A XV. Bolyai Konferencia programja

2010. március 20.

9:00 Megnyitó

9:15 Balogh Beáta-Ingrid (Farkas Gyula Szakkollégium): Az állandó összgörbületű felületek, mint különböző geometriák modelljei

A párhuzamosok problémája már az ókor óta foglalkoztatta a matematikusokat. Érezték, hogy Euklidész 5. axiómája (vagy 11. posztulátuma) bizonyításra szorulna, de nem sikerült ezt senkinek bebizonyítania. Ismeretes, hogy ez az axióma kimondja, hogy egy adott ponton keresztül egy egyeneshez egy és csakis egy párhuzamos egyenes húzható. Végül Bolyai János elvetve ezt az axiómát és feltételezve, hogy egy ponton keresztül két párhuzamos is húzható, amelyek a végtelenben metszik egymást, egy új geometria (a hiperbolikus geometria) alapjait fektette le. Egy harmadik nem-euklideszi geometria: az elliptikus geometria azt feltételezi, hogy egy adott ponton keresztül egyetlen párhuzamos sem húzható.
Előadásom célja, hogy e három geometria közti kapcsolatot bemutassam.
Először bevezetem egy felület összgörbületének fogalmát, majd levezetem melyek az állandó összgörbületű felületek, éspedig a nulla összgörbületű felület lesz a sík, a pozitív állandó összgörbületű felületnek megkapom a gömböt és a negatív állandó összgörbületű felületnek a pszeudószférát.
Végül értelmezem a geodetikus vonal fogalmát, amely tulajdonképpen két pont közti legrövidebb utat jelenti egy felület mentén. Meghatározom az állandó összgörbületű felületeknek a geodetikusait, majd ezeket tekintve egyeneseknek be fogjuk látni, hogy a sík lesz az euklideszi geometria modellje, a gömb az elliptikus geometria modellje és a pszeudószféra pedig a hiperbolikus geometriáé.

9:35 Lócsi Levente (Eötvös Collegium): A vaktérkép probléma

Bizonyára mindannyian találkoztunk már vaktérképes feladattal. Adott néhány jellegzetes térképi elem a rajzon, feliratok nélkül. Nevezzük meg a térképen feltüntetett elemeket, esetleg egészítsük ki a térképet néhány más objektummal!
Egy mondás szerint: „Egy igazi vaktérképen még a kontinensek határvonalai sincsenek jelölve”. Azaz képzeljük el, hogy csak néhány pont van megadva, és az a kérdés, hogy mely városok ezek. Mit tehetünk, ha egy ilyen nem hétköznapi feladattal kell megbirkóznunk?
Előadásomban eme probléma megoldási lehetőségeit mutatom be. Hogyan lehet a feladatot modellezni, milyen algoritmusokat alkothatunk, milyen hatékonysággal működhetnek ezek, milyen „nehéz” a probléma? Hogyan változik a feladat bonyolultsága, ha egyre alattomosabb rejtvényszerkesztővel van dolgunk? (Például nemlineáris transzformációt alkalmaz a megadott pontokra.)
Természetesen, a jelenlévők házi feladatként kapnak egy ilyen jellegű izgalmas problémát, mely programozás nélkül, mondhatni szabad kézzel megoldható.

9:55 Papp Dénes (Hatvani István Szakkollégium): Távoli megoldások nyomában

Az új évezred hajnalán számos elmélet született arról, miképp lehetne a nyugati demokráciákban az internet adta lehetőségek révén orvosolni a politikai részvétel iránti érdeklődés alábbhagyását. A kezdetek empirikus alapokat nélkülöző vízióit idővel felváltották a politikai gyakorlatból merítő elképzelések, ráadásul a változatos mértékű haszonnal kecsegtető ötletek egy része a gyakorlatban is próbára lett téve, a politikai részvétel nagy kérdéseinek megoldásához azonban nem jutottunk sokkal közelebb.
Vajon milyen tényezők állnak a sorozatos kudarcok mögött? Miért olyan nehéz a fiatalokat az internet révén a politika világa felé fordítani? Milyen további ígéretes innovációk elterjedésére lehet még számítani? Előadásomban az internet politikai jellegű felhasználásában megfigyelhető nemzetközi eltérések főbb okainak felvázolása mellett a fenti kérdések néhány lehetséges megoldását mutatom be.

10:15 Bozó István és Tóth Melinda (Bolyai Kollégium): Általánosítás refaktorálással

A refaktorálás jelentés megőrző forráskód transzformálást jelent különböző szempontok szerint. Használata mindennapos a programozók körében. A bemutatandó projektünk célja, hogy egy eszközt adjunk az Erlang programozók kezébe, mellyel az ilyen jellegű különböző transzformációk automatikusan elvégezhetők. Az Erlang egy dinamikusan típusos nyelv, ahol a hibák nagy része csak a program futása során derül ki, így egy apró módosítás is sok hibát vezethet be a forráskódba, így különösen fontos egy megbízható refaktoráló eszköz megléte. Egy egyszerű példán szeretnénk demonstrálni az alkalmazott transzformációk hasznosságát.

10:35 Poszterbemutató

11:10 Szünet

11:25 Báló Zoltán (Márton Áron Szakkollégium): A SÁTÁN FÜSTJE – A dohányzás kultúrtörténete és vizsgálata a régészet szemüvegén keresztül

Előadásommal szeretném ismertetni a dohányzás kultúrtörténetét, hogy a szokás miképpen hatott a korok embereire. A régészet segítségével igyekszem a szokást közelebb hozni a mai kor emberéhez, szemléltetni, mit olvashatunk ki a múzeumi leletekből, mit nyújtanak számunkra a múzeumokban található pipák.
Ismertetném Amerika felfedezésétől kezdve az utat, amit megjárva eljutott a szenvedély a Kárpát-medencébe és megkezdte terjedését majd minden néprétegben. Ez az út igen nehézkes volt, hiszen mindig akadtak, akik a szokást ellenezték. Ilyen volt például az Oszmán Birodalom is, ahol az orr vagy a fej levágásával büntették, akit rajtakaptak. Ezeket a tiltó törvényeket is szeretném bemutatni.
A régészet egy igen fontos kérdését igyekszem megválaszolni majd előadásommal: vajon melyik irányból és kiknek a hatására terjedt el a szokás Magyarországon. A kérdés nem egyértelmű, de megoldható. Az általam felvázolni kívánt terjedési útvonalat igyekszem igazolni két múzeum leletanyagával (Zentai és Szabadkai Múzeum), ami szervesen hozzátartozik a más magyarországi múzeumokban található pipaanyaghoz.

11:45 Nagy János (Eötvös Collegium): Magyar királykoronázások a XVIII. században

A kora újkor folyamán a Magyar Királyság legfontosabb ceremoniális ünnepsége a mindenkori uralkodó koronázási szertartása volt. Az önálló magyar királyi udvar 1526 után- a Habsburgok bécsi közös udvarának kialakulásával- lényegében megszűnt és csak a királykoronázások alkalmával éledt fel ismét. A királykoronázási ünnepségek ezért látványosan reprezentálták a Magyar Királyság Habsburg Birodalmon belüli önállóságát. Az uralkodó és a rendek közötti kiegyezés egyik jele volt a korszakban az országgyűléssel egybekötött koronázás megtartása. A látványos aktus elmaradása vagy késlekedése a politikai alkukészség hiányát is jelentette. A rendi alkotmányosság egyik talpköve a koronázás volt, amely az ehhez kapcsolódó törvényes biztosítékokkal (a koronázási esküvel és a hitlevéllel) garantálta a politikai egyensúly fennmaradását. Előadásomban a négy XVIII. századi királykoronázás (az 1712., 1741., 1790. és 1792. éviek) történetén és forrásain keresztül kívánom bemutatni az ünnepségsorozat főbb jellegzetességeit.

