I. Bolyai Konferencia
1996. március 2.
Járai Antal: Dinamikai rendszerek ergodicitása
Dinamikai rendszer az idõben fejlõdõ rendszer matematikai modellje. Az ergodelmélet a kaotikus viselkedésû rendszerek statisztikai törvényszerûségeit vizsgálja. Az elõadásban néhány fogalom szemléltetése és történeti utalások után szó lesz egy, a fizika által motivált modellrõl, a csatolt leképezés-rácsról.
Etesi Gábor: A Jupiter meteorológiája
Ebben az elõadásban megismerkedhetünk Naprendszerünk legnagyobb bolygójának fõbb jellemzõivel. Kiderül, hogy ezek a jupiterszerû óriásbolygók átmenetet képeznek a földszerû kisbolygók és a csillagok között. Ezen köztes állapot az ilyen típusú bolygók számára a földitõl teljesen eltérõ és hátborzongató meteorológiai viszonyokat eredményez.
Csató Iván: A TXRF-módszer és alkalmazása az analitikai kémiában
A totálreflexiós röntgenfluoreszcens spektrometria (TXRFS) egy olyan elemanalitikai módszer, amely lehetõséget biztosít rendkívül kis mennyiségû minta 15--92-es rendszámú komponenseinek szimultán meghatározására. Több mint 50 elemre a kimutatási határ 10 pg alatt van. Alkalmazhatóságát növeli, hogy nemcsak oldatok, hanem szilárd minták, finom porok, emulziók, szuszpenziók is mérhetõk. Az elõadás ismerteti a módszer elvét és felhasználását.
Alexa Anita: A sejt csontváza: a citoszkeleton
A citoszkeleton az eukarióta sejtekben található komplex fehérje-hálózat, ami kiterjed az egész citoplazmában. Ez a hálózat, a test csontvázától eltérõen, igen dinamikus képzõdmény. Biztosítja a sejt alakját és annak változásait, közremûködik a sejt koordinált mozgásában és többek között a sejten belüli anyagok szállításáért is felelõs. A citoszkeleton sokrétû funkciója elképzelhetetlen lenne az õt alkotó három alapvetõ fehérjerost -- az aktin filamentumok, intermedier filamentumok és mikrotubulusok nélkül. Az elõadás célja néhány konkrét példán keresztül rávilágítani a citoszkeleton jelentõségére a sejt mûködésében.
Lázár Armand: Fullerének és pásztázó alagútmikroszkópia
A legismertebb fullerénmolekula (C60) egyik érdekes tulajdonsága, hogy bizonyos körülmények között polimer képzõdhet belõle. Egyfajta polimeren végzett STM (pásztázó alagútmikroszkóp) mérések tanúsága szerint az egyes monomeregységek között alagútáram-maximumok észlelhetõek. Az elõadás témája az, hogy hogyan lehet ezt egyszerû modellek segítségével végzett számításokkal leírni.
Falus Péter: Polimergélek spinodális bomlása
Tóth Tamás: Hallgatózzunk a lábunk alá, avagy mit csinál a
szeizmika
Schlett Katalin: Idegsejtek parancsszóra: gondolkodik-e a petricsésze?
Az emlõs központi idegrendszer korai fejlõdését kísérõ genetikai és sejtbiológiai változások közvetlen vizsgálata igen nehéz, így a lejátszódó folyamatok egy része még alig ismert. Laboratóriumi körülmények között azonban fenntarthatók olyan folytonosan osztódó sejtvonalak, amelyek megfelelõ kezeléssel pl. idegi irányba differenciálhatóak. Az ilyen ,,parancsszóra'' elkötelezetté vált tenyészetek vizsgálatával nyomon követtük az idegsejtek fejlõdését kísérõ morfológiai változásokat, a köztes filamentumok átrendezõdését, valamint adott sejt-mintázatok kialakulását és megoszlását. Ezek a sejttenyészetek alkalmasak lehetnek egyéb biokémiai vagy sejtbiológiai vizsgálatokra is, valamint annak eldöntésére, hogy egy homogénnek tekintett tenyészetben mikor és hol indul el az egyedi sejtek elkötelezõdése.
Hantz Péter: Morfogenezis: a biológiai forma-kialakulás tudománya
A DNS nem tartalmaz elég információt ahhoz, hogy egy többsejtû szervezet minden apró-cseprõ részletét kódolhassa. A morfogenezis az élõlények rendkívül változatos formáinak kialakulásában szerepet játszó ,,tömörítõ mechanizmusokat'' tanulmányozza. Úgy tûnik, számos struktúra képzõdését meg lehet magyarázni diffúzióelméleti megfontolások alapján.
Szakács Zoltán: Biomolekulák mikrospeciációja
Az élõ szervezetben elõforduló molekulák általában savas vagy bázikus csoportokat is tartalmaznak, melyek protonáltsági állapota jelentõsen befolyásolhatja a biológiai funkció ellátását. Például a sejt oxidatív stressz elleni védelmének kulcsmolekulái, a tiolok csak akkor töltik be szerepüket, ha oldalláncaik megfelelõen disszociált állapotban vannak. A sav-bázis sajátságok e molekulárisnál mélyebb szintû jellemzésével foglalkozik a mikrospeciáció.
Kis-Petik Katalin: Fehérjék vizsgálata FLN módszerrel
A hagyományos lumineszcencia spektroszkópiával mérhetõ széles emissziós sávok helyett vibrációsan felbontott spektrumokat kaphatunk alacsony hõmérsékleten, energiaszelektív gerjesztéssel (FLN). A fehérje prosztetikus csoportja FLN spektrumát tanulmányozva pontosan meghatározhatjuk az adott fehérjeszerkezetre jellemzõ tiszta elektronátmenet energiáját, illetve az alap- és gerjesztett állapothoz tartozó vibrációs energiaszinteket. Szubsztrát, vagy más körülmény hatására a prosztetikus csoport energia-átmeneteinek energiája változik, ami a fehérjekörnyezet konformáció-változásaira utal.
Magyarfalvi Gábor: Molekulaszerkezet és NMR paraméterek
Hogyan állapítható meg az NMR (mágneses magrezonancia) spektrumokból a molekulák szerkezete? Hogy lehet jó módszereket találni erre, és hogy lehet a régi tapasztalatokat igazolni? Egy példa saját munkából.
© Bolyai Kollégium, 1996.