A XXV. Bolyai Konferencia programja

2021. április 10.

7:45 Megnyitó

"Földtudomány"

8:00 Jó Viviána (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Stratégiai vízbáziskutatás: Objektumkövető algoritmus alkalmazása Dél-Amerika gleccserein

Földünk egyik legjobb klímajelzői a gleccserek. Paramétereik megváltozása egy terület környezeti viszonyainak átalakulását tükrözik. Egyes helyszínek esetében azonban társadalmi jelentőséggel is bírnak. A Száraz-Andok térségében több millió ember ivóvízkészlete függ a gleccserek olvadásából származó édesvíz mennyiségétől. A gleccserek pontos feltérképezése tehát létfontosságú az ott élők számára, de a jelenlegi adatbázisok mégis rengeteg hibát tartalmaznak. A gleccserek és más formák közötti legszembetűnőbb különbség a mozgás, melyet az adatbázisok készítése során alkalmazott módszerek nem vesznek figyelembe. Az objektumkövető algoritmusok (Feature és Speckle Tracking) azonban lehetővé teszik ennek a mozgásnak a detektálását műholdfelvételek, illetve radarképek alapján. A módszer alkalmazásával a mozgás kimutatása, vagy épp annak hiánya egyértelművé teszi a vizsgált formánk jellegét. Kutatásom során dél-amerikai gleccsereken még nem alkalmazott objektumkövető algoritmus hasznosíthatóságának feltérképezése volt a cél, mely lehetővé teszi a gleccserek elkülönítését más, mozdulatlan jégtestektől. Az eredmények alapján elvégezhető a meglévő adatbázisok korrigálása, mely elősegíti a jövőbeni potenciális ivóvízkészletek felmérését a területen.

8:20 Nyiri Emese (Zielinski Szilárd Épjtőmérnöki Szakkollégium): Folyók egyensúlyi állapotának morfodinamikai vizsgálata a magyarországi Felső-Duna példáján

A folyók életében folyamatosan megfigyelhetőek morfológiai változások, melyek hatására egyes szakaszokon a víz mélyíti a medrét, míg máshol építi. Hosszabb időléptéket vizsgálva azonban az várható, hogy a mederváltozások végül egy ún. dinamikus egyensúlyi állapothoz formálják a medergeometriát. Azt elérve, megfigyelhető ellentétes értelmű mederváltozások, de azok mértéke kiegyenlítik egymást, ezért csak átmenetileg várható a dinamikus egyensúlyi állapottól eltérő medergeometria.

Az egyensúlyi állapot jellemzésének és változásának 0D (prizmatikus medret feltételező) leírhatóságát vizsgáltam a magyarországi Felső-Duna példáján keresztül. Irodalomkutatás alapján összeállított adatokkal jellemeztem a jelentős változások előtti dinamikus egyensúlyi állapotot, annak morfodinamikai paraméterei segítségével. Ezután, a paraméterek alapján kísérletet tettem egy 0D morfodinamikai modell felépítésére és validálására. A szakirodalom alapján igazolt modell lehetőséget biztosít a Felső-Duna dinamikus egyensúlyi állapot változásának vizsgálatára. Így például sikerült a felvízen létesített vízlépcső okozta hordalékhiány hatását kimutatnom.

A közeljövőben a 0D megközelítést szeretném 1D kiterjeszteni. Segítségével többek között a hordalékszemcsék aprózódásának hatását szeretném vizsgálni. Vizsgálataimhoz mintaszakasznak a Duna szigetközi szakaszát választom.

8:40 Pánczél Emese (Bolyai Kollégium): Hosszan szunnyadó vulkánok reaktiválódásának lehetséges okai - A 156 ezer éves Kis-Haram lávadóm, Csomád

A hosszan, több 10-100 ezer évig szunnyadó vulkánok különösen nagy veszélyt jelenthetnek, mert látszólag inaktívak, azonban sokuk alatt olvadéktartalmú magmatározó helyezkedik el, megadva ezzel a lehetőséget arra, hogy a jövőben újra kitörjenek. A székelyföldi Csomád Vulkáni Komplexum egyik első, körülbelül 200 ezer év szunnyadási idő után történt kitörése során képződött dácitos lávadóm kőzetének vizsgálatával hozzájárulunk a kitörtést előidéző folyamatok jobb megértéséhez.

A vizsgált kristálygazdag dácit 35-40 térfogatszázalékban plagioklász, amfibol és biotit fenokristályokból áll, akcesszóriaként cirkont, apatitot, titanitot és Fe-Ti oxidokat tartalmaz. Az alapanyag főként perlites kőzetüveg, kevés mikrolittal. A homogén dácitban két különböző kőzetzárvány is elkülöníthető.

A dáciton és a kőzetzárványokon teljeskőzet geokémiai, illetve ásvány-, és kőzetüveg kémiai vizsgálatokat végeztünk mikroszonda és LA-ICP-MS használatával. A mérési adatok alapján számításokat végeztünk a kitörés előtti nyomás és hőmérséklet viszonyok megismerésének érdekében.

A kutatást az Innovációs és Technológiai Minisztérium Új Nemzeti Kiválóság Programja támogatja.

9:00 Váradi Kitti Alexa (Eötvös Loránd Tudományegyetem): És mégis mozog a Föld? – Eredmények a Pannon-medence neotektonikai vizsgálatából

A neotektonikus fázis – mint a Pannon-medence legfiatalabb tektonikai fázisa – hatással van a jelenleg is zajló recens deformációkra, illetve szerkezeti mozgásokra. Ezért részletes vizsgálatával olyan információkhoz juthatunk, amelyek alapján a jelenben, illetve a jövőben lezajló deformációk paramétereire, területei érintettségére következtethetünk, valamint jelentős földtani kockázattal rendelkező területeket azonosíthatunk. A neotektonika kiemelt jelentőségének ellenére a témán belül több olyan terület is van – mint például a neotektonikus deformáció tér- és időbeli változása, valamint az általa okozott deformáció mértéke –, melyek az eddigi kutatások során nem kerültek fókuszpontba, pedig fontos információkat szolgáltatnának a folyamatról, és elősegítenék annak jobb megértését.

Kutatásom során a Pannon-medence különböző részterületeiről származó szeizmikus szelvények értelmezését, majd szerkezeti kiegyenlítését (balancing) végeztem el. Eredményei révén tágabb területről vált ismertté a neotektonikus fázisban jelentkező deformáció mértéke a Pannon-medencében. Az értelmezett szeizmikus szelvények segítségével a neotektonikus inverzió folyamat kezdetére vonatkozóan is bővültek ismereteink, mely által közelebb kerültünk a neotektonikus folyamatok teljesebb megértéséhez.

"Bölcsészet"

8:00 Bóka Melinda (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Az első világháború Petőfijének keresése az Ady-Gyóni vitán át

Az első világháború ideje alatt nemcsak a háborús felek között és nem csak fronton zajlott a küzdelem. Magyarország esetében a modern és konzervatív tábor otthonmaradt tagjai is egymásnak feszültek. Máshogy fogalmazva: a társadalom háborús önmozgósításában résztvevők és a háborút elutasítók egyik irodalmi-politikai vitája előadásom tárgya. Az Ady–Gyóni-polémia olyan része a háborúnak, mely nem a csatatéren zajlott. Ebben a harcban a fegyver nem a kard és puska volt, hanem a szavak, lévén ez az otthoni fronton zajló propagandaháború része volt. A vita alatt keletkezett nyílt- és magánleveleket és cikkeket vizsgálva jutunk el a válaszig, mely az akkori közvéleményt is nagyon érdekelte: Van-e az első világháborúnak Petőfije? Írásomban rávilágítok, milyen tényezők, szempontok alapján próbáltak választ adni erre az irodalmi, ám mégis politikai kérdésre.

8:20 Gaál Gabriella (Pécsi Tudományegyetem): Az 1989 utáni új irodalmi tendenciák a lengyel kortárs női irodalomban

A kutatás az 1989/90-es rendszerváltozás szépirodalmi megjelenítésének kérdéskörét kívánja végigfuttatni Olga Tokarczuk Nappali ház, éjjeli ház című regényén keresztül. A vizsgálódás legfontosabb kérdésköre, milyen sajátos lehetőségei és kihívásai vannak a kortárs női irodalomnak a társadalmi emlékezet mobilizációjára, a traumatikus múlttal való szembenézés lehetőségeinek megteremtésére?