12:05 Raffai Péter (Bolyai Kollégium): Magyar gyarmat az Újvilágban: Árpádhon

Az 1800-as évek második felében népvándorlási hullám indult a Kárpát-medencéből az Egyesült Államokba. Az Újvilágba került családok közül háromszáz úgy döntött, egyaránt ragaszkodik magyarságához és a földművelő életmódhoz. Az ő küzdelmükből született meg Árpádhon, az 1896-ban alapított színmagyar település, Louisiana állam korábban lakatlan, erdős-mocsaras vidékén. A ma is mintegy 1500 főt számláló, összetartó közösség Amerika legnagyobb vidéki magyar kolóniája, egy semmihez sem fogható helyi kultúrával. Életük a régmúlt magyar szokásainak, az ebből az örökségből építkezésnek, és a két haza együttes szeretetének egyedülálló keveréke. Mesébe illő történetük az élni akarásé, és a magyarként élni akarásé. Előadásomban e kevéssé ismert, másfél ezres „családot” szeretném bemutatni, egy közöttük tett személyes látogatásom nyomán.

12:25 Szeghő Patrik (Márton Áron Szakkollégium): R. W. Seton-Watson és a délszláv egységmozgalom

Robert William Seton-Watsonnak, mint korának legismertebb brit délszláv szakértőjének hatalmas szerepe volt a jugoszláv eszme nyugat-európai értelmezésének kialakításában, amely egészen a délszláv háborúig meghatározta a nyugati délszláv-képet. Túlértékelve a jugoszláv érzelmeket mind az Osztrák-Magyar Monarchia, mind a Szerb Királyság délszlávjainak körében, a történész figyelmét teljesen elkerülte a horvátok és a szerbek között meglévő jelentős különbség a jugoszláv eszme értelmezését illetően, amelynek okán a történész a világháború alatt mindvégig kitartott a délszláv népek egy államban történő egyesítése mellett, mint megoldás az általa korábban „délszláv-kérdésként” leírt problémára. Egy olyan korban, amikor az országhatárokat nem a nemzetek önrendelkezése alapján rajzolták meg, Seton-Watson küzdelme egy önálló Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia létrehozásáért Ausztria-Magyarország felbomlasztásának árán felettébb veszett ügynek tűnt. Amíg a történész minden erejével azon volt, hogy elpusztítsa az államot, amelyre a világháború kitörésétől kezdve mesterséges, természetellenes képződményként tekintett, nem vette észre, hogy a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság képében egy újabb mesterséges állam alakul meg Európában. Az előadás célja bemutatni az első világháború alatt jelentős közvélemény-formáló erővel rendelkező Seton-Watson elképzeléseit a délszláv népek jövőjét illetően, valamint műveit és magánlevelezéseit alapul véve felfedni a történész teljes egészében hibás délszláv-képét.

12:45 Tóth Boldizsár Artúr (Bibó István Szakkollégium): In memoriam Fáy András

Fáy András a reformkor egyik rendkívül sokoldalú, mégis kevésbé ismert személyisége. Többek között tisztelhetjük benne Széchenyi István hű munkatársát, a mai OTP Bank elődjének megalapítását, valamint a termékeny és kiváló írót. Művei között találhatunk regényeket, novellákat, anekdotákat és állatmeséket egyaránt. Arra törekedett, hogy rámutasson kora társadalmának hibáira és megpróbáljon hozzájárulni ezek orvoslásához. Előadásomban Fáy munkásságán keresztül teszek kísérletet a magyarság történelmének egyik legtevékenyebb korszakának bemutatására. Érdeklődésem homlokterében a korabeli társadalom jellegzetességei, valamint a lassan polgárosuló Magyarország felzárkózásra tett kísérlete áll. Eközben azonban egy pillanatra sem vesztem szem elől Fáy Andrást, azt az embert, aki Széchenyinél is korábban fogalmazta meg a reform gondolatok jó részét és aki két évtizeden keresztül küzdött az első hazai takarékpénztár létrehozásáért.

13:05 Ebéd

Kedves Vendégeink közben az Eötvös-Bolyai Colichorus előadását hallgathatják meg.

14:15 Bacsó András (Bolyai Kollégium): Borkémia – azaz a szőlőtől a muston át a borig

Definíciók: A bor az ép, egészséges szőlőszemekből alkoholos erjedéssel képződött, utána bizonyos ideig érlelt termék. Egyszerűbben alkoholos italként fogyasztott erjesztett szőlőlé. Egyszer valaki azonban így definiálta: a bor a kémia, a biológia és a pszichológia keveréke. Utóbbi állítást próbálom meg előadásommal igazolni.
Az biztos, hogy a természettudósokat régóta érdekelte a bor. Az első nagyobb kémiai analitikai elemzések eredményeit 1789 és 1815 között közölték. Pasteur a XIX. század közepén rájött, hogy az alkoholos erjedést az élesztő okozza. Ma már több mint 500 anyagot azonosítottak, melyek hozzájárulnak a bor ízéhez, illatához, színéhez …
De hogyan kerülnek ezek az anyagok a borba? Esetleg már a szőlőszemek tartalmazzák őket? Milyen anyagok keletkeznek és milyenek bomlanak el a folyamat során? Adnak–e valamit a borászok hozzá, hogy a bor jobb legyen?

14:35 Kiss Orsolya (Semmelweis Egyetem): A daganatos őssejtek szerepe a rosszindulatú emlődaganatokban

Az emlőrák napjainkban a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú tumor, mely egyre fiatalabb korosztályt érint. A daganatok mielőbbi detektálására a széles körben bevezetett szűrővizsgálatok (röntgen, ultrahang) adnak lehetőséget, ezek azonban nem nyújtanak maximális biztonságot. Az elmúlt évtizedek molekuláris szintű kutatásainak eredményeképpen remény nyílt arra, hogy a rosszindulatú emlődaganatokat még igen korai állapotban detektálhassuk és kezelhessük. Erre az ún. „daganatos őssejtek” adnak lehetőséget, melyek mai tudásunk szerint jelentős szerepet töltenek be az emlőrákok növekedésében és terjedésében. Azt feltételezzük, hogy ezek a sejtek a kezdetektől fogva meghatározzák, hogy egy bizonyos emlődaganat milyen inváziós képességekkel rendelkezik és hogy mennyire érzékeny a hagyományos kezelésekre. Mivel a kemo- és radioterápia csak az osztódó sejtalakokra hat, az igen ritkán osztódó daganatos őssejtek ezekkel a kezelésekkel szemben érzéketlenek. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a daganatos őssejtek elleni célzott terápia alkalmazására is van remény, mely óriási előrelépést jelenthet a jövőben az emlőrákok kezelésében.

