviszonyait. A vizsgálat 34, változatos fafaj-összetételű, 70 évnél idősebb erdőállományban zajlott az Őrségi Nemzeti Park területén.
Eredményeim azt mutatják, hogy míg a felszíni mohavegetáció esetében az aljzatviszonyok, a faállomány összetétele és szerkezete a meghatározó, addig a moha propagulum bank összetételét és tömegességét leginkább a termőhelyi viszonyok (mikroklíma, avar- és talajváltozók) befolyásolják. A diaspóra bank jelentősen eltért a felszíni mohavegetációtól: fajszáma alacsonyabb, dominánsak benne a rövid életű kolonista mohák, míg a felszíni mohavegetációt évelő fajok uralják. Emiatt megállapítható, hogy az őrségi erdőkben a talajszint mohaközösségének regenerációjában, túlélésében a propagulum bank szerepe minimális.

XXXVI. Krausz Edina, Saláta Dénes, Bidló András, Pető Ákos (Nyugat-magyarországi Egyetem, Szent István Egyetem, Magyar Nemzeti Múzeum): Tájhasználat-történeti vizsgálatok egy mezőföldi, középső bronzkori földváron és közvetlen környezetén

A Cikola-víz vízgyűjtőjének régészeti szempontból kiemelkedő területén található Perkáta – Forrás-dűlő földvárat és közvetlen környezetének tájhasználat-történetét vizsgáltuk a 18. századtól napjainkig eltelt időszakban. A bemutatott kutatás részét képezi a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ és a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet részvételével zajló környezet- és településtörténeti projektnek, amelynek egyik célja a terület komplex tájtörténeti értékelése. A vizsgálatunk során alkalmazott módszer történeti térképek, légifotók összehasonlításán, térinformatikai tartalommal való bővítésén alapszik.
Az írott források és történeti térképek alapján elmondhatjuk, hogy az 1400-as évekbeli említésétől kezdve a terület folyamatosan mezőgazdasági használatban volt. Napjainkhoz közeledve a szántóföldi hasznosítása aránya fokozatosan növekedett a többi területhasználat rovására, mindazonáltal a lelőhelyek szempontjából fontos területfoltokat ezen időszakban nem érte károsító hatás.
A tájtörténeti vizsgálatok segítségével lehetővé válhat lelőhelyek talajbolygatottságának előzetes felmérése, mértékének megállapítása, ami összefüggésben van az adott lelőhely változásával és pusztulásával. Ezek alapján a bemutatott módszert a helyszíni terepbejárások tapasztalataival egybevetve környezetrégészeti projektek megelőző lépéseként alkalmazhatjuk.

XXXVII. Lukács Tamás (Eötvös Collegium): Mélyfúrási NMR mérések modellezése porózus közegekben

Az alkalmazott geofizikai kérdéskörben az NMR használata azért előnyös, mert szinte egyedüli módszerként képes a pórusméretek becslésére adatokat szolgáltatni. A mérés során a fázisban lévő atomok fázisvesztése detektálható az általuk generált változó mágneses tér alapján. A szimuláció során Monte Carlo módszerrel előállított, adott térfogatú elrendezéseket vizsgáltam. A vizsgált térfogatok T2 lecsengési görbéinek két fő komponense, az ún. térfogati T2 relaxáció, ami a térfogatban létrejövő különböző spin-spin fázisvesztések következménye, illetve a felszíni T2 relaxáció, ami a szilárd határral való ütközés és kölcsönhatás során létrejövő fázisvesztést jellemzi. Így az ismert lecsengési görbékhez illesztett exponenciális függvény koefficiensei és a vizsgált elrendezés között lehet korrelációt vizsgálni. A szimulációk során vizsgált 2 eset az ismert sugarú gömbök és laminált rétegek közötti különbség, valamint laminált rétegek nyílásvastagság függése T2 értékekben.