Az előadás első része az elméleti keretrendszert vázolja fel érintőlegesen. A második részben definiálásra kerül Közép-Európa fogalma, mely geopolitikai térségként és sajátos emlékezetpolitikai környezetként meghatározza az irodalom alakulását. Továbbá ismertetésre kerülnek a rendszerváltozás megítéléséről szóló különböző diskurzusok. Ezt követően a lengyel irodalomtörténet változásait tárom fel, illetve azt, hogy 1989-es rendszerváltozás miként hatott a női lengyel irodalomra. Végül arra keresem a választ: a rendszerváltozást követően hogyan változott meg a genderpolitika a lengyel női irodalomban?

8:40 Pálfi Ádám (Pécsi Tudományegyetem): POKET Zsebkönyvek hatása a mai fiatal olvasóközönségre

„A könyvre adott pénz látszólag eldobott pénz. Mint a vetőmag.” - Mikor valaki azt kérdezi tőlem, mire jó a sok olvasás, olyankor mindig a fenti idézet jut eszembe. Lehet, hogy kívülről nézve az olvasás unalmas tevékenységnek vagy elpazarolt időnek tűnik, de valójában minden egyes elolvasott könyv elültet bennünk egy-egy gondolatot, ami előbb vagy utóbb kicsírázik.

2018 tavaszán egy új piaci szereplő jelent a könyvszakmában, amely a fiatalok körében gyorsan növekvő népszerűséget szerzett. Ez nem volt más, mint a POKET zsebkönyv sorozat, amit 2018. április 11-én, a magyar költészet napján alapított Vecsei H. Miklós és a Sztalker csoport saját finanszírozásból, Grecsó Krisztián költő, író irodalmi-, valamint Kiss-Benedek Kristóf művészeti vezetésével. A projekt során régi italautomatákat alakítottak át zsebkönyv automatákká, amelyekből egyetlen érintéssel, előállítási költségen vásárolhatunk prémium minőségű kortárs, szépirodalmi és ifjúsági alkotásokat. Röviden és tömören két célt fogalmaztak meg, szeretnék visszaszorítani a tömegközlekedési eszközön az online térben élő, főként a fiatalabb korosztály érintő okostelefon-használatot, továbbá, hogy a POKET egy olyan kulturális missziót legyen képes betölteni a jövőben, hogy a könyveknek köszönhetően kialakuljon egy színesebb, egymásra figyelő, egymásról tudó városi közösség.

A kezdeményezés elsődleges célközönsége az elején még csak a budapesti tömegközlekedést használók, valamint a fővárosban járó-kelő fiatalok voltak, de nagyon rövid idő alatt a POKET egy olyan branddé formálódott, ami kinőtte a fővárost és országos méretű mozgalommá duzzadt. A zsebkönyvek sikere hamar eljutott az ország többi részére, ennek hatására megindult az automaták vidéki terjesztése, amelyek közül a 12 fővárosi mellett ma már 18 vidéki nagyvárosban is megtalálhatók

Előadásomban kísérletet teszek rá, hogy a hallgatóság számára betekintést nyújtsak a POKET zsebkönyveket érintő változásokról, hatással volt-e rá a koronavírus és milyen nehézségekkel kell szembenéznie a jövőben, hogy a piacon tudjon maradni.

9:00 Szarka Áron (B2 Transzdiszciplináris Szakkollégium): Szakrális terek építészeti nyelvének szimbolikája

Szerte a világban megannyi kultúra születik, él, keveredik, és tűnik el a történelem színpadán. Megannyi kultúra, megannyi hitvilágot alakít ki, és ezen vallások liturgiájához tartozó teret. Ha ezeken a helyeken jár az ember az a bizonyos különös érzés nem változik. Az építészeti megfogalmazás sokszínűségében, mégis megfigyelhetővé válnak az azonosságok. Ezen azonosságok lehetnek a mai kor szakrális építészetének a kulcsa. Ezzel a kulccsal, ha jó ajtón kopogtatunk meg lehet sejteni a szakrális tér működésének mikéntjén. A mindennapok rohanásában olyan dolgok válnak megszokottá és felejtődnek el, amik egyedülálló jelentőséggel bírnak. Mégis a szemünk sarkából vagy libabőrtől, ami a hátunkon fut végig észrevesszük, hogy ezeket ezek a helyek mások, máshogy szólnak az emberhez.

Előadásom célja, hogy megpróbáljam a fátylat fellebbenteni, hogy élesebben lássuk a szent és a profán tér között a különbséget. Munkám eredményeként pedig egy olyan ökumenikus térnek a tervét szeretném bemutatni, ami magába fogalja a szakrális építészet szimbolikájának eszenciáját. Ezzel felhívva a figyelmet, ezen helyek fontosságára a mai világban.

9:20 Horváth Mihály (Kerényi Károly Szakkollégium): The Immodesty of the Caress / On Why is Erotic Love Unethical?

The aim of my presentation is to illustrate, why Eros - the sensual desire and irresistible love one feels for another, so much embedded in personal experience, subjectivity and culture - is in fact irreconcilable with the ethics of Lithuanian Jewish thinker Emmanuel Lévinas.

In order to illustrate this opposition, I will introduce the fundamental elements of his thought in contrast to the critiques of feminist commentary.

The philosophy of Emmanuel Lévinas radically departs from what he calls the Western tradition of thought. Revisiting his idea of the ethical is of critical importance on gaining a new perspective of our interpersonal relations.

10:00 Plenáris előadás: Csányi Vilmos: A hiedelmek szerepe a mindennapi gondolkozásban

Az információ korában az emberi tudáskincs jelentős része elérhető. Tűnődtünk-e már azon, hogy mennyire megbízható? Az állatok is gondolkodnak a saját élményeikről, de az ember a nyelv segítségével képessé vált arra, hogy gondolatait másokkal megossza, közösen alakítsa, s kiszakadva a közvetlen tapasztalatok valóságából, új elképzeléseket; tárgyakat, fantázialényeket, múltat, jövőt alkosson. Az, amit tudásnak nevezünk, mindig néhány ember tapasztalatára épít, és sok elképzeléssel vegyül, ezért jogosan mondhatjuk, hogy hiedelem. Hiedelem, hogy a világ igazságos, hogy létezik Isten, de hiedelem egy tudományos elmélet vagy maga az élet jelentése is. Képtelenség ellenőrizni az összes tapasztalat érvényességét, ezért meghúzunk egy határt, s bizonyos hiedelmeket igaznak tekintünk. A hiedelmek izgalmas belső dinamikája szabályozza, mit fogadunk el, vagy mit nem, hiszünk-e például a globális felmelegedésben. Az eredeti tapasztalatok idővel elvesznek, de különböző kultúrák rámutatnak, hogy még a valóság olyan alappillérei is hiedelmek, minthogy mit jelent az, hogy „én”. A hiedelmek mindig a fizikai valósághoz kötődnek, ez segít értelmezni, hogyan hat ránk a modern társadalom valósága vagy miért működik a placebo, s miért nem lehet vele rákot gyógyítani. A meglévő hiedelmek korlátozzák, mit és hogyan tudunk elképzelni, miáltal józanabbul tekinthetünk a jövővel kapcsolatos jóslatokra. Hiedelmei segítségével emeli ki az ember magát a természetből, s formálja saját képére a világot.

"Biológia I."

11:20 Balassa Kinga (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Növények és vírusok háborúja: a kukorica, a kukorica csíkos mozaik vírus és a rohamra induló RNS

A csemegekukorica világviszonylatban jelentős mennyiségben termesztett növényeink közé tartozik és élelmezési célból legfőképpen a fejlődő országokban számít fontos alapanyagnak. Az egyik legfontosabb obligát patogén kórokozója, amellyel szemben erős fogékonyságot mutat, a kukorica csíkos mozaik vírus (Maize dwarf mozaic virus – MDMV). A fertőződött növényeken szabályos csíkolatot adó, mozaikos klorotikus foltok és törpenövés jelentkezik, a kukorica fejlődése lelassul, a biomassza és a termés jelentősen csökken. A károsodás miatt fellépő veszteségek akár nemzetgazdasági szinten is megmutatkozhatnak, így a vírus elleni növényi védekezés részleteinek megismerése fontos és érdekes kutatási kérdés.

