II. Bolyai Konferencia
1997. március 1.



Virág István: Az intelligens ,,Amõba''

Ez most nem a biológiából ismert egysejtû. Bizonyára mindenki játszotta már ezt a játékot (például órák alatt). Szabályai egyszerûek, mégis bonyolult állások alakulnak ki. Nehezített változatát Japánban professzionálisan is játsszák. A játék mindkét változatáról sikerült bebizonyítani, hogy a kezdõnek nyerõ stratégiája van.

 


Karp Róbert László: Húrok, membránok, avagy a jövõ fizikája?

A fizikusok régóta megoldatlan problémája az Einstein-féle általános relativitáselmélet és a kvantumelmélet ,,kibékítése''. E tekintetben a legígéretesebb helyzetben az M-elmélet (régi nevén húrelmélet) áll. Az utóbbi két évben ugyanis lezajlott a második forradalom a húrelméletben, az M-elmélet megalkotásának és a dualitásnak köszönhetõen. Értékrendszerünk ennek megfelelõen jelentõsen megváltozott. Ezen újdonságok mögött álló eszmék világáról szeretnék szólni néhány szót.

 


Józsi Mihály: Allergia

A sokunk életét megkeserítõ allergia az immunrendszer túl erõs válasza egy idegen anyagra, ezért túlérzékenységi reakciónak is nevezik. Allergiásak lehetünk pollenekre, ételek bizonyos alkotóelemeire, gyógyszerekre és még sok más anyagra. Az allergia nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem akár halálos sokkot is kiválthat, ha az egész szervezetre kiterjed a reakció. Hogyan értelmezhetõ evolúciós szempontból az allergiás esetek igen nagy száma? Mi a reakciók molekuláris háttere? Milyen lehetõségek vannak a gyógyítására? Ezek és hasonló kérdések foglalkoztatják ma is a kutatókat.

 


Németh Sándor: Állandó torziójú görbék Bäcklund transzformációja euklideszi és hiperbolikus terekben

A fizikusok már a múlt század végén észlelték az ,, $u_{xt}=\sin u$'' sine-Gordon egyenlet szimmetriáit. Az egyenlet szoliton megoldásai egy rekurzív sorozatot alkotnak, mely egy állandó görbületû felületek közötti geometriai transzformációval hozható kölcsönösen egyértelmû kapcsolatba. A felületek bizonyos kitüntetett görbéi egymásba transzformálódnak. Bizonyos értelemben a görbék közötti transzformáció ,,megjegyzi'' az eredetit. Ezt a gondolatmenetet terjesztettem ki hiperbolikus (Bolyai--Lobacsevszkij) terekre.

 


Nemes Csilla: Fehérjék szerkezetének jellemzése AFM-mel

Az atomerõ mikroszkópia új lehetõségeket nyitott a fehérjék szerkezeti vizsgálatában. Az egyik alkalmazási módban a felület topográfiája alapján vonunk le következtetéseket a struktúráról. Sajnos az ilyen jellegû vizsgálatok a mérõtû és a fehérjemolekula kölcsönhatása miatt nem mindig adnak megbízható eredményeket. Ezért méréseink során egy olyan újfajta módszert alkalmaztunk, amelyben a különbözõ sók és só-koncentrációk lizozimre gyakorolt hatását a mérõtû és a molekula között ható adhéziós erõ elemzésével vizsgáltuk. Eredményeink szerint a cianid instabillá teszi a fehérjestruktúrát, míg hasonló jelenséget foszfát és HEPES pufferben még viszonylag nagy NaCl-koncentráció mellett sem tapasztaltunk. Jelentõs eltérést a natív szerkezettõl csak igen magas (400 mM-os) NaCl-koncentráció esetén tapasztaltunk.

 


Kustos Ferenc: Az élet mibenléte és a kémiai gépek öregedése

A tudomány fejlõdése során az élõlények fogalmát egyre szélesebb körben kezdték használni. Mindeközben egyre bonyolultabb módon lehetett csak meghatározni, hogy mit tekintünk élõnek és mit nem: szaporodtak a szabályok alóli kivételek, ezzel együtt pedig fogyatkoztak a megbízható kritériumok. Rövid történeti áttekintés után az élet ma használatos meghatározása alapján az élõlények mûködésének alapjairól, az anyagcsere jellegzetességeirõl lesz szó. Ennek során a kémiai gépek mûködésének alapelveit egyszerû hidraulikus modellek segítségével mutatjuk be. Végül szó lesz arról is, hogy miért elkerülhetetlen a kémiai gépek öregedése, és egyes, konkrét esetekben mit tehet a gép a károsító folyamatok ellen. fluoreszcens

 