XXXVIII. Miron Vilidár Vivien (Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium): A képekről a kép korszakában

A kép korszaka napjainkig ível. A vizuális kultúra korában képek vesznek körül bennünket rengetegféle formában: plakátok és képernyőkön keresztül, vagy reklám formájában stb.
De mi a kép? Valami leképzése, a valóság leképzése? A fényképezőgép pedig ezt teszi: leképezi azt a „valamit”, ami fele irányítjuk, miután exponáltunk. A kép közös természetű lesz azzal, amit ábrázol, de tud-e több lenni a kép az ábrázoltnál? A kép hitelesít, a kép bizonyít, de ugyanakkor hamisítani is tud és új virtuális valóságokat létrehozni.
Poszteremen ezekről a kérdésekről lesz szó, és a bemutatott lehetséges válaszokat, hipotéziseket a fotográfián belül a portrék illusztrálásával támasztom alá.

XXXIX. Mocsári Maja Kinga (Jedlik Ányos Szakkollégium): Tükörképi szerkezetek az élő és élettelen világban

A természetben előforduló szerves anyagok egy részét optikailag aktív molekulák alkotják. Ez azt jelenti, hogy a polározott fény síkját valamelyik irányba elforgatják. Az enantiomerek egymással tükörképi viszonyban lévő, de fedésbe nem hozható, ún. királis szerkezetek. Ezek akirális hatásokkal szemben egyformán viselkednek, tehát fizikai és kémiai tulajdonságaik is ugyanazok, de királis hatásokkal (például egy királis oldószerrel) szemben már máshogy reagálnak.
Ez utóbbi tény jelentősen megnehezíti a szintetikusan előállítható hasonló vegyületek biológiai felhasználását. Például egy gyógyszer hatóanyag esetében nem mindegy, hogy a „jobbra illetve balra forgató” szerkezetek közül melyiknek milyen az élettani hatása. Lehet, hogy az egyik gyógyszer, a másik méreg, amint arra az 1958-as Contergan-botrány is felhívta a figyelmet.
Az aszimmetrikus szintézisek során arra törekszünk, hogy csak a számunkra kívánatos enantiomert állítsuk elő racém elegy helyett, melyben az enantiomerek 50-50%-os arányban fordulnak elő.

XL. Molnár Tibor (CEU Közép-Európai Egyetem): Vörösiszap- Földön, Vízen, Levegőben

A vörösiszap az egyik legnagyobb mennyiségben keletkező ipari hulladék, így elhelyezése problémákat okoz világszerte. A földfelszíni elhelyezés esetlegesen kiömléssel (Kolontár, 2010), kiporzással (pl. USA), a tengerfeltöltés egészen elképesztő pusztítással jár. A poszter a 2010-es eseményekből kiindulva mutatja be a vörösiszap kémiáját, környezet- és egészségkárosító hatását földön, vízen, levegőben.
Be kívánom mutatni a helyszíni mintavételezés (Torna, Marcal) körülményeit, a tapasztalható utóhatást, a regenerálódás jeleit. Toxikológiai vizsgálatokat végeztünk, ezek érdekes előzetes eredményeit is tárgyalom. Tanulságos az eset környezetmenedzsment szempontú értékelése is, pl. az alkalmazott mentesítési módszerek megválasztása.

XLI. Mravcsik Zoltán, Gyulai Ferenc, Emődi Andrea, Pósa Patrícia, Takács Márton, Gyulai Gábor (Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium): A ligeti- és borszőlőt ért hatások a Kárpát-medencében

A bortermő szőlő pontos kialakulása napjainkig bizonytalan. Az utolsó jégkorszak után maradt fenn a Vitis vinifera ssp. sylvestris (ligeti szőlő), amely elterjedt egész Európában és a Kárpát-medencei nemesítése is elképzelhető a régészeti maradványok alapján. A vaskortól kezdve háttérbe szorult a ligeti szőlő és előtérbe került a borszőlő felhasználása.
A termesztett szőlő kialakulása több helyszínen is végbemehetett, egymástól függetlenül. Nem tudjuk, hogy a dél-európai és Kaukázuson túli szőlőfajok közül melyik, milyen mértékben vett még részt a ligeti és később a bortermő szőlő kialakulásában.
A történeti korokban a két faj egymás mellett élt a Kárpát-medencében, nem ismerünk más szőlőfajt, amellyel a honos ligeti szőlő kereszteződhetett volna. Hazánkban a filoxérajárványt követően az észak-amerikai eredetű rezisztens szőlők kultúrából való kiszabadulásával és a ligeti- és borszőlővel történő hibridizálódásukkal számos új változat jött létre. Az idegen génanyagot felhalmozó Vitis hibridek a ligeti szőlő élőhelyeire bekerülve általában kiszorítják azt természetes élőhelyéről és eredeti genetikai anyagát is veszélyeztetik.