Jelen kutatás keretein belül arra kerestük a választ, hogy hasonlóképpen az emberi szervezethez, vajon egy „oltással” (a fertőzés imitálásával) a növényekben is megerősíthető-e a virális fertőzés elleni védekezés? Továbbá központi kérdésként merült fel, hogy a megbetegedés kialakulása során egyes növényi hormonok tényleg a növény védekezését szolgálják-e, vagy talán pont ellenkezőleg?

11:40 Dósa Anna (Bolyai Kollégium): Ubiquitinfüggő krinofágia, avagy mi köze van a „halál csókjának” a muslicanyál lebomlásához?

Az ubiquitin egy olyan fehérje, amely az élővilágban univerzálisan, szinte minden élőlény sejtplazmájában előfordul. A szekvenciája az evolúció során meglehetősen konzervált maradt, ami arra utal, hogy igen fontos szerepet tölt be a sejtek életében. A legfontosabb funkciója a citoplazmában lévő fehérjék „halálra ítélése”, de vajon szerepet játszhat-e másféle lebontó folyamatok irányításában is? Kutatásom során azt vizsgálom, hogy az egyik legkevésbé ismert sejtes lebontó folyamat, a krinofágia szabályozása függ-e az ubiquitintől. A krinofágia a mirigysejtek belső egyensúlyának fenntartásához szükséges sejtbiológiai folyamat, ami a feleslegessé váló váladékszemcsék speciális lebontását jelenti. A krinofágia hibája a mirigyműködések felborulásához, így például hasnyálmirigy-gyulladáshoz vezethet, ezért fontos, hogy ezt a folyamatot is megértsük. Az előadásban ki szeretnék térni arra is, hogy miként vizsgálhatóak a különböző sejtbiológiai folyamatok: én a mindenki által ismert ecetmuslicákat hívom segítségül, akiknek a sejtjeit géntechnológiai eljárások és mikroszkópia alkalmazásával teszem láthatóvá.

12:00 Kiss Krisztián (Bolyai Kollégium): Kiss Krisztián – Hajdu Tamás – Szeniczey Tamás: Kraniometria, avagy utazás a koponyák körül

A történeti antropológia célja a történelmi időkből származó emberi populációk biológiai szempontú rekonstrukciója. Ez a folyamat magába foglalhatja az adott emberi közösségek demográfiai, paleopatológiai, oszteometriai, taxonómiai és kraniometriai elemzését is. Utóbbi vizsgálatok alapján következtetéseket vonhatunk le a vizsgált térség és korszak népességeinek biológiai kapcsolatairól.. A metódus elméleti háttere szerint a hasonlóbb koponyamorfológiával  rendelkező populációk között nagyobb fokú génáramlás és/vagy szorosabb közös leszármazás feltételezhető, mint az egymásra kevésbé hasonlító közösségek esetében. A képlet természetesen nem ilyen egyszerű, hiszen a kraniofaciális komplexum alaktani sajátságait a környezeti tényezők (éghajlat, táplálkozási szokások) is befolyásolni képesek. Az előadás a kraniometria módszereit, előnyeit, és nehézségeit szeretné bemutatni, illusztrálva érdekesebb nemzetközi és hazai kutatásokkal, valamint saját eredményeken keresztül. Az előadás az Árpád-ház Program V.1. részprojektjének keretein belül készült el.

12:20 Nagy Ferenc István (Eötvös Loránd Szakkollégium): Elősegítik-e a gombák a tumorsejtek terjedését?

Közhelynek számít, ugyanakkor vitathatatlan tény, hogy a rákos megbetegedések világviszonylatban a vezető halálokok közé tartoznak. Az orális tumoros megbetegedések közé tartozik minden olyan rákos megbetegedés, amely a szájüreget vagy a garatot érinti. Ezen megbetegedéseken belül az orális laphámsejtes karcinóma (OSCC) több mint 90%-át teszi ki az összes orális tumoros megbetegedésnek, ezzel a hatodik leggyakoribb ráktípus a világon. A közelmúltban több olyan kutatási eredmény is napvilágot látott, amelyek alapján ok-okozati összefüggés valószínűsíthető az OSCC és az orális gombafertőzések között. A Candida albicans gombafaj például megnövelheti a OSCC sejtek osztódóképességét, így potenciálisan elősegítheti a tumorsejtek terjedését a gazdaszervezetben. Mivel a közelmúltban jelentős tudományos érdeklődés irányult a Candida albicans által termelt extracelluláris vezikulák (EV) felé, kutatócsoportunk egy kollaborációs munka keretében próbálja feltérképezni, hogy ezen EV-k milyen hatással bírnak az OSCC sejtekre. Eredményeink arra utalnak, hogy az EV-k hatására megnő a tumorsejtek migrációs aktivitása, így az orális gombafertőzések elősegíthetik az orális tumoros megbetegedések terjedését.

12:40 Rekecki Tibor (Európa Kollégium): A gyöngybagoly (Tyto alba) táplálkozása Szilágyin

A baglyok (Strigiformes) fontos helyet foglalnak el a táplálékláncban mivel apró rágcsálókal táplálkoznak. A baglyok táplálékát kutatva sokat tudhatunk meg a ökószistémákról amelyekben ezek a baglyok élnek és táplálkoznak.

E kutatás célja a kvantitativ és kvalitativ paraméterek kikutatása a gyöngybagoly táplálkozásában, Szilágyi kornyékén

A kutatási terület Szilágyi délnyugati oldalán található. Ez a terület magába foglalja a gyöngybaglyok pihenési és fészkelési helyét, amely mindössze a falutól 500 méterre található, egy elhagyatott farm épületében helyezkedik el. A köpetek begyűjtésére 2 alkalommal került sor 2019. február 24-én és 2019. december 13-án. Mindkét alkalommal az öszes, ott megtalálható mintanyag begyűjtésre került. A préda analizálására száraz módszer lett használva. Ez a technika magába foglalja az osteológiai és odontológiai maradványok elkülönítését a szőr és toll maradványoktól csipeszek, ecsetek és tűk segítségével.

A Szilágyin kutatott gyöngybaglyok táplákozása nem különbözik nagymértékben az európai kutatásokban kimutatott átlagtól. A leggyakorib prédafaj a mezei pocok (Microtus arvalis), ami a közelben található magas elterjedésű szántóföldekel magyarázható. A gyönybagoly táplálkozásában azok a jelentős prédák, amelyek a teljes prédaszám több mint 10%-át teszik ki. Szilagyin ezek a mezei pocok (Microtus arvalis) és a keleti cickány (Crocidura suaveolens). Az elfogott prédák biomasszája ennél a mintánál 70133,26g-ot tesz ki, ami kimutatja a gyöngybagoly jelentőségét a mezőgazdaságban.

"Politika, gazdaság I."

11:20 Balogh Szabolcs Sándor (Káldor Miklós Szakkollégium): A Brexit okainak vizsgálata Rodrik Trilemmáján keresztül

Előadásomban a Brexit okait Dani Rodrik harvardi professzor elmélete alapján vizsgálom. Az elmélet szerint a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a mély globalizáció hármasa közül csak kettő teljesülhet. Kutatásom célja Rodrik trilemmáján keresztül a Brexitet megelőző többrétű folyamatok, hatások vizsgálata. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a kilépéssel választ adhat-e az Egyesült Királyság a változó gazdasági körülmények által indukált társadalmi feszültségeire?

Előadásom elkészítéséhez szekunder módszereket használtam. Feldolgoztam a témához kapcsolódó fontosabb nemzetközi szakirodalmakat (Branko Milanovic: Capitalism, Alone, Dani Rodrik: The Globalization Paradox), statisztikai adatokat gyűjtöttem és elemeztem az OECD, a National Statistics, a WTO forrásaiból.

