A VIII. Bolyai Konferencia programja

9:00 Megnyitó

9:10 Gáspár Merse Előd (Bolyai Kollégium): A Rubik-kocka matematikája

„A kockázás megkívánja, hogy az arra vállalkozó a szó eredeti értelmében tudományt teremtsen. Kísérleteket kell kidolgoznia, elméleteket kell építenie, hogy majd elvesse azokat és másként próbálkozzon. Ez az egyetlen olyan rejtvényjáték, amely a megoldásra törőtől egy egész tudomány megalkotását kívánja meg.” (Bernie Greenberg)
A Rubik-kocka esztétikai szépségén, lenyűgöző komplexitásán és csodálatos mechanizmusán kívül a matematikusok szemében azért is érdekes, mert egy nemtriviális matematikai struktúrát valósít meg, ami a kombinatorika és a csoportelmélet módszereivel tárgyalható. Előadásomban az érdekes történeti adalékok mellett néhány felsőbb matematikai ismeretek nélkül is érthető problémát szeretnék bemutatni ebből a témakörből.

9:30 Vörös László (Bolyai Kollégium): A lineáris programozás egy iterációs eljárása

Az előadásban az operációkutatás alapjairól és egy érdekes, eddig megoldatlan problémáról szeretnék szólni. Mire jó az operációkutatás, miért és mit érdemes optimalizálnunk, mi az a lineáris programozás, milyen gyakorlati problémák megoldására jött létre? Hogyan lehet a korlátozó feltételeket és a megoldást geometriailag interpretálni, poliédereket alkalmazni a megoldásban? Mi az egész programozás, miért érdekes számunkra? Hogy néz ki az egész megoldások konvex burka? Egy lineáris programozási feladat esetén milyen és mennyi iteratív lépéssel juthatunk az egészek poliéderéhez? Miért véges az eljárás (Chvátal-iteráció)? Lehet-e korlátozni a lépések számát, és végül, amit nem tudunk: mikor juthatunk eredményre már egy lépéssel? Ezekre a kérdésekre próbálok választ adni 15 percben.

9:50 Kocsis Bence (Bolyai Kollégium): A kvantumgravitáció küszöbén

Az elméleti fizikai alapkutatás XX. századi fejlődése során eljutott mind az atomi skálán, mind az asztrofizikai méretekben megfigyelhető jelenségek pontos értelmezéséhez. A világban megfigyelhető négy alapvető kölcsönhatás (elektromágneses, gyenge, erős és gravitációs) mindegyikét külön-külön érteni véljük, az elméleti számítások a megfigyelésekkel - a mérési hibán belül a legnagyobb részecskegyorsítókban elért energiákon is - nagy pontossággal egyező eredményt adnak. Ezen elméletek azonban meglehetősen különböző feltételezésekkel élnek, amik a jelen formájukban nem egyeztethetők össze az extrém kis távolságok skáláján. A gravitációs elméletet, azaz az általános relativitáselméletet mindezidáig nem sikerült a másik három kölcsönhatást leíró standard modellel kétséget kizáró módon egyesíteni. A kvantumgravitáció megértése a modern elméleti fizika egyfajta beteljesedését jelentené. Az előadásomban vázolom a kvantumgravitáció-kutatás alapjait és lehetséges módjait. A kutatás meglehetősen szerteágazó, amelynek területei közül a hurok-kvantumgravitáció és a húrelmélet alapjait ismertetem. Bemutatom a fundamentális elvárásokat és a különböző elméletek alapgondolatát. Beszélek a fekete lyukak elméleti vizsgálatával kapcsolatos hajmeresztő eredményekről, miszerint a fekete lyukaknak hőmérséklete és entrópiája van, ami a téridő diszkrét értelmezését sugallja. Ez a kvantumgravitáció-elméleteknek egy közös vonása, a folytonos téridő-világkép helyett úgy tűnik, hogy a téridő a Planck-skálán atomos szerkezetű.