XLII. Németh József (Jedlik Ányos Szakkollégium): Multi-kritériumos döntéshozatali eszközök használata a környezetmérnöki gyakorlatban

A környezettudományok fejlődésével egyre világosabbá válik, hogy a környezetünk állapotának és kapcsolatrendszereinek ismerete nélkülözhetetlen. A környezetállapot-értékelés során az emberi egészséget és biztonságot (környezeti, társadalmi és gazdasági) veszélyeztető tevékenységek és tényezők feltárása szakértői rendszerek segítségével történik.
A multi-kritériumos döntéshozatali eszközök használata a gazdasági, menedzsment és stratégia hozatali feladatok során napjainkban egyre gyakrabban alkalmazott módszer. Nagy előnyük, hogy statisztikai eszközökkel megalapozott döntések hozatalára alkalmasak. A mérnöki alkalmazásban azonban még nem elterjedt technika.
Munkámban egy olyan módszert mutatok be egy esettanulmányon keresztül, amely egy ilyen eszköz használatával matematikailag megalapozott döntések hozatalára alkalmas a környezetállapot-értékelés tudományterületén.

XLIII. Pató Zsuzsanna (Debreceni Egyetem): A proliferatív vitreoretinopátiában szerepet játszó fehérjék vizsgálata proteomikai módszerekkel

A proliferatív vitreoretinopátia (PVR) a szemnek egy olyan kóros állapota, melynek során a retina hátsó felszínén epiretinális membrán alakul ki. Ez létrejöhet retinaleválás és sebészeti beavatkozás hatására.
A kutatásunk során célul tűztük ki a transzglutamináz 2 enzim (TG 2) szerepének vizsgálatát a PVR patomechanizmusában, valamint olyan fehérjék azonosítását, melyek a PVR megjelenésére jellemzőek.
Munkánk során egy PVR egér modell alapján létrehozott transzglutamináz 2 „knock out” (TG2 KO és TG2 KO PVR) egerek üvegtesti mintáit dolgoztuk fel.
A módszerünk első lépéseként a minták fehérjéit megtisztítottuk, kétdimenziós gélelektroforézis segítségével elválasztottuk, majd speciális festék segítségével láthatóvá tettük. Az ezekből származó gélképeket szoftver segítségével összehasonlítottuk. A TG2 hiányos kontroll és PVR csoport között szignifikáns különbséget mutató foltokat kivágtuk, majd tömegspektrométer segítségével azonosítottuk. Végeredményül számos krisztallin fehérjét kaptunk, melyek feltételezhetően egymás izoformái vagy poszttranszlációs módosulásai (PTM). Ezért a PTM-ok közül megvizsgáltuk a glikozilációt és a foszforilációt.

XLIV. Pósa Patrícia; Emődi Andrea, Mravcsik Zoltán, Pósa Barnabás, Gyulai Ferenc (Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium): A növényi diverzitás vizsgálatok újabb eredményei Sárospatak kora újkori lelőhelyein