Előadásom várhatóan bebizonyítja, hogy a Brexit a felszín alatt már évtizedek óta érlelődött. Az idáig vezető folyamat közvetlenül illeszkedik Rodrik trilemmájába, és bár ez nagy lépés, a Trilemmát nem oldja fel.

11:40 Erdős András Patrik (Budapesti Corvinus Egyetem): Eltemetett konfliktus? Az észak-macedóniai albán kisebbség helyzete

Észak-Macedónia fiatal, kicsi, s meglehetősen hányattatott sorsú állama a Nyugat-Balkánnak: európai uniós integrációja lassan, akadozva zajlik, miközben számos szomszédja elvitatja tőle állami identitása elemeit, s belpolitikai gondokkal is gyakran kellett szembenéznie az elmúlt évtizedekben.

Előadásomban az utóbbi problémát szeretném bővebben körüljárni Észak-Macedónia legnagyobb etnikai kisebbségére, az albánokra fókuszálva. Az ország lakosságának 25-40%-át kitevő albánok (2002 óta, nem függetlenül a kérdés etnikailag érzékeny voltától, nem volt az országban népszámlálás, így pontosítani nem lehet az adatot) korábban sokszor tiltakoztak háttérbe szorítottságuk miatt. A kölcsönös etnikai indulatok időről időre zavargásokba csaptak át, majd 2001-ben egy rövid gerillaháborúba is. Utóbbit az Ohridi Egyezmény zárta le, jelentősen előremozdítva az albánok egyenlőségének kérdését.

Előadásom fő kérdésfelvetései a fentiek fényében a következők: Belpolitikailag stabilnak mondható-e Észak-Macedónia? Van-e esélye komolyabb konfliktusnak napjainkban? Hogyan értékelhetjük az albánok jelenlegi helyzetét az államban és a társadalomban? Mi az, amit sikeresen elértek, és milyen távlati céljaik lehetnek a kisebbségi kérdésben?

12:00 Torda Sztella (Magyary Zoltán Szakkollégium): A globalizáció kihívásai - tendenciák a XXI. században

A kutatásom és az előadásom célja, hogy a globalizáció jelenségét átfogóan megvizsgáljam, az államok szempontjából. A téma aktuális, ugyanis a globalizáció kiemelt figyelmet kap a XXI. században. Arra keresem a választ, hogy milyen kihívások és tendenciák jelennek meg e jelenség révén, és ezek milyen hatással vannak a nemzetállamokra. Azt a felvetést is megvizsgálom, hogy a globalizáció és kihívásai milyen területeken hoztak változást a szuverén államok életében. A meglévő hazai és nemzetközi szakirodalom vizsgálatával pedig a globalizáció fogalmi megközelítéseit is bemutatom. Lehetséges-e, hogy a határokkal elválasztott államok egy globális egységbe tömörüljenek? Leáldozóban van a nemzetállamok csillaga, avagy fennmaradnak-e? Fennállnak-e a megfelelő feltételek egy világállam létrejöttéhez? A XXI. századi globális kihívások tekintetében meg kell vizsgálni, hogy ezeket egy állam vagy egy világállam tudná-e hatékonyabban kezelni. Az egyének kihez fordulhatnának? Egy nemzetállamhoz, vagy egy globális államhoz? Kitérek arra is, hogy mennyi valóságalapja van annak, hogy a világ sokszínű embertömegéből kialakuljon egy globális társadalom.

12:20 Balázs Tibor (Rajk Szakkollégium): Evaluating the Effectiveness of the Fed's Response to the Covid-19 Pandemic

The following paper analyses the context and effectiveness of the Federal Reserve’s monetary policy interventions in a New Keynesian dynamic general equilibrium framework. Specifically, the paper examines the effects of the interest rate policy intervention of the Federal Reserve including the interventions at the start and during the spread of the Covid-19 pandemic. The analysis follows a holistic perspective consisting of two parts: a theoretical examination of the macroeconomic implications of interest rate policy management, and an empirical examination consisting of a vector autoregression analysis of the time series of the inflation rate, unemployment rate, and Federal Fund's rate variables. The results of the analysis indicate that the effects of the monetary interventions of the Federal Reserve are in line with what the theory and previous research on the topic suggest. Further research on the topic might elaborate on the on-going paradigm shift at the Federal Reserve, and consider adding additional variables, and an extended time frame to the empirical analysis. The topic, and further research in the area, will continue to be more relevant as the global economic effects of the pandemic unfold.

12:40 Noszkó Anna (Magyary Zoltán Szakkollégium): Impacts of online platforms on the functioning of democracy

In my presentation I would like to give an overall picture about the possible difficulties democratic institutions and systems face with in the massively technologized world. Scholars say that by 2030 technology will weaken democracy due to the speed and scope of reality distortion, the decline of journalism and the impact of surveillance capitalism. By introducing three specific digital phenomena in details, namely the attention economy, algorithmic content curation, misinformation and disinformation (fake news included) supplemented with the decline of investigative journalism, my aim is to shed light upon how online platforms are able to have an impact on such a huge and meaningful form of governance as democracy which has sadly already become fragile in many states worldwide. The last part of my research explains currently existing forward-looking regulations addressing the abovementioned issues on the European level, like the Digital Services Act or the European Democracy Action Plan.

"Kémia, biokémia"

14:00 Kern Dóra (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Fotooxidatívan aktiválható fluorogén jelzővegyületek szintézise

A sejten belüli molekulák jelölésének – így a sejtszintű folyamatok részletes nyomon követésének – számos módja közül a fluoreszcens tulajdonságú jelzővegyületek használata az egyik legnépszerűbb lehetőséggé lépett elő az elmúlt évtizedben. A fluorogén, azaz ki- és bekapcsolható fluoreszcenciájú vegyületek nagyban hozzájárultak a nyomjelzés egyszerűbb megvalósításához. A fluorogenicitás szabályzásának számos módja ismert; ezek közül az utóbbi években nagy figyelmet kaptak azok a vegyületek, melyek fluoreszcens intenzitása fény hatására nő meg.

Munkám céljául azt tűztem ki, hogy a rodamin alapvázat fentiazin vázzal terjesszem ki, és a kapott fluorogén molekulákat további funkcionalizálással átalakítsam úgy, hogy azok biológiai közegben történő alkalmazáshoz megfelelő tulajdonságokat ötvözzenek. Ez a gyakorlatban jó vízoldhatóságot, vörös tartományban való gerjesztést és emissziót, illetve lehetőség szerint nagy Stokes-eltolódást jelent. A festékeket a nagyobb szelektivitás és a jel/zaj arány javításának elérése céljából kettősen fluorogén tulajdonságúra alakítottam ki a rodaminváz karboxilcsoportjának polaritásfüggő gyűrűvé záródása és a tetrazin fluoreszcenciáját kioltó hatása révén.

14:20 Sólyom Ildikó (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Daganatos megbetegedésekben fontos szerepet játszó KRAS-GAP fehérje-fehérje kölcsönhatások vizsgálata hődenaturációs módszerekkel

A daganatos megbetegedések esetében a KRAS fehérje mutációja igen gyakori. A KRAS molekuláris kapcsolóként működik sejten belüli jelátviteli útvonalakban. GTP-kötött állapotban képes a jeltovábbításra, GDP-kötött állapotban pedig inaktív. A fehérje rendelkezik saját GTPáz aktivitással, ez azonban meglehetősen alacsony. A GTPáz aktiváló proteinek (GAP-ok) meggyorsítják a KRAS GTP hidrolízisét, ezáltal elősegítik a jelátvitel inaktivációját. Az onkogén KRAS mutánsok esetében viszont gyengébb a GAP-KRAS kölcsönhatás, emiatt fokozott a jeltovábbítás, ami kontrollálatlan sejtosztódáshoz, és tumorok képződéséhez vezet.

A munkánk célja a különböző mutáns KRAS és mutáns GAP fehérjék közötti kölcsönhatás erősségének vizsgálata hődenaturációs, ún. termofluorimetriás módszerrel. Ezt a módszert gyakorta használják a gyógyszertervezés során, például a KRAS fehérje és kismolekulájú inhibitorjelöltek kölcsönhatásának analízisére is, a legtöbb esetben eredményesen. A két fehérje, a KRAS és a GAP esetében viszont még nem tesztelték a módszer eredményességét. Munkánk során feltártuk ezen analitikai technika alkalmazhatóságát a KRAS-GAP kölcsönhatás vizsgálatában.