10:10 Pozsgay Balázs (Bolyai Kollégium): A nyulak szaporulata, avagy ismerkedés a nemlineáris iteratív leképezésekkel

A modern matematika egyik fontos ága a nemlineáris leképezések elmélete, amely szoros összefüggésben van a fizikából ismert káosszal, pontosabban a kaotikus dinamikai rendszerek viselkedésével. Ezen problémakör legegyszerűbb, tanulságos és emellett látványos feladata az ún. logisztikus leképezés vizsgálata, amely többek között különböző állatfajok szaporulatának leírására is használható. Előadásomban meg szeretném mutatni, hogyan születik rend, káosz és ezek finom átmenete egy rövid képletből, és hogyan jelenik meg a valóságos, fizikai káosz minden érdekes jellemzője ebben az egyszerű rendszerben.

10:30 Poszterbemutatók

10:55 Szünet

11:20 Hatvani Lóránt (Eötvös Loránd Szakkollégium): Integrált növényvédelem (vegyszerek és gombaparazita gombák együttes alkalmazása a védekezésben)

Bizonyos gombák már 10: alatti hőmérsékleten, a gabonamagvak csírázása idején is nagy károkat képesek okozni a búzában, kukoricában. Ezen növényparazita gombák ellen különféle kémiai növényvédőszereket alkalmaznak, amik viszont nagymértékben terhelik a környezetet. A talajból sikerrel izoláltak olyan Trichoderma (fonalas gomba) fajokat, amik szintén képesek az említett növényparazita gombákat elpusztítani, ezért hatékonyan alkalmazhatók a biológiai védekezésben. Ezen kívül a magok csírázását és a növények növekedését is elősegítik. A probléma viszont az, hogy az alkalmazott növényvédőszerek rájuk is gátló hatást fejtenek ki. A célunk az volt, hogy mutagenezissel és egyéb genetikai módszerekkel (pl. protoplasztfúzió) többféle gátlószerrel szemben ellenálló (polirezisztens) vonalakat állítsunk elő. Így a megfelelő kémiai gátlóanyagokat és a nemesített Trichodermákat együtt alkalmazva ugyanolyan szintű növényvédelmet érhetünk el, mint pusztán a vegyszerekkel, viszont csökken a környezet ezen szerekkel történő terhelése, és a Trichodermák a magok csírázására és a növények további fejlődésére is bizonyítottan pozitív hatást gyakorolnak.

11:40 Kovács Tamás (Bolyai Kollégium): A halogénezett szénhidrogének okozta környezeti problémák

A 20. században felgyorsult az emberek mindennapjait kényelmesebbé, egyszerűbbé tévő termékek és vegyi anyagok elterjedése. Számos előnyös tulajdonságuk miatt a 60-as, 70-es években gyorsan elterjedtek a (per)halogénezett szénhidrogének is. Azonban ma már jelentős környezetkárosító, magaslégköri ózonbontó hatású anyagokként tartjuk őket számon, és felhasználásukat a nemzetközi szervezetek erősen korlátozzák. Előadásom során röviden ismertetem a (per)halogénezett szénhidrogének okozta környezeti problémákat, és kitekintek a felhalmozott készletek megsemmisítésére alkalmas módszerekre is.

12:00 Varga Szilárd (Bolyai Kollégium): Aszimmetrikus világunk

„A felfedezés az, amikor azt látjuk, amit mindenki lát, s azt gondoljuk, amire senki nem gondolt.” (Szent-Györgyi Albert)
1848-ban fedezte fel Pasteur, hogy a borkősavnak nemcsak egy módosulata van. Ez a felfedezés az elmúlt 150 évben teljesen átformálta a kémia fejlődését és a gyógyszerkutatás irányait. Röviden szeretnék megismertetni mindenkit a királis kémia alapfogalmaival, azzal, hogy miért fontos vizsgálni a gyógyszeralapanyagok optikai aktivitását. Áttekintem az 1950-es években elindult Contergan-ügyet, ami mind a mai napig érezteti hatását. Bemutatom azt az elméletet, amely megpróbálja megmagyarázni a homokiralitás eredetét (miért L-konfigurációjúak a természetes aminosavak?).

