III. Bolyai Konferencia
1998. február 28.
Szerényi Júlia: A biodiverzitás
-- A bioszféra eredete és a mai bioszféra
-- A biodiverzitás problémája
-- A biodiverzitás szintjei
-- A biodiverzitás megõrzése
Kis-Petik Katalin: Rend és rendetlenség a fehérjékben
A fehérjék röntgendiffrakciós képük alapján meghatározott szerkezetû rendszereknek tûnnek. A szerkezet határozza meg a specifikus funkciót, azonban a reakció végrehajtása szempontjából legalább ekkora szerepe van a fehérjén belüli mozgásoknak is. A fehérje szerkezetére az enzimekben lévõ funkcionális csoportok állapota is hatással van. Érzékeny optikai-spektroszkópiai módszerekkel ez a kapcsolat tanulmányozható, és elkülöníthetõk a fehérje különbözõ konformációs állapotai.
Bánhegyi Péter (Heller Farkas Szakkollégium): Magyarország
makropénzügyi egyensúlyának alakulása és a társadalom szerkezetére
gyakorolt hatása a 90-es években
-- A magyar gazdaság külsõ és belsõ pénzügyi egyensúlyi
mutatóinak alakulása
-- A számok mögött meghúzódó intézményi és (gazdaság)politikai változások
-- A külgazdasági feltételrendszer fontossága a rendszerváltozás gazdasági
folyamataiban
-- A makropénzügyi folyamatok társadalmi vetületei, a felmerülõ
problémák kezelésének társadalompolitikai eszközei
Madarász Judit: Logika és relativitáselmélet
Tarski néhány munkáját annak szentelte, hogy az euklideszi geometriát formalizálja az elsõrendû logika keretein belül. A Proceedings of the Tarski Symposium kötetben Suppes és Tarski megfogalmazták azt a problémát, hogy a relativitáselméletet is formalizáljuk tisztán az elsõrendû logika keretein belül. Ebben a feladatban a hangsúly azon van, hogy az elmélet minden ,,mozzanata'' expliciten jelenjen meg mint elsõrendû logikai axióma, és elimináljunk minden implicit feltevést, fizikai vagy más intuícióra való implicit támaszkodást. Suppes 20 éve azt írta, hogy korábban ugyan már voltak axiomatikus elméletek a relativitáselméletrõl, de egyik sem az elsõrendû logika keretein belül. Ezért sürgette Suppes egy ilyen elsõrendû logikai elmélet létrehozását. Mi elõször a speciális relativitáselméletre adunk egy formalizálást, és tisztán az axiómákból bizonyítjuk a nevezetesebb tételeket (pl. nincs fénynél gyorsabb megfigyelõ). Törekszünk arra, hogy csak kevés és meggyõzõ axiómát használjunk. Megnézzük az elméletünk általánosításának lehetõségét gyorsuló megfigyelõk irányában.
Schlett Katalin --Czirók András: Sejtmozgások kvantitatív elemzése
in vitro
A számítógépes videomikroszkópia lehetõséget nyújt a sejtmozgások, a megváltozó sejt-sejt kölcsönhatások, a sejtvándorlási útvonalak folyamatos és hosszú távú megfigyelésére. A módszer segítségével napokon át nyomon követtük egy sejtvonal idegi irányba történõ differenciálódását. Megállapítottuk, hogy az idegi elkötelezõdés során csökkent a sejtek átlagsebessége. A differenciációhoz szükséges kezelés második napjára a sejtek csoportosultak, kis aggregátumokat alkottak. A sejtegyüttesek kialakulásában azonban lokális, kemoattraktáns anyagok nem játszottak szerepet.
Czirók András: Sejtmozgások statisztikus elemzése
Számítógéppel vezérelt mikroszkóp segítségével nyomon követtük különbözõ sejttenyészetek fejlõdését. A sejtmozgások elemzése azt mutatja, hogy a sejtek sebessége idõben fluktuál, és ez a fluktuáció nagyon jól jellemezhetõ egy exponenciális eloszlásfüggvénnyel. Maga az eloszlásfüggvény univerzálisnak bizonyult számos sejttípusra, és valószínûleg a sejtek erõsen véletlenszerû mûködésével áll kapcsolatban.