A kora újkori Sárospatakon az agrobiodiverzitás megismerésének fontos eszköze és lehetősége, hogy megvizsgáljuk az ásatásokból származó növényi makromaradványokat. Sárospatak két régészeti lelőhelyének (ágyúöntő műhely és tímárműhely) mag- és termésmaradványait archaeobotanikai vizsgálati módszerekkel elemeztük a történeti agrobiodiverzitás feltárása, valamint az írott források valódiságának ellenőrzése céljából. A földminták jelentős mennyiségű növényi maradványt tartalmaztak. Sárospatakon a kertkultúra a XVII. században élte fénykorát. Az írásos források említik az itteni mezőgazdasági változatosságot, növényi sokféleségét. A Rákóczi-birtok összeírásaiban szereplő valamennyi gabonafélét, ú.m. búzát, rozst, kétszerest, árpát, kukoricát a leletanyagokban megtaláltuk. Patak híres kertjeinek (Gombos-, Mandulás, Mogyorós-kert, Mandulás-, Somlyod-szőlő) sokféleségét mind a leletanyagok mind pedig az írott források alátámasztják. A szószedetekben említett gyümölcsfajtákat fel lehet ismerni a szenült körtemúmiákban, a szenült barack, cseresznye, dió és szilva csonthéjájakban. Kiemelten jelentős a Tokaj-hegyaljai szőlőtermesztésből származó eddig ismert legkorábbi szőlőmagvak. Az ágyúöntő házban és a Kósa-féle ház pincéjében, azaz a tímárműhelyben talált kora újkori archaeobotanikai leletek a Rákóczi birtok első növényi maradványai. A feldolgozott lelőhelyekről gabonafélék (árpa, búza, rozs, zab, kukorica), ezek gyomnövényei (vetési konkoly, héla zab, puha rozsnok, gabonarozsnok, fedél rozsnok, kék búzavirág, fehér libatop, mezei katáng, mezei aszat, apró szulák, terjőke kígyószisz, piros kenderkefű, bársonyos árvacsalán, mezei gyöngyköles, parlagi nefelejcs, lándzsás útifű, madárkeserűfű, mezei zsálya, fakó muhar, ragadós muhar, tarlóvirág, cicó, kaszanyüg bükköny, vetési bükköny, szulák keserűfű), gyümölcsök (cseresznye, dió, körte, mogyoró, barack, szilva, szőlő) és zöldségfélék (görögdinnye, lencse, borsó) kerültek elő, amelyek mind kultúrkörnyezetből származnak. A vizsgálati eredményeink megerősítik a kora újkori Sárospataki kertek létezését és azok gyümölcsöző sokféleségét.

XLV. Rozgonyi Kristóf (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Klaszterezettség vizsgálata geoszociális hálózatokon

Komplex rendszerek egy reprezentatív példája az egyénekből vagy csoportokból és a közöttük levő kapcsolatokból alkotott struktúra, az úgynevezett szociális hálózat. A közösségi portálok (Twitter, Facebook, stb.) népszerűsödésével lehetőségünk nyílik valós, a felhasználók alkotta hálózatok tanulmányozására.
Poszteremen egy ilyen hálózat egy lehetséges viszgálati módszerével foglalkozok. A bemutatott gráf egy úgynevezett geoszociális hálózat, ahol a felhasználókhoz földrajzi koordinátákat tudunk rendelni. Az adatokat a Twitter rendszer nyilvános API (application programing interface) segítségével gyűjtöttük. Így 2 454 623 felhasználó között azonosítottunk 3 351 813 kapcsolatot, ahol a kapcsolatot a kölcsönös említések jelentették.
Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy a hálózat klaszterezettsége hogyan függ a felhasználók távolságától, illetve a köztük levő kapcsolatok erősségétől. Az adatok többféle szűrésével különböző részhálózatokat és az ezekből generált véletlen hálózatokat vizsgáltuk, kitérve a legnagyobb összefüggő komponens elemzésére is. Az így kapott adatokra számoltunk a szakirodalomban gyakran használt gráftulajdonságokat, megmértük mikor a legösszetettebb a hálózat, illetve igazoltuk, hogy a gyenge kapcsolatok fontos szerepet játszanak a társadalmunk összetettségében.