Kóczán György (Eötvös Collegium): Egy új fluorofór, a 4-etoximetilén-2-[1]-naftil-5-(4H)oxazolon szintézise és felhasználása peptidek és fehérjék fluoreszcens jelölésére

Elõadásomban az általam szintetizált 4-etoximetilén-2-[1]-naftil-5-(4H)oxazolon (I.) fluoreszcens jelölõ reagens szintézisérõl, reaktivitásáról és különféle alkalmazásairól kívánok beszámolni. Az (I.) vegyület enyhe reakciókörülmények mellett alkalmas aminocsoportot tartalmazó vegyületek (fehérjék, peptidek) fluoreszcens jelölésére. Több mint 10 peptidszármazékot szintetizáltunk, jellemeztünk és vizsgáltunk molekuláris biológiai rendszerekben. Fehérjék, enzimek, ellenanyagok és mesterséges polipeptidek jelölésének tapasztalatait is összegzem. Eredményeink szerint az (I.) reagens eredményesen és kényelmesen használható aminok kíméletes fluoreszcens jelölésére.

 


Schlett Katalin --Czirók András: In vitro neurogenezis nyomonkövetése

A központi idegrendszerben lezajló korai sejtdifferenciációs folyamatok, az idegsejtkapcsolatok kialakulásának számos lépése még nem tisztázott. Olyan sejttenyészetek, amelyek in vitro (Petri csészében) is képesek ideghálózatokat kialakítani, lehetõvé teszik, hogy a sejtszintû változásokat folyamatosan követhessük. Számítógéppel vezérelt mikroszkóp felhasználásával több napon át, 3 perces idõközönként sorozatfelvételeket készítettünk a sejttenyészetekben lezajló morfológiai változásokról. Az idegsejtek differenciálódása és a hálózatok létrejötte során egyes sejtkapcsolatok átrendezõdnek, míg mások (pl. az idegsejtek nyúlványkapcsolatai) stabilnak bizonyulnak.

 


Németh Csaba (Kerényi Károly Szakkollégium, Pécs): Középkori bibliaértelmezések, ismeretelmélet, izomorfia

A középkori eszmetörténet kiemelkedõ alakja a XII. századi Richardus de Sancto Victore. Benjamin major címû mûve kapcsán azt kívánom bemutatni, hogy hogyan lehetséges egy munka keretében egyszerre Biblia-kommentárt írni és kifejteni egy ismeretelméleti rendszert -- úgy, hogy ez utóbbi rendszer kifejtése egybeesik a szent szöveg értelmezésével. A végeredmény: egy szövegünk van, amely egyszerre ez is, az is. E jelenség értelmezéséhez -- megmagyarázásához -- egy matematikai fogalom segít hozzá: az izomorfia.

 


Ódor Péter (Eötvös Collegium): Strukturális viszonyok egy természetközeli bükkös erdõ moha vegetációjában

A természetvédelem, valamint a jövõ erdõgazdálkodása számára igen fontos kimutatni a természetközeli állapotú erdõk vegetációjában megmutatkozó értékeket, amelyek eltûnhetnek a jelenlegi nagyüzemi erdõgazdálkodás hatására. E munka arra a problémakörre szorítkozik, hogy az õserdõ jelleg milyen hatással van a montán-szubmontán bükkösök rupicol és lignicol mohavegetációjára. Ehhez el kell különíteni az õserdõ jellegû állományszerkezetbõl és a termõhely fizikai heterogenitásából származó ökológiai változókat, melyek a kapott fenetikai jelenségek mögött húzódnak meg. Ezen összehasonlító munkákat meg kell hogy elõzze a mohavegetáció strukturális jellemzése, és a területen elõforduló mohafajok ökológiai szemléletû megismerése: a közöttük húzódó koegzisztenciális kapcsolatok feltárása, valamint az ezeket kialakító és limitáló ökológiai háttértényezõk közelítése. Jelen elõadás ezen elõvizsgálati indíttatású problémát igyekszik megvilágítani.

 


Sztáray Bálint: A recski kényszermunkatábor története

Az Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ) 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet Gulág-táborok mintájára büntetõ jellegû kényszermunkatábort létesített a Mátra hegységben. A mintegy 1500 rab a magyar társadalom minden rétegét képviselte. Közülük senkit sem állítottak bíróság elé, el sem ítélték õket. A politikai okokból fogvatartott kényszermunkások az andezitbányában sziklát fejtettek, követ törtek az útépítésekhez. Naponta 12--14 órát dolgoztak, nem több mint 1000 kalóriányi élelemmel. Szinte valamennyien folyamatosan éheztek: minden szájba vehetõt, amit az erdõben találtak, megettek. Számosan éhen haltak, az andezitbányában baleset következtében vesztették életüket, s volt, akit az õrök agyonlõttek. Senki sem tudja, hogy a halottakat hol temették el. A kényszermunkatábor õreit az Államvédelmi Hatóság legszadistább tagjai közül válogatták ki, akik gyakran csak a maguk szórakoztatására verték, kínozták a rabokat. Akik túlélték a megpróbáltatásokat, 1953 nyarán és õszén szabadultak a táborból. Szabadulásuk után legtöbbjüket rendõri felügyelet alá helyezték, másokat pedig törvénytelen eljárással több évi börtönre ítéltek. Az utóbbiak nagy része csupán az 1956-os forradalom során szabadult.