Láng Benedek (Láthatatlan Kollégium): A 17. századi
titkos kapcsolatok -- avagy hogyan lesz láthatatlan egy kollégium
Az Invisible College -- melyre a Láthatatlan Kollégium nevében utal -- egyike a 17. századi Anglia tudományos társaságainak, hírét azonban annyira átszövik a titkok, hogy az egyébként is rejtélyes társintézményei közül éppen a körülötte kialakult viták emelik ki. A 16--17. századi olasz, német, francia és angol tudományos csoportosulásokat és akadémiákat gyakran jellemezte a titokzatosságra való törekvés, és ez a titokzatosság teszi lehetõvé azt is, hogy az Invisible College-ban sokan a Royal Society rózsakeresztes ihletésû elõdjét lássák, így vervén hidat a modern tudomány kezdeteit és a reneszánsz-manierista ezoterikus kezdeményezéseket elválasztó szakadék fölé. Az elõadás során a rendkívül kevés információ alapján teszek kísérletet e rejtélyes kollégium jellegének rekonstrukciójára.
Csekõ Csilla (Kerényi Károly Szakkollégium, Pécs):
Nyerskoszt és életmódminta. Adatok a vegetáriánus táplálkozás kutatásához
egy vegan tábor tapasztalatai alapján
Az elõadás alapjául egy vegetárius életmódtáborban végzett kutatás szolgál, ahol több -- a vegetáriánus táplálkozás szempontjából meghatározó -- kérdésre kerestem választ. Elsõsorban arra, hogy milyen programokon, elõadásokon keresztül és hogyan valósul meg a tábor programjában célként kitûzött életmódminta-adás, és ebben mekkora szerepet tölt be az étkezés. Másrészt, hogy milyen a résztvevõk szociológiai összetétele (nem, kor, lakóhely, foglalkozás stb.), milyen megfontolásból jelentkeznek a táborba, illetve hogyan értelmezik életmódváltásukat, önmagukat. Fontos kérdés az is, hogy a tábor meghirdetett programja, a táborvezetõ alapcélja és a résztvevõk elvárásai hogyan találkoznak össze, illetve kerülnek ellentétbe egymással.
Masát Ádám (Eötvös Collegium): Konrad Adenauer és
a német politikai rendszer
Az elõadás felvázolja századunk egyik kiemelkedõ politikai személyiségének, a Német Szövetségi Köztársaság elsõ kancellárjának kuriózumokban bõvelkedõ pályafutását. Másrészt nyomon követi, hogy Adenauer politikája milyen közvetlen hatással volt a bel- és külpolitikai események menetére. Adenauer és a német politikai rendszer kapcsolatának taglalása mellett kitérek az NSZK, illetve az Adenauer-kormány legitimitását biztosító 1949-es bonni alaptörvény és az ún. ,,gazdasági csoda'' elemzésére. Az elõadás hiteles képet igyekszik rajzolni a hallgatóságnak a világháború utáni idõszak markáns politikai személyiségérõl a téma történelmi-politológiai (kisebb részt jogi) szempontú megközelítésével.
Pál József (Heller Farkas Szakkollégium): Az Európai
Unió bõvítésének küszöbén
-- Nehézségek az EU-ban (stagnálás, új vetélytársak, CAP reform)
-- A bõvítés lehetséges irányai -- távlati koncepciók
-- Magyarország és a csatlakozás: költség-haszon elemzés
Radics Kornélia: A szélenergia hasznosításának lehetõségei
Magyarországon
Az alternatív erõforrások sok szempontból elõnyben vannak a hagyományos energiahordozókkal szemben, s napjainkban egyre nagyobb részesedést képeznek az energiatermelésben. Ezen erõforrások egyike a szél. Újra és újra felmerül a kérdés: érdemes-e megkísérelni a szél energiájának hasznosítását hazánkban. Bár Magyarország nem tartozik a kifejezetten szeles vidékek közé, azért nálunk sem reménytelen a szélenergia-hasznosítás.