12:20 Ebéd

13:35 Zahornitzky Tamás (Eötvös Collegium): Ókori graffitik (Kétezer éves hétköznapok emlékei)

Ki gondolná közülünk, amikor alkoholos filccel szellemes versikét firkál a mellékhelyiség ajtajára, hogy korántsem irodalmi alkotása kétezer év múlva nagy kutatókat késztet majd nevetésre, s hogy „művét” egykor ismeretlen nyelvekre fogják lefordítani a nyelvészek? Nyilvánvalóan senki, ahogyan azt az ókor - hozzánk nagyon is hasonló! - embere sem képzelhette Pompeii vagy bármely más város utcáit járva, s „graffitiket” farigcsálva az oszlopokba, a házak és templomok falába. És bár általában meglehetősen nagy szerencse kell egy-egy ilyen felirat fennmaradásához, a régészeti módszereknek köszönhetően egyre gyarapodó számban kerülnek elő ilyen sokszínű és közvetlen emlékek. Előadásom során közülük fogok szemezgetni, bizonyítva azt, hogy az ilyen egyszerű forrásoknak is komolyabb történeti jelentőséget lehet tulajdonítani. Példáim után kutatva a Kr.u. 79 nyarán elpusztult Pompeiit, valamint a kevert kultúrájú kis-ázsiai várost, Aphrodisiast fogom bebarangolni. A kirándulás előtti bemelegítés gyanánt pedig hadd idézzek egy római fogadó falába belevésett versikét (természetesen disztichonban)! „Nem tagadom, fogadós, hiba volt hogy az ágyba pisáltunk.* Azt kérded, hogy esett? Mert bili egy se kerül!”* (Szepessy Tibor fordítása)

13:55 Rácz András (Eötvös Collegium): A német sugárhajtású repülőgép-program a II. világháborúban

Mikor és hol repült a világ első sugárhajtású repülőgépe? Miért késett két esztendőt a német Messerschmitt Me262 sugárhajtású vadászrepülőgép gyártása? Valóban változtathatott volna a háború menetén? Az előadás célja, hogy hallgatóim megismerjék ezeknek az új, a légi hadviselést gyökeresen átalakító fegyvereknek a történetét a fejlesztés kezdetétől a harci alkalmazás tapasztalatain át a háború végének eseményeiig. Szó lesz a Messerschmitt 262-ről és változatairól, az Arado 234 bombázóról, valamint a 49 nap alatt tervezett Heinkel 162 „népi vadászról”; mindez természetesen bőséges képanyaggal illusztrálva.

14:15 Masát Ádám (Bibó István Szakkollégium): Spiclik, kémek, titkosrendőrök, avagy állambiztonság keletnémet módra

Mivel foglalkozott a Stasi? Miért vált hírhedtté? Miben különbözött az NDK állambiztonsági szolgálata más szocialista országok hasonló szerveitől? Milyen eszközöket használt céljai eléréséhez? Mekkora volt az állománya? Az előadás elsősorban ezekre a kérdésekre ad választ. Az általános tudnivalók mellett azonban bemutatásra kerül a Berlinben található hohenschönhauseni Stasi-börtön is, amely napjainkban már egyfajta múzeumként funkcionál. A börtönbe került személyek, a fogvatartók és a vallatótisztek sorsán keresztül jobban megérthető a keletnémet diktatúra állambiztonságának működése, amely biztos megélhetést és karriert éppúgy jelenthetett, mint egyéni vagy családi tragédiát, szüntelen lelki terrort és kínzó fizikai fájdalmat.