14:55 Szakács Dávid (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Irányított evolúciós megközelítés a fehérjék vizsgálatában

Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy a fehérjék a biológiai folyamatok mindegyikében döntő szerepet játszanak, a fehérjék és kölcsönhatásaik vizsgálata a biológia kiemelten fontos területe lett. A klasszikus fehérjemérnöki megközelítés egyedi fehérje-mutánsokon alapul, ezeket hasonlítja a vadtípushoz. A mutáció szerkezetre és funkcióra gyakorolt hatásán keresztül igyekszik a vadtípusú aminosavak szerepét feltárni. Ez az eljárás idő- és költségigényes. Az irányított evolúciós megközelítések mutáns változatok milliárdjait képesek vizsgálatba vonni anélkül, hogy ezeket egyesével kéne termelni és izolálni. Az evolúciós megközelítéssel egyetlen kutató rövid idő alatt több információhoz juthat, mint klasszikus technikákkal egy egész kutatócsoport többéves erőfeszítéssel. Irányított evolúcióval olyan új, hasznos tulajdonságú peptidek és fehérje variánsok is kifejleszthetők, amelyek a természetben nem fordulnak elő. Ilyenek például egyes enzim inhibitorok, vagy az egyre inkább elterjedőben lévő terápiás monoklonális ellenanyagok. Hagyományos fehérjemérnöki úton ezek előállítása gigászi feladat. Mára egyértelművé vált, hogy a fehérje-fehérje kapcsolatok vizsgálatában, és új fehérjék fejlesztésében az irányított evolúciós megközelítés új dimenziót nyitott.

15:15 Szigeti László (Semmelweis Egyetem): Magyarországi háztartásoknál lévő maradék gyógyszerek összetétele és értéke

Munkám során 118 magyar család házi patikáját vizsgáltam. 2006-ban egészségügyi szakközépiskolások segítségével írtuk össze 118 otthonban található gyógyszereket, a gyógyszer neve és darabszáma szerint. Emellett információkat kértünk a családban előforduló betegségekről és az azok miatt szedett gyógyszerekről, valamint a családban élők számáról, életkoráról és foglalkozásáról.
A feldolgozás során azokat a gyógyszereket, amelyek jelenlétét az aktuális betegség nem indokolta és készenléti gyógyszerek közé sem tartozott, maradék gyógyszernek tekintettük. A maradékként található gyógyszereket családonként és gyógyszerenként a Pharmindex árlistája alapján összesítettem. A vizsgált otthonokban 293 különböző fajta maradék gyógyszer volt található, ami 8110 darab készítményt jelent. A számítások elvégzése után képet kaptunk arról, hogy családoknál összesen 606 303 forint értékű gyógyszerfelesleg van, ebből a családoknak 450 488 forint, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pedig 155 811 forint vesztesége van. Az eredmények alapján jól látszik, hogy a családok háromszor annyi pénzt pazarolnak el, mint az OEP, miközben ennek az ellenkezőjét vártuk. Külön vizsgáltam a maradék antibiotikumokat, bár sajnos nem meglepő módon, ezekből a nagy értékű gyógyszerekből is sok felesleg található a családoknál.
Hasonló értékelésről nincsen tudomásom, és a vizsgált mintaszám tervezett további növelésével ez a munka bázisként szolgálhat az esetleges változások értékeléséhez a jövőben.

15:35 Thiele Ádám (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): A vaskohászat kora középkori technológiája a megvalósítás tükrében

A közelmúlt egyik szerencsés folyamata, hogy a régészet tudományához kapcsolódóan vagy azon belül egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek korabeli tárgyak, folyamatok, események reprodukálására. Az előadás egy ilyen technikatörténeti kísérletet, pontosabban a kora középkori vaskohászat – az ún. bucavaskohászat – felelevenítését célzó nemrégiben elvégzett ún. próbaolvasztásokat és az azok során elért eredményeket mutatja be. Elhelyezi a technológiát a történelmi vaskohászati eljárások között, és bepillantást enged a kohászat sikeres és korhű elvégzésének előkészületeibe, lefolytatásába. A kísérletek elvégzését követő vizsgálatok eredménye alapján ismerteti a technológia során lezajló feltételezett folyamatokat.
A magyar kora középkori vasipar bucakohászatának kutatása anyagtudományi és mérnöki oldalról, valamint az őskohászat során lezajló folyamatok természettudományos értelmezése sok eddig megválaszolatlan régészeti kérdést is megoldhat. Ezen felül segít feltárni a magyar ipartörténet és kultúra egy jelentős szeletét, és egy elveszett ismeretanyag újrafelfedezéséhez is hozzájárul.

15:55 Poszterbemutató

16:30 Szünet

16:45 Brutovsky Gabriella (Márton Áron Szakkollégium): „Hord el most magadot, / Jó seggel egyező beretvált pofádot” . Egy elfeledett műfaj a kánon peremén.

Előadásomban egy olyan irodalmi műfajjal foglalkozom, amely a kánon perifériáján éldegélve mindmáig nagy hatással van irodalmunk különböző területére. A paszkvillus-költészet a szatíra-irodalmunk elválaszthatatlan részét képezi. Akár a magas irodalom, akár a közköltészet felől vizsgáljuk az adott műfajt, a gúnyversek, a csúfolók mindkét területen gazdag forrást nyújtanak. Ennek ellenére mindmáig nagyon kevesen foglalkoztak az irodalom ezen izgalmas ágával.
Munkámban szeretnék rámutatni arra, hogy egy irodalomszéli műfaj is képes saját funkcióját betöltve mindmáig hatni az olvasóközösségre, képes több századon keresztül peremszéli műfajként tovább fejlődni, és megpecsételni az utókor irodalmát. A paszkvillus a költészet komolytalan és mégis elengedhetetlen részét képezi. Hiszen a gúny, a játékosság, a szókimondóság velejárója irodalmunknak. A műfaj öngerjesztő jellegét illetően pedig nincs ember, kiben ne váltana ki szórakoztató vagy éppen megbotránkoztató érzéseket.

17:05 Haraszti Réka Ágnes (Semmelweis Egyetem): Cirkadián deszinkronizáció esti preferenciával rendelkezők körében

Baglyokban a munkanapon és pihenőnapon megfigyelhető alvás-ébrenléti és kortizolritmusban eltérés várható.
Az alvásnapló alapján baglyok és pacsirták alváshossza között nincs különbség egyik napon sem (p=0,6 illetve p=0,15), valamint a hétköznap és hétvége között mérhető alvásdeficit sem tér el (p=0,9). Azonban a mérsékelten baglyok hétvégén később fekszenek le a munkanapjukhoz képest, mint a mérsékelten pacsirták (p=0,05). Szubjektíven a baglyok hétvégén hosszabb alvást becsülnek (p<0,001), és a szubjektív alvásdeficitjük is nagyobb (p<0,001).
Az aktuális és szubjektíven becsült alváshosszra vonatkozó eltérő eredményeknek két magyarázata lehet: 1. a vizsgált napok száma nem elegendő 2. a baglyok a valós alváshossz egyezése ellenére a hétvégi, számukra jól időzített alvást sokkal hosszabbnak érzékelik, mint a munkanapit.
A kortizolritmus a munkanapi azonos külső ritmus ellenére is megtartott, fázisa a két nap között nem tér el. Ebből arra következtethetünk, hogy a kortizolritmust külső hatások nem befolyásolják.

