V. Bolyai Konferencia
2000. március 4.



9:00 Megnyitó

9:05 Radics Kornélia (Bolyai Kollégium): Nagyvárosok éghajlatát befolyásoló antropogén tényezők

Miféle sziget az a városi hősziget? Miért kristálytiszta a fővárosi levegő egy markáns hidegfront átvonulása után? És hogyan kerül egy szinoptikus meteorológiai mérőállomás a lágymányosi épülettömb tetejére? Városklíma-kutatás, avagy az urbanizáció nagyvárosi hatásainak klimatológiai elemzése egy budapesti mérési program keretében.


9:25 Kurucz Zoltán (Bolyai Kollégium): Teleportáció

Rohanó világunkban bizonyára fizetőképes kereslet jelentkezne a sci-fikből ismert teleportációs berendezések iránt, melyek tárgyakat, sőt embereket visznek egyik helyről a másikra egy pillanat alatt. Nos, itt nem erről az alkalmazásról lesz szó. Egyelőre még csak az elemi részecskéknél tartunk. Egy ilyen eszköz működési elvét vázolja az előadás.


9:45 Pusztai Zoltán (Bolyai Kollégium): Ionic licquids – avagy a sónak foly(tatód)nia kell

Az ionos kötésű vegyületeket a jellegzetesen magas olvadáspontú, kristályos anyagok közé sorolják. Olvadékaik általában korrozívak, nem alkalmasak szerves kémiai reakciókban oldószernek. Az ionos folyadékok ezzel szemben olyan sók, amelyek olvadáspontja szobahőmérséklet alatt van, így lehetővé válik közegként való felhasználásuk akár ipari folyamatokban is. Előadásomban ennek a viszonylag új területnek mutatom be néhány alkalmazási lehetőségét.


10:05 Poszterbemutatók


10:25 Szünet


10:50 Csorba Ildikó (Eötvös Collegium): …(Avagy az istenek beszéde)

Előadásomban demonstrálni szeretném, hogyan jutottunk az egyiptomi írástól a ma is használatos ábécénkig; miért következett az egyiptomi világszemléletből az egészen speciális, képszerű jeleket alkalmazó hieroglif mássalhangzós írás; s végül, hogy annak olvasata nem is nagy ördöngösség. (Tehát azt szeretném, ha beszédemet követően eztán senki sem mondaná az egyiptomi írásra, hogy „ez nekem kínai!”)


11:10 Nagy Ágnes (Bolyai Kollégium): Ahol a víz az úr, avagy lápi növényzet Magyarországon

A legtöbb ember fejében a lápok titokzatos világként jelennek meg, fülledt, párás, nehéz szagokkal teli levegőjű, szinte áthatolhatatlan erdőként. Az ide betévedő derékig gázol a zsombékok között, éles levelű növények vagdossák össze kezét, szúnyogok csipkedik, és bokáig tocsog a barnás színű vízben. Olyan félelmetes nyugalmat áraszt az egész ismeretlen lápvilág, hogy az ember egyre csak azt várja, mikor ugrik elé egy lápi boszorkány vagy lidérc.
De mi is a láp valójában? Kicsit tudományosabb megfogalmazásban a láp állandóan vízzel borított, rendszerint lefolyástalan terület, amelynek alján az elhalt növényzetből tőzeg képződik. A lápi növényzet kialakulásának legfontosabb feltétele az állandó vízborítás, a másik feltétel pedig a tápanyagszegénység.
Csak e két feltétel együttes teljesülés esetén tud létrejönni egy területen ez a ritka és nagyon sérülékeny növényzet, amelyet hazánkban sajnos sok helyen az eltűnés veszélye fenyeget.
Hogyan alakulhat ki a lápi növényzet, milyen típusai vannak, miért érdekes és értékes? Ezekre a kérdésekre próbálok meg választ adni előadásomban, és elkalauzolom a hallgatóságot e csodálatos, babonákkal teli világba.


11:30 László István (Bolyai Kollégium): Műholdfelvételek kvantitatív kiértékelésétől a termelés-előrejelzésig

A digitális képelemzés egyik részterülete a műholdfelvételek kiértékelése, amelynek jelentős a mezőgazdasági célú felhasználása. Az előadásban először röviden bemutatom a műholdfelvételek készítésének fizikai oldalát, majd áttekintem a mezőgazdasági célra használt felvételek típusait. Ismertetem, hogy a felvételek kvantitatív kiértékelése és egyéb forrásból szerzett adatok alapján hogyan történik a növénytérkép elkészítése és a növényterületek becslése, többidőpontú űrfelvétel-sorozatok vizsgálatával a növények fejlődésének nyomon követése, a hozamadatok előrejelzése. Megemlítek néhány konkrét gyakorlati eredményt is. Végül kitekintést adok az űrfelvételek egyéb mezőgazdasági felhasználási területeire.