14:35 Szünet

15:00 Pollák Beatrix (Bolyai Kollégium): A fatest szerkezete

A fák a Föld legnagyobbra növő és leghosszabb életű élőlényei. Több mint 100 méter magas óriásokat és 5000 éves matuzsálemeket is találhatunk közöttük. Mi teszi őket oly szilárddá és ellenállóvá, mind az idővel, mind a külső hatásokkal szemben? Hogyan növekedhetnek egész életük során, mi biztosítja életfolyamataikat? Kövessük végig a fatest struktúrájának egyes szintjeit erős nagyítású elektronmikroszkópos képek segítségével!

15:20 Papp Balázs (Bolyai Kollégium): Eldobható gének és hibatűrő élőlények

Számos fajnál megfigyelt jelenség, hogy egy-egy gén eltávolítása („kiütése”) az esetek többségében csak alig észrevehető hatással jár. A géneknek mindössze 10-20%-a az, aminek hiánya összeegyeztethetetlen az élettel. Hogyan magyarázható mindez? Génjeink egy része valóban felesleges volna? Vagy ha nem, akkor mi kompenzálja a kiütésüket? Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ a sörélesztőn mint modellszervezeten végzett vizsgálatok segítségével.

15:40 Malatinszky Ákos (Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium): Botanikai értékek feltárása és tájgazdálkodás vizsgálata a Borsodi-dombság területén

Az Észak-Magyarországi-középhegység egyik kevéssé ismert kistájcsoportja a Sajó folyótól nagyjából az Aggteleki Nemzeti Park fő tömbjének déli határáig terjedő Borsodi-dombság. E térségben végzek kutatásokat 1999 tavasza óta, figyelmet szentelve nemcsak a helyileg vagy akár országosan is kuriózumnak számító florisztikai adatoknak, hanem a különböző természetközeli élőhelytípusoknak, valamint a régi és a mai gazdálkodási formáknak is.
A huszadik század közepén a térség községeit övező lankás domboldalakon mezőgazdálkodás folyt, de az 1970-es évektől kezdődően a szántók jelentős részét felhagyták, s ez a tendencia napjainkban is tart. A nagyüzemi gazdálkodás erősödésével a megmaradt erdőségek, patak menti égerligetek és sziklagyepek mellett a - ma már jelentős részben felhagyott - szőlők és gyümölcsösök jelentettek viszonylagos állandóságot. A kutatás során a magyar flóra új tagjaként került elő a bókoló gyömbérgyökér. Emellett a magyar nőszirom, ikrás fogasír, fekete kökörcsin, réti iszalag, selymes zanót, rekenyő, dunai szegfű, tarka kosbor, vitézkosbor, elbai nőszőfű, bánsági sás, bozontos árvalányhaj emelendő ki.

16:00 Pető Mária (Bolyai Kollégium): Bazaltba zárt magmacseppek vizsgálata

A magmás kőzetekben rejlő szilikátolvadék-zárványok jól tükrözik a magmás rendszerek kémiai fejlődéstörténetét. Ezek a zárványok a kristályosodás folyamán mikroüregekbe zárt magmacseppeknek tekinthetők, amiknek kémiai összetétele a velük egyensúlyban levő magma/olvadék kémiai összetevőit dokumentálja. A zárványokban jelen lehetnek ásványos és üveges fázisok, illetve fluidomok. Általában mindhárom jelen van a hűlés folyamán bekövetkező hőmérsékletváltozás sebességének függvényében. A magma elsődleges kiválási termékei az olivin ásványok. A beléjük záródott olvadékcseppek teljes összetétele a földköpenyben kialakult kiindulási magma összetételét reprezentálja. A munkám során a nógrád-gömöri alkáli bazaltok közül a pécskői lávakőzet olivin fenokristályainak magjában található szilikátolvadék-zárványok összetételét határoztam meg. Ezzel a módszerrel megadható, hogy a pécskői bazaltkúpot létrehozó, a földfelszín alatt kb. 60 km mélyen húzódó köpenyolvadék milyen összetételű volt. A teljes összetételt kétféleképpen határozhatjuk meg, s előadásomban ezen mérések eredményeit foglalom össze.