 


Bódi Árpád: Mitõl döglenek a fehérjemolekulák? (A fehérjék féléletidejét meghatározó tényezõkrõl...)

A fehérjemolekulák szintézisük pillanatától a lebomlásukig rendeltetésüktõl függõen a legváltozatosabb típusú molekulákkal kerülnek kölcsönhatásba. Ezek közül némelyek a születés pillanatában segítik a molekulát a natív konformáció felvételében. Mások kapcsolódásukkal ,,halálra'' ítélik a káros kémiai módosulások révén funkcióvesztett, vagy adott körülmények között szükségtelenné váló fehérjéket. Ezen rendszerek jól szabályozott és összehangolt mûködése biztosítja a sejt számára a homeosztázis folyamatos fenntartását.

 


Balogh Péter: Vízrendezés az Alföldön

A terület és a probléma alkalmat ad a táj és a tudománya (a földrajz) szépségének és megközelítési módjának exponálására. Az elõadás áttekintõ, színes képet nyújt a témáról a Közép-Tiszavidék és így a Nagykunság példáján, az alábbi felépítés szerint:
-- a vízrendezés elõtti földrajzi környezet komplex bemutatása és értékelése, avagy ,,mit keres egy híd a pusztában''
-- a vízrendezés mibenléte, folyamatának vázlata avagy ,,majd azt én tudom!''
-- a vízrendezés tanulságai, ökológiai értékelése, avagy ,,a Természet elvárásai a társadalommal szemben.''

 


Etesi Gábor: Az óriásbolygók szerepe a földi élet kialakulásában

Minden bizonnyal 65 millió évvel ezelõtt egy hatalmas kozmikus test óriási sebességû becsapódása okozott olyan klímaváltozást a Földön, amely az akkori élõlények nagy részének pusztulását eredményezte. Szerencsére az ilyen események ritkák kedves bolygónk életében, pedig a korai Naprendszerben sok fenyegetõ törmelék maradt a bolygók kialakulása után. Hová tûnhettek?

 


Hantz Péter: Miért nem folyunk szét? (A Károlyházy-effektus)

A kvantummechanika jóslatai messzemenõen beigazolódtak a mikrofizika világában. Egy elemi részecske hullámfüggvénye szétfolyásának -- ami az illetõ objektum helyzetének határozatlanságát jelenti -- mérhetõ következményei vannak. A makroszkopikus testek helyzetének határozatlanságára utaló jeleket viszont nem tapasztalunk. Ezt a tényt a kvantummechanikai méréselmélet mindmáig nem tudta megnyugtató módon megmagyarázni. Károlyházy professzor az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika alapvetõ eredményeit felhasználva érdekes modellt dolgozott ki ezen kérdéskör tisztázására.

 


Csekõ Csilla (Kerényi Károly Szakkollégium, Pécs): A vegetarianizmus táplálkozás-néprajzi szempontból

Elõadásom egy család vegetáriánus táplálkozásának bemutatása. Egy esettanulmányon keresztül elsõsorban a vegetáriánus táplálkozásra történõ áttérés társadalmi és személyes hátterét vizsgálom. A teljes táplálkozásstruktúra áttekintése során fõként arra keresek választ, hogyan illeszthetõ be egy szelsõséges táplálkozási rend az érintett család életmódjába, mennyire változtatja meg azt, illetve a családtagok milyen magyarázatot fûznek sajátos étrendjükhöz.

 


Kis-Petik Katalin: Mihez kezdenek a növények sötétben?

A fotoszintézis reakcióiban kulcsfontosságú molekulák a klorofillok. A klorofill szintézisének egyik fontos lépése a protoklorofillid átalakulása klorofilliddé. Ezt az átalakulást a protoklorofillid-oxidoreduktáz enzim katalizálja, melynek aktivitásához magasabbrendû növényekben fényre van szüksége. Ha ezeket a növényeket sötétben tartjuk, egy speciális komplex alakul ki a protoklorofillid, NADPH és enzim molekulákból, a prolamelláris test. Az alacsony hõmérsékletû fluoreszcencia spektrumban azonosíthatók a különbözõ környezetben található protoklorofillid formák, ami alapján szerkezeti modell állítható fel.

 

© Bolyai Kollégium, 1997.