XLVI. Sebestyén Viktor (Jedlik Ányos Szakkollégium): Termikus távolhatás-vizsgálat hidrodinamikai és transzportmodellezés alkalmazásával

A munka célja, hogy irányt mutasson a sekély geotermikus rezervoárokra telepített földhőhasznosítási technológiák tervezésénél a telepítési távolságok meghatározásához. A hidrodinamikai (hidraulikai) távolhatáson túlmenően az energetikailag hasznosított víznek termikus távolhatása is van. A jelenlegi jogi szabályozás nem rendelkezik a minimális védőtávolságokról és a Környezetvédelmi Felügyelőségek (akik a vízjogi engedélyeket kiadják) sem veszik figyelembe a termikus áttörés tényét. Célom ezért a hidrodinamikai és transzportmodellezés nyújtotta eszközökkel megvizsgálni egy valós, üzemelő rendszer ilyen vonatkozású eredményeit.
Egyetlen telepített rendszer működéséből modellkísérleteket állítok fel arra, hogy a talajvíz mozgási irányától függően mi az a minimális távolság, ahol a két rendszer egymásra hatása már teljesítménycsökkenéssel járhat.
Természetesen a hidraulikai és termikus távolhatás is az aktuális földtani és vízföldtani adottságok függvénye, ezért a poszteren ismertetett gondolatmenet egyetemesen nem felhasználható ilyen kérdések eldöntésére. Minden egyes eset külön elbírálás alá kell, hogy essék.

XLVII. Soltész Borbála (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A hRad51 rekombináz funkcionális szerkezetvizsgálata

A humán Rad51 fehérje kulcsszerepet játszik a DNS kettőstörések homológ rekombinációval történő hibajavításában. Az egyszálúvá vált DNS-hez kötődve egy helikális szerkezetű ún. preszinaptikus filamentumot hoz létre, majd az ép, kétszálú DNS-en a megfelelő szakaszt megkeresve segíti a szálcserét. Célunk a filamentumok felépülésének és szerkezetének megismerése. Feltételezzük, hogy az összeszerelődés során a fehérje térszerkezete változik, s ez egy megfelelő fluoreszcens jelben látható lehet. Mivel azonban a hRad51 nem tartalmaz triptofánt, pontmutánsokat állítottunk elő. Vizsgálatainkat elsősorban az F126W mutánson végeztük. Erről a pozícióról homológ szekvenciák alapján azt feltételezzük, hogy a határfelületre jellemző, ugyanakkor a csere nem okozza a funkció jelentős sérülését. Eddigi eredményeink szerint az F126W mutáns nagy mennyiségben expresszálódik, és a tisztítás során erősen koncentrálódik. Elektronmikroszkópos felvételeink bizonyítják, hogy filamentumot képez. A kötődés erősségét fluoreszcencia-anizotrópiai mérésekkel hasonlítottuk össze a vad típussal. A DNS-kötés hatása jól mérhető változást okoz a fluoreszcencia spektrumban, mely mutatja, hogy a rendszer kinetikai vizsgálatokra is alkalmas.

XLVIII. Szabó János (Kerényi Károly Szakkollégium): Kreativitás és motiváció vizsgálata a felsőoktatási tehetséggondozásban résztvevő hallgatóknál

Vizsgálatom azt a célt szolgálta, hogy hallgatói oldalról is legyen rálátásunk a magyar felsőoktatásbeli tehetségfejlesztésre. Összetett, többlépcsős vizsgálatról van szó, ebben az esetben a tehetség két fontos összetevőjét vettem górcső alá egy online módon kitölthető, összetett kérdőív segítségével. A kreativitás mérésére a Tóth-féle Kreativitás Becslő Skálát használtam, a motiváció mérésére pedig az AMS-R teljesítménymotiváció kérdőívet. A mintámat olyan hallgatók alkották, akik valamilyen formában kapcsolatban vannak a tehetséggondozással a felsőoktatásban (pl: DETEP, szakkollégiumi tagság, stb.).