14:40 Szabó Boglárka (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Irányított tumorterápiára fejlesztett peptid-hatóanyag konjugátumok

Középiskolai kutatómunkám során fehérje alapú irányított tumorterápiával foglalkoztam. Kutatócsoportunk célja olyan fehérje-hatóanyag biokonjugátumok előállítása, melyek az adott fehérjének megfelelő kötőhelyhez szállítják a kijelölt hatóanyagokat.

Munkám során gonadotropinfelszabadító hormon analógokat (GnRH) szintetizáltam szilárdfázisú peptidszintézis segítségével. Ennek tumorterápiás jelentősége, hogy a daganatsejtek membránjukra nagyobb számban expresszálnak GnRH receptorokat. Az egészséges sejtek csak kevéssé, vagy egyáltalán nem rendelkeznek kötőhelyekkel felületükön (sejttípustól függően). Ez a tulajdonság lehetővé teszi a sejtek megkülönböztetését. Ha a GnRH-hoz oxim kötéssel antraciklineket kötünk, a peptidrész a tumorsejt membránján elhelyezkedő kötőhelyéhez kapcsolódik. A hatóanyag ezután receptor-vezérelt endocitózissal kerül a sejtbe, ahol citotoxikus hatását így megnövelt szelektivitással fejtheti ki.

A GnRH-analógok szintézise mellett jelenleg, egyetemi hallgatóként két fágkönyvtárból kiválasztott, 12 aminosavból álló (TNSFHGIAGYQS, FNLPLPSRPLLR), CD44v szelektív peptid szintézisével is foglalkozom, hasonló terápiás célokra, ebben az esetben a tumor kiújulásáért részben felelős daganat-őssejteket célozva. Előadásom során ezen két vonalon végzett saját, preparatív munkámat, valamint a példavegyületekről készült biológiai összesítéseket tervezem bemutatni.

15:00 Schneiker Anita (Eötvös Loránd Tudományegyetem): H atommal végbemenő reakciók vizsgálata mátrixizolációs spektroszkópiával

A csillagközi anyag (ISM) hőmérséklete csupán néhány 10 K, a benne található molekulák, atomok és ionok koncentrációja pedig jóval kisebb, mint a Földön. Az ilyen körülmények modellezésére használhatjuk az általam is alkalmazott mátrixizolációs technikát. A technika lényege, hogy a molekulákat alacsony hőmérsékletű mátrixban fagyasztjuk ki nagy hígításban egy vákuumtérben elhelyezkedő hideg felületre. A mátrixizolációs technika egyik típusa, amikor szilárd para-H₂-t alkalmazunk mátrixalkotó közegként. Para-H₂ mátrixban nagyon könnyen lehet hidrogénatomokat előállítani, amelyek reakcióját a különböző molekulákkal vizsgálhatjuk, annak érdekében, hogy lássuk milyen folyamatok mehetnek végbe az említett körülmények között. Ennek azért van jelentősége, mivel a csillagközi térben a világegyetem leggyakoribb eleme, a hidrogén, nemcsak semleges molekula, hanem atom (vagy ion) formájában is megtalálható. Előadásom során szeretném bemutatni az alkalmazott technika alapjait, valamint azon körülményeket, eszközöket, amik a hidrogénatomokkal való reakciók kivitelezéséhez szükségesek, illetve egy általam végzett kutatáson ismertetni ezen technika jelentőségét a csillagközi anyagban végbemenő folyamatok vizsgálata szempontjából.

15:20 Simkó Irén (Bolyai Kollégium): Festmények vizsgálata természettudományos eszközökkel

Napjaink technológiai fejlettsége lehetővé teszi, hogy ne csak a szemünkkel csodálhassunk egy festményt, hanem különböző műszerekkel vizsgálva sok mindent megtudhassunk az eredetéről és történetéről. A festmények műszeres vizsgálata több szempontból is fontos: segíti restaurátorok munkáját, feltárja az adott kép titkait, sőt, a hamisítványok leleplezésél is kulcsfontosságú lehet. Előadásomban néhány alapvető spektroszkópiai módszert és festményeken való alkalmazásukat szeretném bemutatni. Ezen módszerek olyan kérdésekre adnak választ, mint hogy mikor készülhetett a kép, milyen pigmenteket használt a festő, illetve felfedik a festmény különböző rétegeit, a vázlatokat és átfestéseket.

"Ókori és középkori történelem"

14:00 Németh Roland (Grastyán Endre Szakkollégium): Eszelős uralkodók vagy mesteri lángelmék? Tiberius és Caligula (érem)propagandája

Az érmék a gazdasági szerepe mellett a politika egyik legfontosabb eszközévé is vált, a Kr.e. 1. század (Iulius-Claudius dinasztia) végére pedig Augustus és a későbbi császárok pedig általában saját arcképüket jelenítik meg a pénzeken a császár neve, illetve címei mellett. Előadásomban szeretném bemutatni két kora császárkori uralkodó szemszögén keresztül a szimbólumok értelmezését, jelentését, a társadalomra gyakorolt hatását. Tiberius mindamellett, hogy zsarnok uralkodó volt, Róma egyik legnagyobb hadvezére volt, fia halála után uralma terrorral fejeződött be. Az őt követő császár, Caligula, az utókor szemében a legnegatívabb fényben feltüntetett római császár, aki, habár csupán négy rövid évet uralkodott, hírhedt hivatali ideje erőszakos véget ért. Előadásomban felvetném, hogy vajon mennyire hihetünk az érmék, mint önálló kommunikációs médiumok által hirdetett „üzeneteknek”, ehhez a történetírók (auctorok) leírásait igyekszem megvizsgálni. Véleményem szerint ezt összevetve közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy milyen eszközöket alkalmaztak az ókori propagandában.

14:20 Konkoly Sándor (Szentágothai János Szakkollégium): A titokzatos római erőd: contra Florentiam

A történészeket és a római koros régészeket régóta foglalkoztatja contra Florentiam problematikája. A rendelkezésünkre álló források meglehetősen szerények, a lappangó erősség azonosítását csupán egyetlen bejegyzés segítheti. A 4. század végén összeállított Notitia Dignitatum hivatali jegyzéke szerint contra Florentiam erődjébe helyeztek át Altinum auxiliáris castellumából egy lovas-íjász alakulatot. A 19. század végére sikeresen lokalizált Florentia és Altinum eredményeképp a keresett objektum topográfiai megközelítése is elérhető közelségbe került. A kutatók előtt nem volt kétséges, hogy az ellenerőd maradványait az egykori Florentia erődjével szemben, a Szekcsői-Duna bal partján kell kutatni. A Duna eróziós-akkumulációs tevékenysége és az újabb ásatások eredményeként feltárt katonai objektum azonban egy Verőce-típusú hídfőállás alapjait rajzolta ki, amelyet sohasem szoktak elnevezni, így a római jegyzékbe sem kerülhetett. Munkámban a bal parti erősség megismerésének, kutatásának és feltárásának a folyamatát mutatom be, majd a legújabb eredmények tükrében kísérletet teszek a rejtélyes római erőd lokalizálására.

14:40 Kovács Péter (Pécsi Tudományegyetem): A fegyelem igája és törvénye. Adalékok a Kisebbik István-legenda szerzőjének műveltségéhez.