17:25 Mató Kornél (Liska Tibor Szakkollégium): LisKaLand – Kísérlet, játék és szimuláció nyolc napon át

Liska Tibor, a 20. század egyik legnagyobb magyar közgazdasági gondolkodója olyan gazdaságmechanikai elméletet alkotott, melyhez világszerte is kevés fogható. Modellje nem szocializmus és nem kapitalizmus: a kettő ötvözete, ugyanakkor mindkettőnél hatékonyabb berendezkedést céloz. Az egyén kreativitását és vállalkozási szabadságát állítja a középpontba, emellett egyenlő esélyeket ad a társadalom minden tagja számára és gondoskodik az alapvető megélhetésükről is.
A Liska Tibor Szakkollégium LisKaLand elnevezésű tábora 2010-ben immár másodszor valósítja meg a sokszor idealistának mondott elképzeléseket a gyakorlatban. A LisKaLandon résztvevő száz egyetemista zárt gazdaságot alkot. Maguk üzemeltetik a tábor összes funkcióját, vállalkozások formájában: büféket, éttermeket, sportpályákat, mosdókat, szállókat, szépségszalont, mozit és sok egyebet is. A szolgáltatásokat egymásnak nyújtják és egymástól veszik igénybe, amiért a tábor saját pénznemében, ökiben fizetnek.
Minden játékos azonos méretű bankszámlával kezd, hitelt vehet fel, fizetnie kell a kamatokat és egyéb kötelezettségeket; mindezt a modell sajátos, újszerű szabályai szerint. A liskalandorok maguk hozzák vállalkozásaik beszerzési, készletezési, árazási és marketingdöntéseit és maguk viselik döntéseik anyagi következményeit. A játék végén bizonyos előre lefektetett paraméterek alapján győztes is születik.
LisKaLand egyszerre tudományos kísérlet, izgalmas játék és szokatlanul nagyszabású szimulációs verseny. Ismételt megvalósításán hatvan egyetemista dolgozik, akik – csakúgy, mint a játékosok – rengeteget profitálhatnak mindebből.

17:45 Pap Enikő (Babes-Bolyai Tudományegyetem): Görög mítoszok és legendák gyakorisága a képzőművészetben és az irodalomban

A görög történelem talán a világ legszínesebb vallástörténeti múltját tudhatja magáénak. Az ókori görög mítoszok és hőseik századokon át foglalkoztatták az emberek képzeletét. És mint ilyen, gyakran fordultak elő a fantázia materiális kivetüléseiben, a képzőművészeti és irodalmi alkotásokban. Istenek, istenasszonyok, természetfeletti lények és harcosok szolgáltak ihletforrásul számtalan művésznek, hozzájárulva így művek egész tárházának létrejöttéhez, melyekből a görög mitológia „darabkái” köszönnek vissza. Festmények és novellák, szobrok és regények idézik fel legendabeli események emlékét, istenség és ember kapcsolatát.
Dolgozatom ismert és kevésbé ismert görög legendákat mutat be, illetve olyan alkotásokat, amelyek feldolgozták ezeket, gyakran újabb és újabb formát, értelmezést adva egy- egy mítosznak. Hogy melyek a leggyakrabban előforduló történetek, a „legközkedveltebb” mitológiai figurák, és hogy miért is használta fel ezeket számtalan író, festő és szobrász oly nagy előszeretettel- ezekre a kérdésekre keresem a választ, megtéve a magam személyre szabott kirándulását ebben a régmúlt, de nagyon is gyakran felelevenített „mesevilágban”.

18:05 Szabó Nándor (Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány Felsőoktatási Szakkollégiuma): A társadalmi és közgazdasági gondolkodás alapvető problémái

Az előadás alapvetően a jelenlegi gazdasági válság okait vizsgálja, azonban nem az oly sokszor tárgyalt közvetlen előzményeket firtatja, hanem a társadalmi és gazdasági gondolkodás alapvető problémáit, amik tulajdonképpen hosszú távon vezettek a jelenlegi helyzethez.
Az első részben megismerhetjük a pénzügyi szektor felé történő túlzott eltolódás okait és következményeit. Az okok között bemutatjuk a közgazdaságtan alapvető etikai problémáit, amelyek ehhez a teljesen logikus folyamathoz vezettek hosszú távon, valamint nagy hangsúlyt fektetünk az 1929-es és a 2008-as válság természetének összehasonlítására is.
Az első részhez szervesen kapcsolódik a második, amely a társadalom és a gazdaság kapcsolatát tárgyalja, és ebből a szempontból vizsgálja meg a válságkezelő programok legfontosabb problémáját, amely az, hogy a társadalmat gyakorlatilag a gazdaság alá rendelik a különböző intézkedések. Természetesen az ezzel ellentétes gondolkodás hibáira is igyekszünk rávilágítani, majd a fontosabb alternatív elméletek vizsgálatára szintén kitérünk.

18:25 Vacsora

2010. március 21.

9:00 Bodnár József (Eötvös Collegium): A jóságos szörny a helyét keresi – a Google-sztori

Két stanfordi diák, Larry Page és Sergey Brin a 90-es évek közepén felfüggeszti doktori tanulmányait, hogy aztán 1998-ban egy kaliforniai garázsban megalapítsa a Google névre keresztelt részvénytársaságot. Mára mindketten a világ leggazdagabb emberei közé tartoznak, vagyonukat (külön-külön) körülbelül 12 milliárd dollárra becsülik.
Valószínűleg már annak idején tisztában voltak vele, hogy valami nagyon fontos dologra bukkantak. Brin adatbányász módszereinek és Page szabadalmaztatott PageRank algoritmusának ötvözésével hamar betörtek az internetes keresők piacára. Eljárásuk lényege, hogy a keresési eredményekben nem csak egy-egy oldal tartalma, hanem annak fontossága is számít; egy oldal pedig annál fontosabb, minél valószínűbb, hogy véletlenszerű kattintgatásokkal az illető oldalra jutunk.
A Google sikerét a jól eltalált algoritmuson kívül kifinomult hirdetési technikáinak, rugalmasságának és hosszú távú terveinek köszönheti. A céget mottója ellenére – „Ne légy gonosz!” – sokan egy élősködő „szörnynek” tartják, talán nemcsak azért, mert neve megegyezik egy múlt század eleji mesekönyvbeli szörnyével.
Az előadásban a PageRank algoritmuson kívül szó lesz a cégóriás egyéb jelenlegi technikáiról, helyzetéről és jövőbeli terveiről is.

9:20 Hajdú Huba (ELTE IK): Matematikai varázslat

Az előadás hallgatósága különböző tudományterületekben jártas, emellett vannak köztük olyanok, akik őszinteségrohamban szenvednek, ha akarnának se tudnának hazudni és hát akadnak olyanok is, akik épp ellenkezőek. Olyan néző is van, akinek nincs igaza. Ezek az állítások természetesen bizonyítást is nyernek majd a matematikavarázsló által. Bizonyára sokakkal megtörtént már, hogy egy csinos lány telefonszámának megtudakolására azt kapta válaszul, hogy hármat találhat… Hány kérdésben egyezzünk ki, hogy ki is tudjuk találni a telefonszámot? Ha már az udvarlásnál tartunk, mi az a bűvös mondat, ami ha elhangzik, garantáltan kapunk egy puszit a választottunktól? További kérdések mellett ezekre kaphatunk választ e szűkös, interaktív 15 percben, mely a matematikai logikára alapul.