16:20 Kovács István (Eötvös Collegium): Fejezetek hazánk földtörténeti fejlődéséből

Kevesen tudják, hogy hazánk aljzatát két eltérő eredetű kőzetlemez-töredék (terrénum) alkotja. A két lemez határa a Zágráb-Zemplén-vonal mentén húzható meg, amely északkelet-délnyugat irányban szeli át az országot. Benyúlik hazánk területére a Kisalföld nyugati részén és a Kőszegi-, illetve Soproni-hegység területén az Alpok felépítménye is. Ezt a Rába folyó mentén húzódó szerkezeti vonal határolja le a már említett két terrénumtól. De milyen eredetűek, és hogyan kerültek jelenlegi helyzetükbe ezek a földtani egységek? Az északabbi fekvésű Pelso-egység alkotja a Dunántúl északi részének és az Északi-középhegységnek jelentős részét. Érdekes, hogy ez az afrikai affinitású lemez helyezkedett el egykoron délebbi helyzetben, míg a jelenleg délebbi helyzetben található Tisia-egység az európai kontinens déli peremét képezte, míg ma a Dunántúl déli részét és az Alföld aljzatát építi fel. Előadásomban a lemezek egymás mellé kerülésének izgalmas mozzanatait fogom bemutatni, és felfedni azokat az erőket, amelyek felelőssé tehetők hazánk jelenlegi földtani arculatának kialakításáért.

16:40 Szünet

17:05 Nagy Kornélia (Márton Áron Szakkollégium): A lelki gondok írásképi tükrözése a mentális retardáció és az értelmi fogyatékosság következményeként

Előadásom tárgya a mentális problémák írásképi tükrözése, melyet a napjainkban egyre népszerűbb tudomány, a grafológia segítségével vizsgáltam. Célkitűzésem az, hogy átfogó képet adjak a percepció azon zavarairól, amelyek az írásban és az olvasásban mutatkoznak meg. Gyakorlati munkám alkalmával a szabadkai Zarko Zrenjanin Általános Iskolában enyhén értelmi fogyatékos és mentálisan retardált gyermekek dolgozatait vizsgáltam. Vizsgálódásaim során a diszlexia (olvasászavar) és a diszgráfia (írászavar) tüneteinek sokaságával találtam magam szembe. Az írásban megmutatkozó tüneteket néhány esetmegbeszélés keretében szeretném bemutatni, amikor is kitérnék néhány tanuló kórképének ismertetésére és dolgozatának részletes elemzésére, amelyhez bőséges és rendkívül érdekes, tanulságos példaanyaggal is szolgálhatok.

17:25 Győrffy Kinga (Eötvös Collegium): A retorikai kérdés a szónoklatban, avagy hogyan kérdez beszédeiben Kertész Imre?

Kertész Imre azt vallja, hogy nem célszerűségből kezdett írni, és amit írt, senkinek sem szólt. Közönsége nem volt, és befolyásolni sem akart senkit.
Hogyan beszél(t) ez a Kertész Imre müncheni, berlini, stockholmi közönsége előtt?
A retorika gyakorlatában, a szónoklat létrehozásán belül a kulcsszó a meggyőzés. A meggyőzés, rábeszélés folyamatában az egyes nyelvi eszközök a beszélő, hallgató és tárgy arisztotelészi közlésfolyamatában a hatás kiváltására törekszenek. A hatás: az információ, a vélemény és a cselekvés megváltozása, amely állandó attitűdváltássá teljesedhet. A meggyőzésnek az együttműködés és a virtuális és valós kölcsönösség teremti meg a lehetőségét, ennek kulcsai a bizalom, az összehangoltság és az alkukészség. A meggyőzés egyik nyelvi eszköze a retorikai kérdés, előadásom alapvető kérdésfelvetése pedig: kérdez-e beszédeiben Kertész Imre? Hogyan kérdez?