11:50 Gyuricza Veronika (Eötvös Collegium): Miért és mennyire szeretik a nyulak a borókát? A növényi metabolizmus és az állati viselkedés kapcsolata

A növényi metabolizmusról az adott keretek között nem lehet, s talán szükségtelen is részletekbe menően beszélni. Így kizárólag a témám megértéséhez szükséges részeket szeretném kiemelni, elsősorban farmakobotanikai szemszögből. Mindez az etológiához saját kutatásaim által kapcsolódik, amelyeket ismertetve reményeim szerint az is kiderül, hogyan lehet eljutni a nyulak által a bugaci ősborókás koreloszlás-vizsgálatáig.


12:10 Ebédszünet


13:10 Röst Gergely (Eötvös Loránd Kollégium): Conway életjátéka – egy érdekes sejtautomata

J. H. Conway matematikus 30 éve alkotta meg életjátékát. A LIFE születése után hamar népszerűvé vált a matematika és a számítógépek kedvelőinek körében. Life klubok, life hálózatok, life magazinok alakultak. A life egy speciális sejtautomata – négyzetrácson játszódik, nagyon egyszerű szabályok alapján működik, mégis rendkívül érdekes és bonyolult viselkedést mutató, a számítógép képernyőjén megjelenítve valóban látványos konfigurációk konstruálhatók. Egyes konfigurációk életszerűnek tűnnek, mintha sok kis apró élőlény nyüzsögne, mások bonyolultabb élettevékenységet szimulálnak (szaporodás, információátadás). A life azonban nem csak játék. Komoly matematikai kérdéseket vet fel, melyek közül sokra még nem tudjuk a választ, sőt mai ismereteinkkel még a life globális működését sem értjük. Mindemellett a life univerzális gép, azaz segítségével minden kiszámítható, ami más gépekkel (pl. PC) kiszámítható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a life megjósolhatatlan, azaz nem létezik olyan algoritmus, amely tetszőleges konfigurációról eldönti, megáll-e vagy sem. A life valódi élettel való analógiájának nyomán olyan elméletek is születtek, melyek szerint a mi univerzumunk is voltaképpen egy hatalmas sejtautomata – szubatomi szinten hasonló szabályok alapján működik, mint a life.


13:30 Uzonyi Barbara (Bolyai Kollégium): Amikor a lélek tükre elhomályosul

A szem a lélek tükre – tartja régi mondás. Ezen keresztül lát belénk a többi ember, és mi is a szemünkön keresztül látjuk őket. Az emberek többségének a látás természetes dolog. Manapság azonban egyre többen vannak, akik távol tartják a könyvet vagy hunyorognak, ha messzire néznek. Romlik a szem, és valahogy ki kell küszöbölni a hibát. De mit válasszon a beteg? A régi jól bevált szemüveget vagy a kontaktlencsét: egy szemen úszkáló, kicsi, vékony műanyagdarabot, amivel naponta pepecselni kell? Télen kétségtelenül az utóbbi előnyösebb, mert nem párásodik be, ha az utcáról a meleg szobába lép az ember. Sokszor esztétikailag is kellemesebb: viselője arcát nem torzítja a szódásüveg aljára emlékeztető, vastag lencse.
A kontaktlencse optikai hatása eltér a szemüvegétől. Alkalmazási területe széleskörű, sok szembetegség korrigálására alkalmas, bizonyos problémák elsődleges, sőt kizárólagos javító eszköze.


13:50 Pokker Krisztián (Győri Széchenyi Szakkollégium): Home brókering Magyarországon

A világon egyre népszerűbb az elektronikus úton történő befektetés, a Financial Times által közzétett felmérés szerint a tehetős amerikaiak kétharmada már számítógépen keresztül fekteti be pénzét, és csaknem egyharmaduk on-line kereskedést végez. Magyarországon még nem ilyen elterjedt az elektronikus tőzsdézés, azonban a befektetők körében egyre népszerűbb, és bizton állíthatjuk: az elektronikus tőzsdézésé a jövő. Magyarországon 1994-től terjedtek el az elektronikus home banking – pénzügyeink intézése az otthoni számítógépünkről – rendszerek. Az otthoni ügyintézés igénye elérte a brókercégeket is, így ma már több cég is kínálja ilyen szolgáltatását. Ezzel a technikával mindenfajta tőzsdei ügyletet otthonunkból el lehet intézni. Az előadás célja az, hogy áttekintést nyújtson az otthoni tőzsdézés magyarországi lehetőségeiről. Elemzem a telefonon, telefaxon, interneten illetve a D-line tőzsdeterminálon keresztül adott megbízások jellegzetességeit. A rendszerek használatát értékelem a biztonság illetve a költségek szempontjából.