A magyar medievisztika olvasói és kutatói számára közismert, hogy államalapító uralkodónkról, Szent Istvánról három legenda maradt ránk. Ezeket a kutatástörténet hagyományosan az Árpád-kor magyar szentjeit bemutató latin nyelvű hagiografikus alkotások legfontosabb csoportjának tekinti és nem véletlen, hogy az ezekkel foglalkozó tudományos munkák száma is végeláthatatlan. Ám ezek megállapításaira csak nagyon kevés esetben alkalmazhatjuk a kutatói közmegegyezés fogalmát. Előadásomban néhány szöveghely kapcsán próbálom meg bemutatni azt, hogy azok a korábbi vélemények – amely szerint a Kisebbik legenda szerzője a 12. század fordulójának legképzettebb és legműveltebb írástudói közé tartozott – helytállóak és műve pedig nem függetleníthető a lejegyzését megelőző és körülvevő 11-12. századi politikai és eszmetörténeti kontextustól, az invesztitúraharc szellemi légkörétől. Míg a legkorábbi Nagyobbik legenda és a Hartvik-féle kompiláció erőteljesen pápaellenes álláspontra helyezkednek az invesztitúraharc időszakában, és szavaikban, kifejezéseikben ezt az olvasatot erősítik, addig a Legenda minor szerzője egyértelműen a római egyházfőség mellett teszi le álláspontját. Ahhoz bizonyítani tudjam, hogy pápapárti alkotással van dolgunk, segítségemre lesz az invesztitúra-vitairodalom egyik sokat idézett, közkedvelt alkotása Gebhard salzburgi érsek által írt nyílt levél Hermann metzi püspöknek. A következtetéseim bemutatása után tehát érthetővé válhat az is, hogy Kálmán és II. Orbán konfliktusa után miért is érezte szükségét az uralkodó egy új, önálló István-legenda elkészítésének és miért is bízta meg Hartvik püspököt a feladattal.

15:00 Gephárt Enikő (Szegedi Tudományegyetem): Válás, titkos házasságok, szeretők és törvénytelen gyermekek az érett és kései középkori Nyugat-Európában

Válás, titkos házasságok, szeretők és törvénytelen gyermekek – mindezek nem voltak ismeretlenek a középkor embere számára. A válások jóval ritkábbak voltak, míg a többi meglehetősen gyakorinak számított.

A házasság általánosságban nézve a középkor kezdetétől fogva szent dolog volt, ám mint a legtöbb hasonló jellegű dolgoknak, ennek is megvoltak megfelelő rítusai, és olyan aspektusai, amely miatt törvényesnek tekintették. A titkos házasságok a törvény kiskapuit használták ki, ezek a szülők tudta nélkül jöttek létre. Szinte kivétel nélkül nehezen engedték meg a házasoknak a válást, ám nem volt lehetetlen. Szeretőik nem kizárólagosan, de főleg férfiaknak voltak, és a tőlük született törvénytelen gyerekeket pedig apjuk vagy elismerte sajátjának, vagy nem.

Munkám célja, hogy bemutassam a középkori házasságokat, valamint a válásokat, illetve a házasságon kívüli törvénytelen kapcsolatokat, külön kiemelve mindezeket a nemeséggel kapcsolatban. Ezek felvázolása után minden témához egy-egy érdekesebb vagy kiemelkedő példát hozok, kivéve a titkos házasságokhoz, mivel azok jellemzőbbek voltak a parasztságra.

15:20 Kiss Viktória Ilona (Debreceni Egyetem): Viharos kapcsolat. A monarchia és az egyház viszálya a 17. század eleji Skóciában

Kutatásom középpontjában I. (VI.) Jakab, angol és skót király, és a skót presbiteriánus egyház kapcsolata áll, amit leginkább a viharos jelzővel tudnék illetni. A király uralkodása tele van olyan mozzanatokkal, amelyek visszavezethetők a presbiteriánus egyházzal való kapcsolatára. Mindez azért érdekes, mivel segítene egy más perspektívából megismerni a Skóciában játszódó hatalmi viszonyokat a korszakban.

I. (VI.) Jakab (1566-1625) skót uralkodó igen sokoldalú király volt, akinek már a gyermekkora se mondható mindennapinak. Jakab uralkodásának idejére a reformáció kiteljesedett Skóciában, azonban egyre inkább megfigyelhetővé vált az ellentét a presbiteriánus és az episzkopális nézetek követői között. Vallását tekintve mindkét felekezetről elmondható, hogy a kálvinista hitet követik, a fő különbség az egyházszervezetben jelenik meg. Jakab és a presbiteriánus egyház viharos viszonyát leginkább a király híressé vált mondata mutatja be: „A skót presbitérium úgy viszonyul a királysághoz, mint Isten a Sátánhoz…Ha püspök nincs, király sincs!”. Előfordult, hogy az ellentét kiéleződött, mint például az 1582-es eset után, amikor Gowrie grófja meginvitálta a királyt vadászni. Ám a vadászat csapda volt, Jakabot elrabolták és erről az őt körülvevő presbiteriánusok előre tudtak. A király a presbiteriánusok ezen tettét szigorúan megbüntette az 1584-es Fekete Törvényekkel. Ám előfordult az is, hogy Jakab igyekezett javítani ezen a kapcsolaton.

Összességében, ez a kapcsolat, ami a király és a skót presbiteriánus egyház között kialakult, nem csak a király személyiségére és uralkodására volt hatással, de megjelenik a műveiben, amelyekben Jakab előszeretettel mutatta be nézeteit különböző témákkal kapcsolatosan.

"Fizika"

16:00 Farkas Borbála (Bolyai Kollégium): Grafén vezetőképessége nemtriviális topológiájú mágneses terekben

A grafén felfedezésével a nanotechnológiai kutatások új fejezete nyílt a fizikában, ami rengeteg innovatív informatikai fejlesztésben nyújthat segítséget. Munkám során egy grafénrácsot szkörmiont tartalmazó mágneses térbe helyeztem. A szkörmion a mágneses tér topológikus konfigurációja, aminek a vizsgálatával közelebb kerülhetünk az információ tárolásának új lehetőségeihez.

A mágneses térbe helyezett grafénrácsban az elektronokra kétféle kölcsönhatás hat, az egyik az elektronok mágneses térben való mozgása miatt fellépő Lorentz-erő, a másik a Zeeman-hatás. Az irodalomban általában csak a Zeeman-hatást szokták figyelembe venni, míg a Lorentz-erőt elhanyagolják. Kutatásom során először megvizsgáltam a homogén mágneses térbe tett grafénrács spektrumát és vezetőképességét, mindkét kölcsönhatást figyelembe vételével.  A spektrumban megjelenő Landau-nívók összhangban voltak a vezetőképességben megjelenő lépcsőkkel.

Ezek után elhelyeztem egy mágneses szkörmiont a rendszerben. Ennek a szkörmionnak egy Gauss-görbe alakú profilt választottam, ami alkalmas arra, hogy a vektorpotenciált analitikusan előállítsam. Majd összehasonlítottam különböző méretű szkörmionok hatását a vezetőképességre, illetve megvizsgáltam az eredmények eltérését a homogén mágneses tértől.

16:20 Fischer Ádám (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Lee--Yang-zérusok numerikus vizsgálata

A fázisátalakulások elméletének egyik fontos módszere a partíciós függvény valamely paraméter (pl. mágneses tér vagy kémiai potenciál) szerinti komplex zérushelyeinek, az úgynevezett Lee--Yang-zérusoknak a vizsgálata. Ezen zérushelyek ismeretében meghatározható a fázisátalakulások rendje, a másodrendű fázisátalakulások kritikus exponensei, illetve crossover átmenetek esetén a szabadenergia adott paraméterben végzett Taylor-sorfejtésének konvergenciasugara. Munkám során olyan különböző numerikus módszereket valósítottam meg, és mutatok be ebben a dolgozatban, melyek alkalmasak becslést adni a Lee--Yang-zérusok pozíciójára. A módszerek a kumuláns sor Padé-approximációjára épülnek. Előnyük, hogy egyszerre teljesítik, hogy több mint egy Lee--Yang-zérus meghatározható velük, valamint diszkrét és folytonos rendparaméter esetén is működnek. Első alkalmazásaként Monte Carlo szimulációs adatokból kiindulva meghatározom a Lee--Yang-zérusok helyzetét a 3D Ising-modellben. Ezután numerikusan demonstrálom a Lee--Yang-zérusok véges méret skálázását első- és másodrendű fázisátalakulás esetén. Megmutatom továbbá, hogy ez a véges méret skálázás a másodrendű pontban az irodalmi értékekkel konzisztens kritikus exponenseket ad. A magas hőmérsékleti fázisban pedig meghatározzuk az ún. Lee--Yang-szingularitás pozícióját a termodinamikai limeszben. Erre lehet úgy gondolni, mint egy kritikus pont imaginárius mágneses térnél. Ezen szingularitás pozíciója egy olyan univerzális mennyiség, amelyet Monte Carlo szimulációkkal korábban még nem határoztak meg.