9:40 Hubai Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A Coca-Cola receptje

Mindannyiunknak vannak titkai. Lehetnek ezek jelszavak, PIN kódok, széfek nyitókombinációi, vagy akár a Coca-Cola receptje is.
Mi történik, ha elfelejtjük, elveszítjük a feljegyzéseinket, vagy tönkremegy a lemez, amin tároltuk, esetleg elmegy a cégünktől vagy meghal az egyetlen alkalmazott, aki tudta? Illetve még inkább hogyan védekezhetünk ezek ellen?
A titokmegosztás arról szól, hogy a kódot úgy osztjuk el néhány személy között, hogy bizonyos csoportok együtt már meg tudják fejteni, ha viszont kevesebben egyesítik a tudásukat, akkor még részleges információhoz se jussanak hozzá. Mondjuk azt szeretnénk, hogy a 10 vezetőségi tagból bármely három együtt elolvashassa a receptet, viszont semely kettő ne foghasson össze a többiek jóváhagyása nélkül.
Ez még akkor is megoldható, ha a vezetőség tagjai nem tudnak számolni.

10:00 Sümegi Károly (Bolyai Kollégium): Játék a racionálissal

Péter Rózsa Játék a végtelennel című könyvével generációkkal szeretette meg a matematikát. Olyan humán érdeklődésű emberek számára vált a matematikai gondolkodásmód hirtelen elérhetővé, akik addig soha nem foglalkoztak ilyesmivel. Az előadás célja bemutatni egy egyszerű matematikai módszert játékokkal, példákkal, hogy az előadás végére mindenki a felfedezés örömével gazdagodjon.
A Stern-Brocot számrendszer egy olyan konstrukció, amellyel egyszerű módon belátható, hogy a racionális számhalmaz megszámlálható, létezik egy olyan algoritmus, ami felsorolja az összes racionális számot. Minden racionális számot pontosan egyszer fogunk megkapni, számláló/nevező alakban, ahol a tört tovább nem egyszerűsíthető. Maga a számrendszer két számjegyből épül fel, a konstrukció egy bináris fát határoz meg.
Ez a számrendszer nemcsak egy számelméleti fogalom, hanem az informatika és egyéb tudományterületeken is jól használható módszer.

10:20 Szünet

10:35 Bertalan Timea (Márton Áron Szakkollégium): Életderű, mosoly, nevetés, humor

Gyakran hallhatjuk a következőket a médiából, környezetünkből vagy akár olvashatjuk az világhálón. Egészség megőrzése az egészséges életmódnál kezdődik. Mi az az egészséges életmód? Én is rákerestem a világhálón és a következő kulcsszavakat találtam: wellness, diéták, fogyókúra. Viszont rátaláltam a következőkre is: táplálkozás, testedzés, víz, napfény, levegő, mértékletesség, pihenés, bizalom. Ez utóbbi nekem is jobban megtetszett, de kiegészíteném az Életderűvel!
Életderű alatt a mosolyt, nevetést a humort értjük. A mosoly és nevetés mélyen ösztöngerjedésű, biológiai gyökerű, genetikailag kódolt. A nevetés tudományos kutatásához a pozitív egészségközpontú, preventív pszichológia adott lendületet, mely a 80-as évektől napjainkig, nevetéstudománnyá (gelotológia) bontakozott ki. Szokatlanul gyorsan terjedtek a tudományos eredmények, melyek az idő folyamán kiegészítődtek, napjainkban is helytálló bizonyítékokkal. Mint: csak a pozitív érzelmekbe ágyazódott nevetés kapcsolható össze kedvező pszichofiziológiai következményekkel (Mahoney, 2002).
Mi a nevetés? Szaggatott légzésforma, a gégefőben létrejövő peremhangok kisüvítése, áttörve a hangszalagok zárlatát, miképp a szél utat talál egy ajtórésen át.
Az egész test izomzata részt vesz a nevetésben, a vérkeringés jelentősen változik, a pulzusszám növekedik. Az aktiválódott pozitív érzelmek kiszorítják a negatívumokat, így azok nem keltenek zavart a szív- és keringési rendszerben (Fredrickson, 2000). Ezek a változások a nyál összetételének hasonló értelmű változásaival együtt az immunrendszer erősödéséről szólnak, pl. a nyálban az „immunglobulin A” koncentrációja nevetésre nő.

10:55 Gaál-Kántor György Kristóf (Mathias Corvinus Collegium): A dánosi rablógyilkosság lecsapódása a magyar nyilvánosságban

A dolgozat a dualizmuskori Magyarország egyik legvitatottabb bűnesetét vizsgálja döntően a korabeli sajtó anyagára támaszkodva. A dánosi rablógyilkosság és utóélete számos, mind a mai napig érezhető, társadalmi problémát hozott a felszínre, amelyeknek rendezése már 1907-ben sem tűrt volna további halasztást.
Ezt a rablógyilkosságot, úgy tűnik, nem lehet a klasszikus forráskritikai módszerekkel vizsgálni. A levéltári források (peranyag, jegyzőkönyvek, stb.) eltűntek. Talán ennek is köszönhető, hogy az esetet ez idáig nem dolgozta fel senki. Ilyen értelemben tehát a dolgozat új forrásfeldolgozáson alapszik. A nyilvánosság vizsgálatához nélkülözhetetlen sajtótermékek, országgyűlési naplók illetve törvényjavaslatok jól mutatják, hogyan változott meg a mindenki által csak „cigánykérdésként” emlegetett probléma. A korabeli sajtó kiválóan tükrözi a korabeli magyar társadalom cigányokról alkotott képét. Dános után a kisebbség és a többségi társadalom viszonya végletesen eldurvult s immár az egész cigányságot kollektíven bűnözőknek bélyegezték.
A dánosi tragédia oka – véleményem szerint – abban a kilátástalan élethelyzetben keresendő, amivel a társadalom peremén élők nap, mint nap szembesültek. És itt nem kizárólag és nem elsősorban anyagi és szociális kérdésről van szó, hanem arról, hogy a vándorcigányokról a kormányzat egyszerűen nem kívánt tudomást venni.

11:15 Kis Anna (Bolyai Kollégium): Kutya és műbaba

A természettudományokban általánosan elterjedt a modellek használata. Matematikai képletekkel írjuk le különféle fizikai rendszerek működését, számítógépes grafikákkal ábrázoljuk a fehérjék térszerkezetét. A viselkedéskutatók is a kezdet kezdete óta használnak kísérleti modelleket, annak ellenére, hogy sok esetben (pl. tipikusan emberi pszichés zavarok vizsgálatában) a mai napig kétséges, hogy egyáltalán létezhet-e használható állati modell.
Hasonló problémákkal küzd az alkalmazott etológia azon ága, mely igazságügyi szakvéleményekhez fejleszt viselkedési teszteket. Bevett szokás például, hogy egy kutyatámadást követően a rendőrsg által felkért szakértő különböző ingereknek teszi ki a potenciális elkövetőt, és azt jegyzi fel, hogy az melyekre reagált agresszíven. Az inger lehet például – amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kutya megtámadhatott-e egy gyermeket – egy nagyobb játékbaba. Előadásomban egy olyan kísérlet eredményeit mutatom be, melyek arra világítanak rá, hogy bár ez a módszer széles körben elterjedt – és egyelőre nem áll jobb a rendelkezésünkre –, mégis messze nem azt méri, amire használják.