XLIX. Szokol Adrienn (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Barlangi monitoring a pilisi Ajándék- és Legény-barlangban: előzetes eredmények

A védett – felszínen lezajló gyors változásoktól mentes – környezetben keletkező barlangi cseppkövekből akár 1000 - 100 000 évre visszamenőleg is információkat kaphatunk a növekedésük során bekövetkezett klimatikus/környezeti viszonyokról (pl.: hőmérséklet, csapadékmennyiség, évszakosság, csapadék eredete, hidrológiai viszonyok). Azonban a cseppkövek különböző barlangokban, de akár egy barlangon belül is eltérő módon rögzíthetik a felszínen bekövetkezett környezeti- és klímaváltozásokat a helyi földtani és hidrológiai viszonyoknak, paramétereknek (talajvastagság, mélység, szellőzöttség stb.) megfelelően. A barlangi monitoring ahhoz nyújt segítséget, hogy megismerjük azokat a folyamatokat, amelyek hatással lehettek a cseppkövek képződésére, illetve megértsük azt a komplex kölcsönhatásrendszert, amely során a felszínen tapasztalható klímajel csepegővíz közvetítésével megőrződik a cseppkőben.
Kiállított poszteremen két pilisi barlangban (Ajándék- és Legény-barlang) összesen kilenc mintavevő helyen végzett monitoring előzetes eredményeit szeretném bemutatni, amely elengedhetetlen a cseppkövek által megőrzött izotóp-összetétel helyes értelmezéséhez. A monitoring során meghatározásra került a csepegővizek mennyisége, stabilizotóp-, illetve kémiai összetétele.

L. Takács Márton (Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium): Böhönye legnagyobb fái

Böhönye Somogy megye nyugati felének közepén, a Belső-Somogyi-dombság peremén fekszik. A megyéhez hasonlóan (amely az országban a statisztikai adatok alapján a legtöbb nagyméretű faegyedet rejti) felbecsülhetetlen dendrológiai értékekkel rendelkezik. Az ún. Cseh-mező (tulajdonképpen a község déli határa) közelében található összefüggő erdőfoltban 12 db, az elfogadott Pósfai-féle adatbázisban szereplő fát mértünk fel. Ezek közül 8 egyed közönséges gyertyán (Carpinus betulus), 2 mezei juhar (Acer campestre), 1-1 pedig kocsányos tölgy (Quercus robur) és vadkörte (Pyrus pyraster). Közülük 561 centiméteres mellmagassági (1,3 m magasan mért) kerülettel a tölgy a legnagyobb, amelynek lombjában európai hálózathoz kapcsolódó vadmegfigyelési állomás lett kiépítve. Ezt a fát követi Magyarország jelenlegi ismereteink szerinti harmadik legnagyobb gyertyánja (526 cm). A legnagyobb juhar 354, a vadkörte pedig 313 cm kerületű. A terület eldugottnak, védettnek tekinthető, fakitermelésnek nyomát nem láttuk. Ily módon a fák védelme egyelőre adott, a fák egészségi állapota azonban – néhány kivételtől eltekintve – romló.

LI. Telek Elek (Szentágothai János Szakkollégium): Kontroll mechanizmusok a filopodium formálódásban

Az általunk vizsgált IRSp53 fehérje N-terminális 250 aminosavat tartalmazó doménje az ún. I-BAR, amely aktin kötő, valamint aktin kötegelő hatású, továbbá a membránkötés során a membrán deformációját okozza. Az I-BAR e kettős funkcióját, a membrán és az aktin kötésének mechanizmusát még homály fedi.
Célkitűzéseink voltak az I-BAR domén és az aktin kölcsönhatásának vizsgálata a sejtnyúlványok szerveződésében in vivo kísérletekben.
Vizsgálataink során COS-7 sejtkultúrát használtunk, melyet transzfekciós technikával túlexpresszáltunk. Ahhoz, hogy követni tudjuk az aktin polimerizáció hatását, a sejteket Latrunculin B toxinnal kezeltük, ami az aktin filamentumokat lebontva magas globuláris aktin koncentrációt hoz létre. Az így kialakult morfológiai változásokat vizsgáltuk konfokális fluoreszcencia mikroszkópia technikával.
Eredményeink szerint az I-BAR és IRSp53 fehérje túlexpresszálásával a sejt alakja, illetve a filopodiumok és elágazódásainak száma növekszik. Latrunculin B toxin kezelés hatására viszont ezek szignifikánsan lecsökkennek. Ezek alapján megállapítható, hogy a filopódiumok számát erősen befolyásolja az aktin polimerizációs állapota, de az nem feltétlenül szükséges annak meglétéhez.