16:40 Édes Lili (Bolyai Kollégium): Pelletbelövések hatása a szélplazmasűrűség fluktuációkra a Wendelstein 7-X sztellarátorban

Fúziós nagyberendezésekben a több millió fokos termikus közeget mágnesesen összetartott konfigurációkban hozzák létre és tartják össze, melyek közül a két legismertebb a tokamak és a sztellarátor típusú berendezés. A W7-X nevű sztellarátor berendezésen az üzemanyag pótlására hidrogénjég pelletek belövésekkel is kísérleteztek.

Sok lövésben a pelletbelövés sorozat után egy jobb energiaösszetartású állapotot figyeltek meg, mely jelenséget kísérleti adatok feldolgozásával és elméleti számolásokkal is részletesen vizsgáltak. Ebben a néhány száz ms hosszú, a pelletbelövések után spontán megjelenő állapotban a magplazma sűrűségfluktuációk csökkenését mérték. Ez a jobb összetartású állapot szintén külső behatás nélkül leromlik és jelentős transzport mellett a pellet belövések előtti plazmanyomás áll vissza.

Több lövést is megvizsgáltam, ahol a pellet belövés hatására a plazma maghőmérséklet növekedését figyelték meg. Bár a fluktuációk elnyomása a magplazmában történik, elsődleges vizsgálatom az alkáli atomnyaláb (NyES) diagnosztika plazmaszélen mért fluktuáció változásokra fókuszált.

17:00 Mészáros Botond (Bolyai Kollégium): Magasdimenziós nemlineáris kifejezések közelítő leírása projekcióval

Valós rendszerek leírása során gyakran nagyszámú paramétert kell bevezetni, melyek egy része – mint később kiderül – nem járul hozzá jelentős mértékben az általunk megismerni kívánt jelenségekhez, legalábbis azon a tartományon nem, ahol vizsgálódunk. Gyakran érdemes lehet bonyolult, sokdimenziós és nemlineáris kifejezésekhez megpróbálni olyan alteret találni a vizsgálódási tartományban, amelyben az eredeti egyenlettel megegyező alakú, mégis, kisebb dimenziós összefüggéssel írható le a rendszer viselkedése, jó (vagy tökéletes) pontossággal. Jó példát szolgáltat erre a fizikai rendszerekben kiróható holonom kényszer: minden ilyen eggyel csökkenti a fázistér dimenzióit, így a megfelelő általános koordinátákra való áttérés során a fázistérbeli mozgás átparaméterezhető úgy, hogy az egy kisebb dimenziós altérbe szoruljon. Munkám célja megvizsgálni, hogy lehet sokdimenziós nemlineáris kifejezésekből kiindulva meghatározni azt a kisebb dimenziós nemlineáris kifejezést, amely adott altér esetében a lehető legközelebb esik az eredeti kifejezéshez, ezek között az optimálisat megtalálni.

17:20 Páhoki Tamás (Bolyai Kollégium): MoS₂ alapú kvantumdotok transzport tulajdonságainak vizsgálata

Az általam vizsgált mezoszkopikus rendszerekben végbemenő elektrontranszport folyamatok elméletét megfogalmazhatjuk az ún. rátaegyenlet-formalizmussal. Ennek segítségével elméleti úton vizsgálhatjuk a néhány rétegű átmenetifém-dikalkogenid (pl.: MoS₂) rendszereken definiált kvantumdotok transzportfolyamatait. Az ilyen rendszerekben a kvantumdotok háromszorosan degenerált energiaszintekkel rendelkeznek, az elektronok viselkedését egy, a szilárdtestfizikában ritka, háromfogású szimmetria írja le, mely következményeként érdekes és újszerű jelenségek figyelhetők meg a transzportfolyamatokban.

Rátaegyenletek segítségével analitikusan tárgyaltam egyszeres kvantumdotok ún. Coulomb-blokád által vezérelt transzportfolyamatait az energiaszint 3-, illetve N-szeres degenerációja mellett. Meghatároztam a rendszerre jellemző mennyiségek (transzportáram, áramzaj és vezetőképesség) külső paraméterektől való függését. Ezután az irodalomban először vizsgáltam kettős kvantumdotok transzporttulajdonságait az energiaszint N-szeres degenerációja esetén. Az optimális töltéskonfiguráció meghatározása mellett az ún. Pauli-blokád miatt a transzportáramban megjelenő effektusokat is elemeztem.

"Újkori történelem I."

16:00 Gliga Evelin (Debreceni Egyetem): Erzsébet: Egy császárné életének aspektusai - Nagy-Britannia

Erzsébet császárné híres volt nyughatatlan jelleméről, amely leginkább a mozgás iránti vágyában tükröződött és különböző sportokban teljesedett ki igazán. Az évek során Ausztria császárnéja sokféle mozgásformát próbált ki, úgy, mint a gyaloglás, lovaglás, vívás vagy a szertorna. Ezeknek a sportoknak bárhol is volt a világban teljes szívvel hódolt. Jelen előadás pedig az 1874 utáni időkre koncentrál, amikor a császárné több ízben megfordult nemcsak Nagy-Britanniában hanem Írországban is. Mindamellett, hogy megvizsgáljuk kedvenc sportját, azaz a lovaglást igyekszünk betekintést adni az utazások alatt történt eseményekbe (legyen szó akár családi, akár politikai pillanatokról). Górcső alá vesszük Erzsébet császárné kíséretét, a helyszíneket, ahol élt, illetve az angol és ír társaság azon tagjait, akik fontos szerepet játszottak a szigetországban töltött idő alatt.

16:20 Raposa Vivien Kitti (Kerényi Károly Szakkollégium): Turul Szövetség revízióért folytatott tevékenysége az Erzsébet Tudományegyetemen

A dolgozatomban a Turul Bajtársi Szövetség pécsi corporatióinak revíziós tevékenységét ismertetem a Horthy-korszakban. A szervezet revíziós propagandájának vizsgálatával az a célom, hogy árnyaljam a Turul ideológiájának sajátosságait és alkotóelemeit, melyek közül a revízió és irredenta kultusz jelentéstartalmának és megjelenési formáinak elemzésére helyeztem a hangsúlyt. A vizsgálat tárgyát azért tartom releváns kutatási területnek, mert mindez idáig a Turul pécsi tevékenysége szórványosan feltárt terület. A témával eddig Szécsényi András foglalkozott részletesebben, aki jellemezte a Turul budapesti revíziós politikáját Az egyetemi bajtársi egyesületek revíziós propagandája című 2018-as tanulmányában, azonban a Turul Pécsett tevékenykedő alszervezeteinek munkásságával kapcsolatos megállapításokat nem tett. A dolgozatomban bemutatom, hogy a Turul milyen eszközöket alkalmazott annak érdekében, hogy érvényre juttassa az ideológiájának elemeit és igazolja azokat, valamint milyen felületek segítségével buzdította a lakosságot a területek visszaszerzéséért folytatott harcra, továbbá hogy a pécsi, lokális közeg milyen sajátos jellemvonásokat adott hozzá az egyesület tevékenységi köréhez.

16:40 Sztán Iván (Móra Ferenc Szakkollégium): Helységnévrendezés Magyarországon 1898-1912 és párhuzamos folyamatok a Köztes-Európában

Az 1898 és 1912 között lezajlott helységnévrendezés a dualizmus kori magyar közigazgatás átszervezésével kialakított vármegyék azonos névvel rendelkező települések elnevezéseinek megkülönböztetését szolgáló törvénnyel szabályozott államigazgatási eljárás volt. A közel másfél évtized alatt a Trianon előtti Magyar Királyság hatvanhárom belső-magyarországi vármegyéjéből ötvenkilencben számos településének módosították vagy teljesen megváltoztatták a hivatalos elnevezését. 