11:35 Kovács Bertalan (Bolyai Kollégium): Számok hangok mögött

Gyakran találkozunk kellemes, vagy éppen fülsértő dallamokkal, amelyek hallgatása során felmerülhet a kérdés: van-e valamilyen törvényszerűség a tiszta hangok mögött? Természetesen van, melynek megfejtése nélkülözhetetlen egy hangszer behangolásához, vagy egy skála számítógépes programmal történő előállításához.
A szabály azon az egyszerű tapasztalati tényen alapul, hogy az emberi fül akkor hall kellemesnek egy hangot a másikhoz képest, ha a két hang frekvenciájának hányadosa két (viszonylag kis) egész szám hányadosával egyenlő.
A szabály következménye, hogyha egy hang tiszta egy másikhoz képes, a másik pedig egy harmadikhoz képest, akkor nincsen rá garancia, hogy az első tisztán szól a harmadikkal. Márpedig, ha ez így van, egy zongorát már elvileg sem lehet tökéletesen tisztára hangolni, hiszen mindenképpen lesznek benne páronként hamis hangok.
Előadásomban számszerűsítem a hamisságot okozó hibát, és áttekintem, hogy a zenetörténelem egyes korszakaiban, egészen napjainkig bezárólag milyen ravasz módszereket eszeltek ki, hogy a zongora minél szebben szóljon.

11:55 Ónodi Ferenc László (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): A pénzügyi válság hatásai a magyar magánnyugdíjpénztárakra, kitekintéssel Európára és az USA-ra

A pénzügyi válság kialakulásának okairól, hatásairól számtalan összefüggésben lehetett mostanában hallani. Tanúi vagyunk annak, hogy valami változik körülöttünk, bár ezt a változást egyelőre nem tudjuk konkrétan megfogalmazni, inkább csak érzések vannak ezzel kapcsolatban. Amit tisztán láthatunk, az gazdasági válság, és annak az élet szinte minden területére kiterjedő hatása. Magyarországon a magánnyugdíjpénztári rendszer mindössze 11 éves időtávra tekinthet vissza, azaz nagyon fiatalnak számít. Ebből következik, hogy a rendszer kiforratlan, számos pontján változik, alakul és formálódik folyamatosan. Az előadásomban röviden összefoglalom a magyar nyugdíjrendszer és pénztári rendszer kialakulását, a válság hatásait és az ezekből következő irányvonalakat.
Kiemelten törekszem arra, hogy a következő kérdésekre válaszokat adjak: Az ellentmondásos helyzetek és a válság okoz-e tőkekoncentrációt a magánnyugdíjpénztári piacon? Hogyan reagált a kormány és hogyan reagáltak a pénztárak a kihívásokra? Tudott-e okulni a szakma a külföldi példákból? Valóban nagy szerepe volt a pénztáraknak abban, hogy 2008-ban az államcsőd szélére sodródott Magyarország?
Ahhoz, hogy elhelyezhető legyen a magyar rendszer a világban, rövid kitekintést teszek Európára és az USA-ra.
A BME GTK TDK konferencián is elhangzott előadásnak kifejezett aktualitást ad a magyar rendszer változtatására tett, immáron közkeletű javaslatok kusza összevisszasága. Remélem, az előadás ezekre is tiszta és világos választ fog adni.

12:15 Zárszó, fogadás

Poszterek:

1. Bacsó Benjámin (Hatvani István Szakkollégium): Magyarország, különös tekintettel Debrecen vallásföldrajzi vizsgálata

Magyarország és Debrecen vallásföldrajzi vizsgálódása, migráció, téridő tekintetében. A hit világának döntően térbeli és mennyiségi vizsgálatát tekintem feladatnak, mindazoknak a természet- és társadalomföldrajzi tényezőknek a közegében, amelyek a vallási valóságot a múltban és a mában is körülveszik.
A vallások múltját, térbeli és mennyiségi változásukat tekintve szeretnék a ma vallási viszonyairól egy hiteles képet adni. Ebben a nem egyházi statisztikai adatok mellett az egyházak által készített jegyzőkönyvek, statisztikák fontos szerepet játszanak.

2. Barta Gabriella (ELTE TTK): Új megközelítési módok a süttői lösz-paleotalaj rétegsor vizsgálatához

A süttői lösz-paleotalaj rétegsor vizsgálata egyre pontosabb eredményeket szolgáltat a Kárpát-medence felső-pleisztocén klímatörténetének megismeréséhez. A feltárás, mely közel 20 méter vastagságban borítja a süttői travertinó összletet, időről időre új ismeretekkel gazdagít minket. Más módszerek mellett a másodlagos karbonátok elemzése nyújthat segítséget a paleokörnyezet rekonstrukciójához.
A másodlagos karbonátok létrejötte tulajdonképpen nem az összlet lerakódásához, hanem a későbbi oldatvándorlásokhoz kapcsolódik. A különböző típusok (például meszesedett gyökérsejtek, felület alatti bevonatok) környezetjelző tulajdonságokkal rendelkeznek.
Az előadásomban először általánosan mutatom be a másodlagos karbonátok fajtáit és morfológiájukat, aztán a saját eredményeim alapján részletezem a süttői rétegsorban talált típusokat. Végül összehasonlítom, hogy az eredmények mennyire hozhatók összefüggésbe a rétegsorok alapján eddig feltételezett paleokörnyezeti rekonstrukcióval.

3. Farkas Orsolya (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): A székesfehérvári Magyar Király Szálló kőzetdiagnosztikai vizsgálata a légszennyezés függvényében

A történeti és környezeti áttekintés mellett a műszaki állapot feltárása érdekében épületdiagnosztikai vizsgálatok készültek. Helyszíni megfigyelések alapján a kőzetek állapotáról mállási térkép készült, melyen az összes fontosabb mállási jelenség megtalálható: fekete, fehér mállási kérgek, felhólyagosodás, szemcsekipergés, másodlagos kérgek. Ezek az elhanyagoltság és az erős környezeti hatások következményei. A helyszíni roncsolásmentes vizsgálatokkal (Schmidt-kalapács, Duroszkóp) a műemléki kőanyag felületi szilárdságát lehetett meghatározni. A kőelemek víztartalmi jellemzőit nedvességméréssel lehetett megadni.
A mintákat laboratóriumi elemzéssel (mikroszkópia, röntgen diffrakció, derivatográf) azonosítottam, főképpen a környezeti hatások következtében létrejövő szövettani és ásványtani átalakulásokat elemeztem, melyek egyértelműen mutatják a légszennyezettség hatására bekövetkező gipszesedést a kalcit tartalmú mészkövekben.
Az építőanyagok elemzése segítséget nyújt az épületszerkezetek állapotának meghatározásához és fontos kiindulópontja a helyreállítás tervezésének.

4. Fazekas Péter (Eötvös Collegium): Környezetszennyező vegyületek eltávolítása talajokból

A talajok elszennyeződése napjainkban komoly környezeti veszélyt jelent. A vízben oldódó szennyezőanyagokat a növények felvehetik és beépíthetik a szöveteikbe. Az ártalmas anyagok bejuthatnak a talajvízbe, onnan pedig az ivóvízrendszerekbe kerülhetnek. Vízben nem oldódó molekulák, mint amilyenek a hidrofób szerves vegyületek (hydrophobic organic compounds, HOC) apoláris jellegük miatt a vízfelületeken gyűlnek össze, és onnan adszorbeálódhatnak a talaj szilárd komponensein, azokat felhasználva szennyező rezervoárként. A szennyezett területeken zavarok alakulhatnak ki az eredeti ökológiai állapothoz képest, megváltozhatnak a talaj anyagfogalmi folyamatai, csökkenhet a növények termékenysége. Ilyen változások mezőgazdasági célokra használt földterületeken alacsonyabb hozamokat jelentenek és magasabb termelési költségeket okoznak. Nyilvánvaló tehát, hogy mind a természet védelme érdekében mind gazdasági szempontból kiemelt fontosságú az elszennyezett talajrétegek kitisztítása, rehabilitációja.
A talajok tisztítására széles körben használt talajmosásos technológiák hatékonyságának gátat szab a HOC vegyületek kis vízoldékonysága. Előadásomban áttekintést adok ezekről az eljárásokról, majd különféle, szolubilizációs hatású ciklodextrin-származékok felhasználási lehetőségeit mutatom be.