14:10 Gáspári Zoltán (Eötvös Collegium): Vírusok, riboszómák és egyéb állatfajták, avagy makromolekuláris komplexek szerkezetvizsgálata

Napjainkban az atomi szintű szerkezetkutatás módszereinek fejlődése lehetővé teszi összetett makromolekuláris biológiai rendszerek minden eddiginél részletesebb vizsgálatát. Mind röntgendiffrakcióval, mind az NMR-spektroszkópiával végzett szerkezetkutatásban egyre nagyobb mérettartományba eső objektunok kerülnek a figyelem középpontjába. A komplexeken belül az egyes molekulák strukturális szerepének és az alkotóelemek közötti kölcsönhatásoknak a megismerése a modern biológia egyik legizgalmasabb és legdinamikusabban fejlődő területe. Az elért eredményeket és az alkalmazott módszereket néhány példa segítségével áttekintve a szó szoros értelmében is képet nyerhetünk a molekuláris világ „óriásairól”.


14:30 Szünet


14:55 Buzási Balázs (Győri Széchenyi Szakkollégium): Az erőszakos szerzés, mint az erkölcsös gazdasági tevékenység alternatívája

Az elmúlt évtizedekben az erőszakot deviáns viselkedésformának tekintették, nem pedig egy olyan tevékenységnek, amely a közgazdaságtan módszereivel elemezhető; azonban az erőszak éppen olyan alternatívaként merül fel a legális ténykedés mellett, mintha például két részvény jegyzése közül választanánk.
Az erőszakos szerzés nem korlátozódik csupán bűnözésre: ez csak a jéghegy csúcsa. Ide tartozik minden olyan tevékenység, amely ugyan nem ütközik a törvény korlátaiba, legfeljebb morális kérdéseket vet fel, és negatív externáliákat okoz. Az etikusnak, erkölcsösnek nem nevezhető szerzés különösen az átmeneti gazdaságok – így Magyarország esetében is – tölt be fontos szerepet, ahol létezik és működik is – ha nem is tökéletesen – a piacgazdaság, azonban bizonyos intézmények hiánya lehetővé teszi az erőszakos szerzést.
Az előadás foglalkozik a Magyarországra jellemző erőszak jeleit hordozó tevékenységekkel, az etika és a közgazdaságtan kapcsolatával, és azokkal az intézményekkel, amelyek elősegíthetik egy jobban működő, etikusabb piacgazdaság létrejöttét.


15:15 Vukics András (Bolyai Kollégium): Az idős Bach művészete, avagy a Patak, amely folyammá érett

Utolsó nagyszabású műveiben Bach példátlan következetességgel valósítja meg a tiszta zenei konstrukció, a musica pura ideáját: zenei szerkesztésének súlypontja a minden más hangzási szempontból független tiszta zenei kombinatorika területére tevődik át. Az 1747-es Musikalisches Opfer (Zenei áldozat) című híres ciklusa után életének utolsó éveiben Bach még egyszer, utoljára visszatér az egyetlen témából épülő hatalmas kontrapunktikus fúgasorozat gondolatához. Ennek a tervnek megvalósítását szolgálja legutolsó, legzártabb szerkezetű műve, a Kunst der Fuge (A fúga művészete). Egy még nagyobb szabású, még gazdagabb sorozatban most maximumig feszíti a témai egységet és ugyanakkor a szerkezeti-formai változatosságot. Az előadás apparátusával itt már nagyon kevéssé törődik: kizárólag a zenei szerkesztés művészete, a kombinálás szenvedélyes öröme vezeti Bach tollát.
Miben is áll ezen utolsó művek nagyszerűsége: az előadásban példákkal illusztrálva ezt próbálom érzékelteti.