LII. Tóth Zsuzsanna (Szent István Egyetem): A Berettyó-Kálló köze tájtörténeti értékelése térinformatikai módszerekkel

A tájhasználat módja jelentősen összefügg az élőhelyek fennmaradásával, kezelésével. A napjainkban jelentkező klimatikus változások még inkább megpróbálják az élőhelyek fennmaradását. A fenntarthatóság kérdése kulcskérdéssé vált, ezért keresni kell az olyan tájhasználati módszereket, amelyek kapcsolódnak a természeti értékeink megőrzéséhez és egyben fenntarthatóak is. A megfelelő tájhasználat megválasztásához ismerni kell a táj adottságait, korábbi arculatát.
Poszteremen a Berettyó-Körös vidék egyik kistáját a Berettyó-Kálló közét vetettem vizsgálat alá. Bemutattam a mintaterület jelenlegi képét és térinformatikai módszerek segítségével felvázoltam az elmúlt közel 250 év alatt végbement változásokat. Munkám során az ArcGIS 10 ArcMap szoftvert használtam. A térinformatikai adatbázis létrehozásához az Első Katonai Felmérést, Második Katonai Felmérést és a jelenlegi állapotok kirajzolódásához egy az 1990-es években készített állami topográfiai térképet, valamint a Google Earth műholdas képeit használtam fel.

LIII. Veres Péter (Hatvani István Szakkollégium): Biodegradábilis kollagén-szilika aerogél hibridek, mint gyógyszerhordozók

A 2000-es évektől számos kutatócsoport vizsgálta különböző gyógyszerhatóanyagok aerogélekben történő adszorpcióját, majd kioldódását. Eredményeik alapján elmondható, hogy az aerogélek potenciálisan alkalmasak programozott hatóanyagleadású gyógyszerhordozókként történő orvosbiológiai felhasználásra.
Kutatásom során különböző gyógyszerhatóanyagok és modellvegyületek adszorpcióját vizsgáltam hidrofil és hidrofób biodegradábilis kollagén-szilika aerogél hibridekben. A méréseket 45 mikron alatti monolitokból őrléssel kapott részecskékkel, valamint emulziós eljárással készített mikrogömbökkel végeztem. A méréseim során 120 illetve 180 bar nyomáson, 313 K hőmérsékleten, 8 illetve 14 órás időtartamú adszorpciós kísérletek segítségével optimalizáltam a kísérlet paramétereit. Az optimalizált adszorpciós körülmények segítségével impregnált hibrid aerogéleket ezután kioldódás vizsgálatoknak vetettem alá. Ezen kívül tanulmányoztam a megkötött hatóanyag morfológiáját is.

LIV. Róka Éva (Eötvös Loránd Szakkollégium): Apa és gyermek kapcsolata – Mi fán terem az apa 2013-ban?

Az apa szerepe a családban nélkülözhetetlen és tagadhatatlan, hogy a helyes apai minta megtanulásához kell egy férfi a családba, aki szerepet nyújt. Gyakorlatom során felfigyeltem arra, hogy az intézményekbe egyre több nő/anyuka kíséri be reggel gyermekét, míg az apák/férfiak dolgoznak. „Hol vannak az apák?” Tettem fel a kérdést. Reggel nem látom őket, este nem látom őket. Mikor vannak gyermekeikkel? Milyen nevelési szokásokban vannak jelen? Nevelnek egyáltalán? Milyen családkép van 2013-ban Magyarországon?
Ezekre a kérdésekre keresve a választ született meg a kutatásom, amelyben választ kaptam mindenre, nagy megdöbbenésre.
A poszter kitér azokra az érzékeny területekre és kérdésekre, amelyeken ha nem változtatunk rövid időn belül, ez előre mutatások szerint félő, hogy a gyermekek nevelése csak az anyákra koncentrálódik. Ennek meg szabad történnie?