5. Gyuris Kata (Eötvös Collegium): Tok Pisin – Elemzés az angol nyelv tükrében

A Tok Pisin egy Pápua Új-Guineában honos angol alapú pidzsin nyelv, mely ennél fogva szintaktikailag és lexikailag is sokat merít az angolból. Azonban szemben az általánosan elfogadott nyelvészeti vélekedéssel, mely szerint minden nyelv egyenlő, a pidzsin illetve a kreol nyelveket gyakran tartják alsóbbrendűnek, fejletlennek. Előadásomban ezt a kritikát cáfolom meg, a lehető legfrissebb példákon keresztül.
Lexikai szinten az ikonicitás jelenségét, valamint a Tok Pisin az angollal szembeni erős vizualitását vizsgálom. A nyelvrendszer szempontjából pedig a sokat vitatott bilong szerkezet, valamint különböző időbeli kifejezések kerülnek szóba, melyek jól példázzák a Tok Pisinben folyamatosan végbemenő változásokat.
Ezekkel a tematikusan elrendezett példákkal szeretném demonstrálni a Tok Pisin nyelv gazdagságát, kreativitását és folyamatos fejlődését.

6. Juhász-Ollerényi Tamás (ELTE BTK): Fotóinterjú, mint módszertan: a történeti és a pedagógiai tudományszemlélet

A fotóinterjú a társadalomtudományokban használt módszerként vált ismertté, mely az emberi viselkedéskultúra sajátosságait, jellemzőit igyekezett feltárni.
A pedagógiának közvetlenül a történettudománnyal egy olyan megújuló kutatási lehetőséget ad, mely egy teljesen más, ugyanakkor sokoldalúbb megközelítési formával művelődéstörténeti és pedagógiatörténeti sajátosságokat nyújt.
Az egyén véleményalkotása egy – az ő gyermekkorát, diákéveit – meghatározó képek segítségével olyan korszak rekonstruálható, melyben korábban nem adatott lehetőség az egyéni világkép pedagógiai és történelmi vizsgálatára a politikai ideológia és manipuláció miatt.
A jelen kor és annak technikai, kutatási feltételei biztosítják egy szubjektív értelemben vett szó szerinti „kép” objektív letisztítását, tudományos konzekvenciák levonását.
A kérdés: Hogyan segít ez a rokon tudományokban és a természet - valamint társadalomtudományok történetiségét felépítve milyen oktatási, nevelési sajátosságokra mutat rá a jelen kor középfokú és felsőfokú reál-oktatásának kérdésében, módszertanában?

7. Jurecska Laura (ELTE TTK): Az erdélyi Medve-tó rétegzettségének vizsgálata

Az erdélyi Medve-tó egy igen különleges és mikrobiológiai szempontból kevéssé ismert élőhely. A tó esetében egy ritka, ráadásul egész Európában egyedi jelenség, a heliotermia is megfigyelhető. A rendelkezésre álló összetétel vizsgálatok a vízmélység függvényében nem elég részletesek, hiányosak. A tó vize igen nagy sótartalma miatt összetett mátrixnak tekinthető, ezért az egyes komponensek analízise nem oldható meg a felszíni vizekre általánosan alkalmazható szabványos rutin vizsgálatokkal.
Célom a Medve-tó vízterében a rétegzettség vizsgálata volt fizikai és kémiai paraméterek részletesebb meghatározásával. Vizsgálataim alátámasztották a Medve-tó hőmérsékleti, szalinitási rétegzettségéről eddig meglévő ismereteket, egyben kibővítették azokat a szervetlen ionformákra, valamint a szervesanyag-tartalomra vonatkozó adatokkal. Különösen figyelmet érdemlő a 3 méteres mélységnél tapasztalható jelentős komponensdúsulás. Egyes komponensek ennél a mélységnél maximumot mutatnak, míg mások telítési görbe szerint változnak a vízmélységgel. A vízrétegek között általam kimutatott eltérések elősegítik az egyes rétegekben élő mikroszervezetek felderítését. A tó mikrobiológiai szempontból is jellegzetes rétegzettséget mutat, amit a minták eddig elvégzett denaturáló gradiens gélelektroforézis (DGGE) vizsgálatai jól türköznek..

8. Laki Ildikó (ELTE PPK): A társadalom esélyteremtési formái

Előadásomban a fogyatékossággal élő diplomás fiatalok élethelyzetén keresztül kívánom megismertetni a mai magyarországi felsőoktatásban részt vevő hátrányos helyzetű hallgatók oktatási és munkaerőpiaci lehetőségeit, valamint a társadalmi elfogadottságukat. Az előadásban egy közeljövőben befejeződő kutatás eredményeit, egyben érdekességeit is felvonultatom, mintegy követendő vagy éppen elvetendő mintaként.

9. Lopata Anna (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): A dUTPáz enzim, mint TBC gyógyszercélpont

Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján a tuberkulózis az egyik legsúlyosabb fertőző betegség, ami évente közel 2 millió áldozatot szed. A betegség kezelésére eddig használt antituberkulotikumokkal szemben rezisztencia lépett fel a baktérium törzsekben, tehát a jelenlegi gyógyszerekkel a drog-rezisztens tuberkulózis gyógyítása nehézkes. Ez újfajta gyógyszerek kifejlesztését tette szükségessé, amelyben a biológiai alapkutatás nélkülözhetetlen.
A kutatócsoportunk által behatóan tanulmányozott dUTPáz enzim ígéretes gyógyszercélpont lehet a jövőbeni antituberkulotikumok kifejlesztéséhez, mivel ez az enzim alapvető szerepet játszik a DNS integritásának megőrzésében. A dUTPáz a dUTP hidrolízisét katalizálja dUMP-vé és pirofoszfáttá, ezzel meghatározza a sejtbéli dUTP:dTTP arányt. A tuberkulózist okozó Mycobacterium tuberculosis életben maradásához valószínűleg elengedhetetlen a dUTPáz enzim működése, mivel a baktérium csak a dUTPáz aktivitást igénylő metabolikus útvonalon képes timint szintetizálni. Az irodalmi adatok alapján az enzim hiányában ún. timinmentes sejthalál lép fel, amely a gyógyszertervezés során felhasználható lehet.
Eredményeink egyrészt a mikobakteriális dUTPáz reakciómechanizmusát tárják fel, másrészt új anti-mikobakteriális gyógyszerjelölt molekulacsaládokat azonosítanak.