Farkas Zénó: Granuláris anyagok, avagy hogyan segítsünk Hamupipõkének
szétválogatni a lencsét és a borsót
Az elõadásban arról lesz szó, hogy mik azok a granuláris anyagok, milyen a halmazállapotuk, miért érdekesek egy fizikus számára, és hogy mi köze az egészhez Hamupipõkének.
Szuromi Ágnes (Heller Farkas Szakkollégium): Az egészségügy
finanszírozásának aktuális kérdései
-- Nemzetközi politikák
-- Pontjátszma -- az egészségügy finanszírozásának reformja
-- Ágyrajárás, avagy miért tart Magyarországon egy hétig az, ami a Vészhelyzetben
7 perc alatt megvan
-- Szûrések és utókezelés: a mostohagyerekek
Sztáray Bálint: Neokonzervatív fordulat az Egyesült Államokban
Ronald Reagan hivatalba lépésekor Calvin Coolidge portréját akasztotta ki fehér házbeli dolgozószobájának falára. Ez a gesztus szimbolikus jelentõségén kívül teljesen indokolt is volt. A hetvenes évek végére a kormányban, a tudományos körökben és a sajtóban kiváló pozíciókat szereztek a neokonzervatívok, majd Reagan megválasztása a világháború óta marginális szerepre kárhoztatott amerikai konzervativizmus gyõzelmét hozta és annak nagy visszatérését jelentette az elnöki politikába.
Varga Ildikó: Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának munkája
A ragadozómadarak mint a táplálékpiramisok csúcsán elhelyezkedõ élõlények különösen veszélyeztetett csoportja a madaraknak. Ezért 1975-ben a Magyar Madártani Egyesületen belül külön szakosztály alakult e csoport védelmére. A szakosztály célja a ragadozómadarak gyakorlati védelme, és ehhez szükséges jobb megismerésük. A szakosztály nemzetközileg is elismert sikereket ért el legveszélyeztetettebb fajaink: a parlagi sas, a réti sas és a kerecsensólyom védelmében. Ennek köszönhetõen a világon egyedülállóan növekszik hazánkban a parlagi sas és a kerecsensólyom állománya. Az elért látványos eredmények ellenére ne higgyük azt, hogy a ragadozómadarakat fenyegetõ veszélyek elmúltak. Napjainkban is gond az élõhelyek pusztulása, a fészkelõ- és táplálkozóhelyek eltûnése, az intenzív mezõ- és erdõgazdálkodás, a magasfeszültségû távvezetékek nem megfelelõ szigetelése, a fészekrablás és az emberi tudatlanságból adódó szándékos pusztítás.
Kóczán György: Izzó fémgõzök emissziós spektruma és a
mûvészet
A talán szokatlan cím mögött nem rejlik más, mint igen felületes elemzése annak a mindenki által jól ismert jelenségnek, hogy a kifutó húsleves sárgára színezi a gázlángot. Megállapításra kerül, hogy a jelenség sokkal általánosabb érvényû, a fémionok jelentõs része rendelkezik hasonló tulajdonsággal. Azonban a diszkusszió tárgyát elsõsorban nem az elméleti megközelítés adja, hanem -- a köztudatban kevésbé általánosan elterjedt -- gyakorlati megfontolások.
Kondor Imre: Tehetséggondozás és elitképzés a felsõoktatásban
A magyar felsõoktatást ellenállhatatlan politikai és gazdasági kényszerek hajtják a tömegesedés felé. Ez a folyamat nyilvánvaló társadalmi és gazdasági haszna mellett minõség- és értékvesztéssel is jár. A Bolyai Kollégium a magyar természettudományos felsõoktatás létezõ értékeit kívánja megõrizni, és magas szakmai követelmények szerint kiválogatott hallgatóit támogatni igyekszik képességeik minél teljesebb kibontakoztatásában. Nemzetközi programjaival a Kollégium be kíván illeszkedni a kiválóság európai iskoláinak rendszerébe.
© Bolyai Kollégium, 1998.