17:45 Tihanyi Attila (GAMF Szakkollégium): Meggyőzés, manipuláció

Az emberiség a története során folyamatosan élt - és visszaélt - a meggyőzés és a manipuláció lehetőségeivel; évszázadokon át tudósok, sarlatánok, hadvezérek, politikusok az egyik legkétélűbb fegyverré kovácsolták, amelyről mindenki tudni vél valamennyit, és amelynek mégis mindenki folyamatosan a hatása alatt áll.
Előadásomban a meggyőzés és manipuláció jellegzetességeivel, eszközeivel, módszereivel, illetve az ellenük való védekezés technikáival foglalkozok.

18:05 Zárszó, fogadás

Poszterek:

I. Róth Sándor (GAMF Szakkollégium): Vigyázzunk rá! (Ha megváltozunk, még elkerülhetjük, hogy Ő változzon meg!)

A célom, hogy bemutassam a környezetszennyezés legjellemzőbb megnyilvánulási módjait (levegő- és vízszennyezés, hulladékhegyek). Ezáltal felhívni a figyelmét és elgondolkodtatni a tisztelt közönséget a jelenlegi helyzet tarthatatlanságáról.

II. Farkas Illés (Bolyai Kollégium): Kvantitatív biológia

Középiskolai tanulmányaink alapján a biológiát legtöbben leíró tudománynak ismerjük, amely az élővilágban előforduló legapróbb részleteket is megpróbálja leírni és elnevezni. A részletek megismerése a XX. század második felére odáig „fajult”, hogy a biológiai alapkutatások eljutottak az elemi építőkövekig: lehetővé vált az egyes molekulák, molekulakomplexek és reakcióutak vizsgálata. A '90-es évek közepétől a rendelkezésre álló adatok mennyisége és minősége már elérte azt a szintet, hogy azt is vizsgálhatjuk, hogy az építőkövekből hogyan épülnek fel nagyobb egységek. Napjainkban egyre több lehetőség nyílik a korábban csupán leírt működés kvantitatív elemzésére, és egyre nagyobb szükség van modellek alkotására.

III. Bradák Balázs (Bolyai Kollégium): Marsi poligonok vizsgálata

Ezen kutatás a Mars egyes területein felfedezett, a Föld periglaciális (állandóan fagyott környezeteket határoló, vagy határolt területek) környezetében is megjelenő „szabályos”, sokszög alakú formák, a poligonok tipizálását tűzte ki célul. A kutatás folyamán különböző képfeldolgozó módszerekkel vizsgáljuk a marsi terület különleges kifejlődésű, rajzolatú poligonjait. Megpróbáljuk feltárni a becsapódási kráterek és a poligonok kapcsolatát, elemezzük a kráterekben megjelenő poligonok morfológiai felépítését. A poligonsűrűség vizsgálatának morfometriai módszerei a poligonformák csoportosításán keresztül nem csak a becsapódásos kráterek morfológiai fejlődését, hanem a felszínalkotó anyag jellemzőit, más domborzati formák kialakulását is mutathatják a Mars felszínén.