10. Mándity Krisztina (Márton Áron Szakkollégium): Őskép és képmás problémája: Vajda Lajos ikonos korszakában és az ortodox művészetben

Dolgozatomban Vajda Lajos ikonos korszakában készített önarcképei kaptak helyet, melyek megértéséhez megkerülhetetlen a bizánci esztétika és a teológia elveinek ismerete. A tárgyalt műveknek legfontosabb inspiráló forrása a Szerbiában illetve későbbi években Szentendrén látott ikonok, ikonosztázok. Noha a képek tartalmazzák a források formai és tartalmi sajátosságait, mégsem lehet azonosnak tekinteni a két képtípust. „Arra a kérdésre, hogy, mit ábrázolnak a képei nehéz válaszolni, de, hogy mire utalók, azt megérzi az ember” Ennek ellenére érdemes megpróbálni a válaszadást, vagy, ami ugyanaz lehet, körülírni, megragadni ezt az érzést.
A dolgozat célja az ikonfestészettel kapcsolatos elméleti problémák felvetése, illetve ezeknek az elméleteknek a nyomon követése Vajda Lajos képein. Az emberábrázolás Vajda Lajos művészetének egyik központi problémája, de az ikonfestészetben ugyancsak lényegi kérdés, melyre különösen a képrombolás idején két radikálisan különböző válasz létezett.
A dolgozat az ikonfestészetnek azokkal a formai és eszmei-tartalmi jellemzőivel foglalkozik, melyek Vajda Lajos ikonos korszakaként ismert alkotói periódusában korszellemhez igazítva jelennek meg.

11. Szabó Judit Eszter (Eötvös Collegium): Kooperativitás a fehérjék működésében

Az élőlények anyagcseréjét az enzimek szervezik. Éppen ezért rendkívül fontos működésük megfelelő szabályozása. Számos – bár a vártnál ritkább- esetben fordul elő több alegységes enzimek esetén, hogy az alegységek között valamilyen együttműködés van. Ennek tipikus példája a vér oxigén szállítófehérjéje, a hemoglobin. Arra is van azonban példa, hogy több alegységes, a szerkezet alapján kooperatívnak elképzelt fehérjék alegységei egymástól teljesen függetlenül működnek. Ilyen például a fehérjelebontó rendszer ATP-vel működő hexamer motorja. A mi vizsgálati objektumunk, a dUTPáz, az örökítőanyag integritásának megőrzésében játszik fontos szerepet. Három-alegységes, szimmetrikus szerkezete, melyben a katalitikus helyeket az alegységek közösen alakítják ki erősen kooperatív működést sugall. Mutáns dUTPáz enzimekkel végzett kísérleteinkből azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy a szoros kapcsolatok ellenére ilyen jellegű kölcsönhatás nincs az alegységek között. Milyen evolúciós okai lehetnek a kooperativitásnak, miért kooperatív az egyik enzim, míg a másik nem, hogyan függ ez a jelenség össze a szerkezettel és a funkcióval?

12. Szijjártó Beáta (Eötvös Collegium): Erasmus – a mobilitás hálózata

A címbeli mozaikszó európai egyetemisták milliói számára cseng ismerősen. Külföld, utazás, tapasztalat, szakmai együttműködés, új partnerek – csak néhány a hozzá kapcsolódó kecsegtető lehetőségek közül.
Az ERASMUS (European Community Action Schemes for the Mobility of University Students) az Európai Unió egyik legsikeresebb felsőoktatási kezdeményezése. Célja tematikus együttműködési hálózatok kialakítása, az oktatói és hallgatói mobilitás, tanulmányi és szakmai gyakorlati helyek megteremtése.
A kutatás során ennek a programnak egy szeletét tanulmányoztam, a hálózatelemzés módszereivel. A csomópontokat és kapcsolatokat tanulmányozva számos kérdés merült fel: Milyen tényezők befolyásolják a diákok preferenciáit, vagy éppen a pályázatok kiírását? Hogyan és miért alakulnak ki a középpontok a hálózatban? Hogyan hat az országok földrajzi elhelyezkedése a hallgatói mobilitásra? Hogyan valósul meg a szakmai „migráció” Európa kulturális régióin belül illetve azok között? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresek választ az előadásban.

13. Varga Ákos (Márton Áron Szakkollégium): A mandula-magdarázs párosodási viselkedése és csapdázása

A mandula-magdarázs 1997 végi megjelenése óta, folyamatosan megtalálható faunánkban.
A célkitűzésem az volt, hogy a kártevő rajzásmenetének előrejelzéséhez kidolgozzam a szűz nőstényes csapdázás módszereit. Ennek érdekében egyrészt a párosodási viselkedést figyeltem meg Petri-csészében, másrészt szabadföldi csapdázási kísérleteket végeztem, ahol kettő csapdatípus fogási eredményét vizsgáltam valamint azt, hogy a vertikálisan kihelyezett csapdák befolyásolják-e a fogási eredményeket.
A párzási idő 2-15 perc között váltakozott átlagosan. A párosodási viselkedések során egyértelművé vált, hogy a nőstény termeli a hím csalogatásához a feromon anyagot valamint zöld mandula jelenléte nélkül nem párosodnak.
A lapcsapda átlagos napi fogása 0,45 db, míg a ragacsos 0,80 db volt. Szignifikánsan nem különböztek. Ezen eredmények alapján mindkettő csapdatípus alkalmas szabadföldi kísérletekre.
A magasságfüggő csapdázás során, a talajszinten kihelyezett csapdák nem fogtak egyetlen darazsat sem. A korona alsó részében az átlagos napi fogás 0,9 db volt, míg a korona felső részén 1,4 db. A talajszinten kihelyezett csapdák zéró fogása szignifikánsan különbözött a korona alsó és felső szintjében lévőktől, míg a korona alsó és felső részén lévő csapdák fogása szignifikánsan nem különbözött. A vertikális kísérlet eredményei bebizonyították, hogy a csapdák talajszinttől való távolsága befolyásolja a fogási eredményeket.

14. Varga János (Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar): Korfüggő glüko- és mineralokortikoid hatások vizsgálata vazopresszin hiányos Brattleboro patkányban

A vazopresszin korfüggő módon vesz részt a stressztengely szabályozásában. A tengely hatásaiért felelős glükokortikoidok szerkezetileg hasonlítanak a mineralokortikoidokhoz, és egyazon receptorokon is hatnak. Megvizsgáltuk, a vazopresszin hiánya miként befolyásolja az említett hormonok és receptoraik (GR, MR) szintjét perinatális és felnőtt korban. Vazopresszin-hiányos Brattleboro patkányokat hasonlítottunk normális testvéreikhez 10 napos és 10 hetes korcsoportokban. A vérből kortikoszteron és aldoszteron szinteket (RIA), a hipotalamuszból illetve a májból GR és MR mRNS szinteket (PCR) határoztunk meg. A kispatkányok kortikoszteron reaktivitása alacsonyabb, míg aldoszteron emelkedésük fokozottabb volt stresszre, mindkét szervükben csökkent a GR és MR szint. A vazopresszin-hiányos állatok kortikoszteron szintjei kortól függetlenül magasabbak voltak, májukban alacsonyabb, a hipotalamuszukban magasabb receptorszinteket találtunk. Eredményeink összhangban vannak a stressz hiporeszponzív periódus kialakulásával, és azt mutatják, hogy a kispatkányok a receptorok szintjén is kevésbé érzékenyek a perinatális hormonváltozásokra. Az a tény, hogy a vazopresszin hiánya fiatal állatokban nagyobb változásokat okozott alátámasztja fokozott szerepét a perinatális periódus alatt.