15:35 Nagy Katalin (Bolyai Kollégium): A zenei belevonódás természete és összefüggései

A zenehallgatás a hallgatóban különleges élménybeli változásokat okoz. Az érdekelt bennünket, hogy a különböző emberek hogyan élik át a zenei élményeket. Ennek vizsgálatára elkészítettünk egy kérdőívet (zenei belevonódási skála), amely a zenei belevonódás mélységét méri, segítségével megjósolható, hogy valakinek az élményei milyen mértékben változnak meg a zenehallgatás során. A kérdőívek alapján a belevonódás négy dimenzióját tártuk fel: transzélmények megtapasztalása, relaxációra való hajlam, zenével való kapcsolat és dinamizmus.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy a zenei belevonódás mélysége milyen kapcsolatban áll az általános belevonódással, a hipnotikus fogékonysággal, hogyan függ össze a zenei preferenciával, zenehallgatási szokásokkal, zenei képzettséggel vagy a kitöltő nemével. Pozitívan korrelál például az általános belevonódással és a hipnotikus fogékonysággal, a zenei képzettség és a kitöltő neme azonban nem befolyásolja.
A kérdőív alkalmas a további kutatásokhoz a kísérleti személyek kiválasztására, valamint a zeneterápia hatékonyságának jóslására az egyes embereknél.


15:55 Szerényi Júlia (Bolyai Kollégium): Élő kövületek

Az élő kövületek az élővilág több tízmillió évvel ezelőtt kialakult, egykor fajgazdag és nagy elterjedési területtel rendelkező, ritka élőlényei, amelyek ősi sajátságaikat változatlan formában megőrizve maradtak fenn a Föld néhány alig háborgatott, rendszerint nehezen feltárható területén. Képviselőiket szinte valamennyi főbb rendszertani kategóriából ismerjük, ezek fontos evolúciótörténeti bizonyítékok. Felfedezésük mindig izgalmas és számos tudományterület számára meglepetést tartogat.


16:15 Szünet


16:40 Borbás Eszter (Bolyai Kollégium, Eötvös Collegium):
Fluoros kétfázisú rendszerek

A fluoros kétfázisú kémia bevezetése óta egyre növekvő figyelmet élvez, ami azzal magyarázható, hogy viszonylag egyszerű és új megoldást kínál katalizátorok és reagensek visszanyerésére és immobilizálására. Ezekben az eljárásokban a perfluorozott szénhidrogének különleges tulajdonságai fontos szerepet játszanak.
A „fluoros” kifejezés, mely a „vizes” kifejezéssel analóg, magas fluortartalmú vegyületre utal. Gyakori eset, hogy fluoros oldószerek szerves oldószerekkel két folyadékréteget alkotnak: az alsó fluoros és a felső szerves fázist. Azt, hogy egy vegyület milyen fázispreferenciájú, fluorofilitásával jellemezzük. Előadásom arról szól, hogy hogyan lehet vegyületeket „fluorossá” tenni, és ha ez már megtörtént, mire jó az így kapott anyag.


17:00 Barta Katalin (Bolyai Kollégium): Fluoros anyagok gyógyászati alkalmazásai

A perfluoralkánok biológiailag inertek, mérgező hatásuk nem ismert. Különleges tulajdonságaik miatt elsősorban művérként nyertek alkalmazást az orvostudományban.
A legtöbb akut tüdőbetegség gyógyítására is lehetőséget ígérnek az olyan fluoros oldószerek, amelyek segítségével a gyógyszerek eljuttathatók a megfelelő szövetekhez – akár a többszörösen sérült tüdő olyan részeibe is, amik az eddig ismert módszerekkel nem elérhetők.
Előadásomban olyan orvosi problémákról szeretnék beszélni, amelyek megoldásához segítségül hívhatjuk a fluorkémiát.


17:20 Fige Péter (Bolyai Kollégium): A világ legokosabb embere

Kevéssé ismert tény, hogy a világ legokosabb embere nem filozófus, nem fizikus, de még csak nem is matematikus, hanem W. R. Hamilton porszívóügynök. Az előadásomban megismerkedhetünk vele, megtudhatjuk, mennyire nehéz a házasságközvetítők dolga, és mellékesen az is kiderül, hogy mivel foglalkozik a bonyolultságelmélet, és mi a legnagyobb megoldatlan kérdése.


17:40 Virányi Zsófi (Bolyai Kollégium): Tudja-e a kutya, mi van a gazda fejében?

Milyen hatása lehet egy genetikailag tőlünk meglehetősen távoli faj kognitív képességeire annak, hogy 130 000 éve együtt él és együttműködik velünk? Miért lehet alkalmas a kutya arra, hogy korai, a nyelv kialakulása előtti emberi evolúciót modellezze? Hogyan lehet az ezekre a kérdésekre adó elméletet bizonyítani? Előadásomban bemutatom a bizonyítás egyik építőelemét.


18:00 Zárszó

Fogadás
 

© Bolyai Kollégium, 2000.