IV. Dobos Tibor (Eötvös Loránd Szakkollégium): Üvegházhatás? Jégkorszak? Klímatőzsde?

Sokan és sokféleképpen beszéltek már a klímaváltozás egyik kulcsszereplőjének előléptetett szén-dioxidról. Vannak, akik szerint azonnali és akár drasztikus beavatkozásokat igényel a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedése okozta probléma megoldása, míg mások szerint a Föld megfelelő mértékű pufferáló kapacitással rendelkezik, a túlzott felmelegedéstől és lehűléstől védő körfolyamatok révén. Nehéz feladat lenne igazságot tenni a környezetvédők és az ipar képviselői, a tudósok és a politikusok egymástól néha talán hivatalból és nem csupán meggyőződésből eltérő véleményei között; talán lehetetlen is. Célom nem is ez, csupán annyi, hogy a különböző természettudományi ágak kutatói által végzett vizsgálatok eredményeit bemutassam, szintetizáljam: poszteremben többek között kitérek az üvegházhatást leíró matematikai modellekre, a szén-dioxid-szint szabályzásában szerepet játszó biotikus és abiotikus tényezőkre, a szén-dioxid-kibocsájtás csökkentésének technológiai és alternatív módozataira.

V. Várkonyi Viktor (GAMF Szakkollégium): Edzés és tűréshatár

Sportolóként kerültem szakkollégiumba, ennek megfelelően a hozzám legközelebb álló témát, a sportot választottam. Ezen belül az edzés, az állóképesség, a tűréshatár, ezek élettani hatásai, a sportpszichológia, és a sportoló hétköznapi jellemének alakulása a fő irányvonal. Természetesen nem az általános dolgokat, hogy hol, mikor, mennyit eddzünk, hanem a tényleges kémiai reakciókat, mentális hatásokat kívánom bemutatni.
Edzés: A hosszú- és rövidtávú edzés specialitásai (mikor melyik a hasznos), az edzéssel megszerezhető állóképesség, annak fejlesztése és megtartása.
Tűréshatár: Az emberi (és állati) izmok közel sem csak annyira képesek, mint amit egy átlag ember ki tud belőlük hozni. Sok múlik a fájdalom elviselésén és a holtponton való átlépés képességén, a szervezetben lejátszódó folyamatokon.
Tanulás: Az edzési technikák jókora részét a tanulásban is lehet alkalmazni.

VI. Füleki Péter (GAMF Szakkollégium): Hass, alkoss, felvétel!

A poszterem témája a film mint médium kialakulásának jó és a rossz oldalai. Születés, kezdeti buktatók. Az egész 1895. december 28-án kezdődött. Sztárok, rajongók. A sztár mint a filmgyártás alapvető tőkéje. A valóság = tökéletes illúzió. A mozi és a film hazudnak, minden amit mutatnak, csak kitaláció. A rendező által kitalált valóságot kapjuk minden játékfilmben. A hatalom, politikai befolyás. A történelemben számtalan példát találunk arra, hogy a film az egyik legjobb eszköze az emberek befolyásolásának, a manipulációnak. Hol a határ? A Truman Show alapján.

VII. Török Péter (Hatvani István Szakkollégium): Eltérő mértékű és minőségű emberi zavarástól terhelt mintaterületek növényzetének több szempontú összehasonító elemzése a debreceni Nagyerdőben

Az exogén bolygatás, az ember környezet-átalakító tevékenysége két úton fejti ki hatását: egyrészt közvetlen (direkt) zavarásként (pl.: erdőtársulások esetén a gazdasági hasznosítás), illetve közvetve, például az abiotikus feltételek befolyásolásán keresztül (rétegvizek kitermelése). A bolygatás egyik következménye, hogy a zavarástűrő és a generalista fajok (Borhidi 1993) szelekciós előnyhöz jutnak. Továbbá új források szabadulnak fel, illetve jönnek létre, melyek elősegítik új, invazív fajok megtelepedését. 2001 júniusában, három eltérő minőségű és intenzitású, emberi zavarástól terhelt mintaterületen készítettünk klasszikus (20;m-es) cönológiai felvételeket (városi park, városközeli terület, természetközeli élőhely), ebben meghatároztuk a fajokat és a fajonkénti relatív borítás értékeit. Ezt követően felvettük a területek életforma-spektrumát, Borhidi-féle (1993) szociális magatartási típus eloszlását, számítottuk a nitrogén-igény és relatív talajnedvesség ökológiai indikátor értékeinek kvázi-átlagát és mediánját. Megállapítottuk, hogy az invazív, tájidegen fajok részaránya egyenes arányos, a relatív talajnedvesség (WB) és a nitrogén-igény (NB) fordítottan arányos volt a bolygatottság mértékével. Eredményeink jól mutatják, hogy a növényzet heterogenitása a zavarás mértékével nő.

VIII. Krajkó Norbert (GAMF Szakkollégium): Mobil távközlés

A mobil távközlés az egyik legrohamosabban fejlődő iparág. Poszteremen bemutatom a mikrohullámok terjedését az atmoszférában és azon kívül. Képekkel és ábrákkal illusztrálom a GSM és GPRS rendszerek szolgáltatásait és főbb tulajdonságait. Bemutatom az analóg cellás mobilrendszer felépítését és az ebben a rendszerben használt telefonok tulajdonságát, felépítését.

IX. Szabó Tamás (Hatvani István Szakkollégium): Székelyhídi Kiskútvölgye: egy cigánytelep élete a XXI. század elején

A társadalomkutatás terén napjainkban előtérbe került a különböző kisebbségi, nemzetiségi és etnikai csoportok vizsgálata. A poszteren egy hárometnikumú, határmenti településen élő cigány közösséget mutatok be. Székelyhíd a román-magyar határtól 30 km-re elhelyezkedő település (10000 fős lakosság), amely a történelem során az Érmelléken központi szerepet töltött be a Trianoni döntésig. A település etnikailag és vallásilag igen sokszínű. Három etnikum él a településen a magyar, a román és a cigány és tizenhárom egyház található meg. Az elkészített vallási és etnikai térkép jól mutatja azt a vallási és etnikai sokszínűséget, amely meghatározza e határmenti település életét. Kutatásom során a településtől földrajzilag és társadalmilag szegregálódott cigány közösséget vizsgáltam 2000-2002 között. A Kiskútvölgyének (Dankó Pista telep) nevezett településrészen 3000-3500 magát magyar cigánynak tartó személy él „hihetelenül rossz” körülmények között. Az itt élők a teljes létbizonyságban élnek és a fő közösségi és informális esemény számukra, a telepen működő két kisegyház vallási alkalmai, igehirdetései. A vizsgált közösség nem alkot homogén csoportot, hanem különböző vallású és gazdasági helyzetben lévő csoportok alkotják. Ezen csoportok a telepen belül különböző helyen laknak. Az ilyen irányú kutatások elősegítik a másság elfogadását, az eltérő etnikumok kultúrájának megismerését.

X. Bakos Katalin (Hatvani István Szakkollégium): Fonálféreg beléből izolált baktérium antibiotikum termelésének vizsgálata

Az Erwinia amylovora által okozott betegség (tűzelhalás) ellen napjainkban nem létezik széles körben problémamentesen alkalmazható szer. A kutatócsoportunk által használt baktériumtörzs képes a kórokozó szaporodását gátló antibiotikum előállítására. A hatásos anyag termelésének fő gátja, hogy a képződő antibiotikum a termelő baktériumtörzset is elpusztítja. Ezért munkánk célja elsősorban az, hogy a termelt antibiotikum tápközegből való kivonásával megakadályozzuk ezen önpusztító mechanizmust.

XI. Tábori Tamás (GAMF Szakkollégium): A Nap sötét oldala

A Nap belsejében és felszínén lejátszódó folyamatok, események sokféleképpen befolyásolják mindennapi életünket. Poszteremen a Nap által kibocsátott sugárzások elektromos berendezésekre (távközlési rendszerekre, elektromos hálózatra, űreszközökre) gyakorolt hatásait mutatom be, de röviden kitérek az embereket közvetlenül érintő jelenségekre is.