Ennek okai részben gyakorlatiasok, részben identitásbeliek voltak. A gyakorlatias okok abban keresendők, hogy a 19. század közepén megnövekedett vasúti és postai forgalom, illetve a közigazgatás korszerűsítése miatt szükségessé vált a magyarországi helységnevek pontos alakjának megállapítása és az ismétlődő, azonos formájú elnevezések kiküszöbölése. Az identitásbeli okok, nemcsak Magyarországon, hanem az egész Köztes-Európában, abban nyilvánulnak meg, hogy a helységnév a politikai legitimáció forrásává vált, az illető nemzet őshonosságát volt hivatott igazolni az adott területen.

A helységnévrendezés alapját az 1898. évi IV. törvénycikk adta. Az eljárást az e céllal a belügyminisztérium berkein belül létrehozott Országos Községi Törzskönyvbizottság (OKTB) bonyolította le, és a folyamatban számos tudós vett részt (elsősorban a történészek és a nyelvészek), valamint az érintett vármegyéknek és községeknek is megvolt a beleszólási joga. (Az OKTB és a BM elfogadhatta a javaslatukat, ugyanakkor erre nem volt köteles.)

A helységnévrendezés a dualizmus korának egyik legösszetettebb és talán legellentmondásosabb folyamata. Előadásomban bemutatom az helységnévrendezéssel megbízott OKTB létrejöttének körülményeit, a helységnévrendezés legfontosabb mozzanatait, valamint a Köztes-Európában párhuzamosan zajló folyamatokat, valamint a trianoni utódállamok helynévpolitikáját 1920 után.

17:00 Tóth Mária Orsolya (Babeș-Bolyai Tudományegyetem): A marosludasi telepes családok élete az emlékezetben a telepítéstől a második világháború végéig

Kutatásom helyszíne a Marosludashoz tartozó négy telep: Andrássy-, Eczken-, Mezőalbis-, Belsőtelep. Az 1894-es telepítési törvény V. törvénycikkelye értelmében a magyar királyi kincstár 1902-ben Eczken Sándortól, illetve ifj. gróf Andrássy Gyulától földet vásárolt, így alakult meg 1902–1905 között a négy telep Marosludas községben, amely ennek megnagyobbítását szolgálta.

Jelen előadásomban a telepes családok emlékeinek, elbeszéléseinek, ezek mentén szerveződő narratívumoknak és narratíváknak a vizsgálatára vállalkozom. Főleg azt szeretném körüljárni, hogy a 20. század eseményei hogyan alakították a telepek életét, a történelem hogyan tükröződik az idetelepült családok életében. Arra keresem a választ, hogy mit tudnak a lakosok a saját családjuk történetéről, a telepítésről, mire emlékeznek, esetleg mire nem emlékeznek; az így megszerzett tudást hogyan és/vagy egyáltalán átadják-e másoknak is. Azt vizsgálom, hogy az idetelepült családoknak hogyan sikerült az új körülményekhez adaptálódni; a történetmondás során hogyan rajzolódik ki a nemzeti történelem dimenziója, illetve az egyéni élettapasztalatok milyen helyet foglalnak el ezen belül. Forrásaim félig strukturált interjúk.

17:20 Zsiga Nikoletta Evelin (Szegedi Tudományegyetem): Az 1994-es ruandai népirtás

A történelem során számos alkalommal megmutatkozott az emberi faj kegyetlensége, amely több esetben a népirtások során csúcsosodott ki. A népirtás fogalma mégis csak 1948 után vált a nemzetközi jogi gyakorlat és a tudományos szóhasználat részévé.

A közép-afrikai Ruandában 1994 áprilisától július közepéig a modern kor egyik legbrutálisabb tömegmészárlása zajlott. A körülbelül száz napig tartó öldöklésben mintegy 800 ezer – 1 millió tuszi és mérsékelt hutu vesztette életét az akkoriban nyolcmilliós országban. A népirtást a hutu politikai elit előre eltervezte, amihez az ürügyet az ország akkori – hutu – elnöke, Juvénal Habyarimana ellen elkövetett merénylet szolgáltatta.

Az előadásom során arra keresem a választ, hogy milyen előzményei, előjelei voltak a ruandai népirtásnak, miként zajlott a mészárlás, a népirtás után milyen sajátos kihívásokkal szembesültek a ruandaiak, illetve hogyan zajlott/zajlik a megbékélés folyamata.

2021. április 11.

8:00 Szakmai reggeli a Morgan Stanleyvel

"Fizika és műszaki tudományok"

9:00 Fehérkuti Anna (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Töltéscsere mérési lehetőségeinek vizsgálata proton-proton ütközésekben

Napjainkban egyre nagyobb figyelmet nyer az ultranagy energiás kozmikus sugárzás. Ennek során óriási számú pion keletkezik a magaslégkörben, melynek bomlásából származó müonokat vizsgálja például a Pierre Auger Obszervatórium. Ez utóbbiak számát azonban nem adják vissza helyesen a fizikai szimulációk. Felmerül tehát a kérdés, hogy kisebb, laborban mérhető energiákon mit tapasztalunk.

Ennek okán LHC energián vizsgálom a proton-proton ütközésekben töltéscsere folytán keletkező neutronokat, és a virtuális pion-proton folyamatban velük együtt keletkező többi részecske eloszlásait. Ehhez a releváns fizikai folyamatokat leíró különböző, kozmikus sugárzás vizsgálatában gyakran használt szimulációkat alkalmazok. Feltérképezem, miként lehetne a CERN LHC (kísérleteinek) segítségével mérni a töltéscserében keletkezett neutronokat elkülönítve a más folyamatokból származóktól.

9:20 Hajnal Dániel Konrád (Bolyai Kollégium): Képalkotás kozmikus müonok keltette másodlagos részecskékkel

A világűrből érkező kozmikus sugárzás Föld felszínét elérő komponense müonokból áll. Ezen nagy energiás müonok anyagon áthatolva másodlagos részecskéket kelthetnek, amelyek mérésével egy új roncsolásmentes képalkotási lehetőség nyílik meg.

A fenti elven működő első kísérleti elrendezést magyar-szerb kollaborációban építették. Az előadásban bemutatom a mérési összeállítást és a kísérleti adatok analízisét. Méréssorozatok kiértékelésével vizsgáltam az előre- és oldalra-szórási régiókat, a céltárgy helyének meghatározhatóságát, ólom és alumínium jeleit, illetve összehasonlítottam ezeket a szimulációs jóslatokkal.

9:40 Világos Blanka (Bolyai Kollégium): Báriumcsillagokkal a lassú neutronbefogásos folyamat nyomában

Előadásomban a báriumcsillagokat (Ba csillagok) mutatom be, melyek a lassú neutronbefogásos folyamatban (s-folyamat) keletkezett elemeket őrzik – ezen folyamat a vasnál nehezebb elemek egyik fő forrása. Ezen csillagok kettős rendszerekben találhatóak, társuk aszimptotikus óriásági (AGB) fázisában azokról az s-folyamat elemeit szívták el.

10:00 Francuz Ádám (Miskolci Egyetem): Milkrun anyagellátási rendszer tervezése

Napjainkban az autóipari vállalatok legfontosabb céljai a vevői igények kielégítése. A különböző vállalatok folyamatosan törekednek a legjobb minőség előállítására, mindezt a legkisebb költségekkel, minimális időn belül. Az optimalizált átfutási idő megvalósítására számos módszer és rendszer létezik mind a raktározási, mind a termelési folyamatokban. Előadásom célja egy általam kidolgozott metódus bemutatása, amely a termelési logisztikában zajló anyagellátási átfutási időt minimalizálja, miközben figyelembe veszi a gyakorlatban is gyakran előforduló korlátozó feltételeket.

10:20 Shiraz Ahmed Siddiqui (Miskolci Egyetem): Insights into dual surface treatments - Duplex surface engineering

Duplex treatment is a technique in which two or more different surface technologies are combined together to produce a multi-layer composite structured surface on the substrate material. The objective behind this work is to modify the mechanical properties and improve the loadability and durability of the component.

In my research we demonstrate this technique by plasma nitriding the surface and then after applying a coating deposited by plasma enhanced chemical vapor deposition (PECVD). The widely studied diamond-like carbon (DLC) coating is applied on the substrate made of plastic mould tool steel.

The aim is to understand and systematically characterize the tribological aspects, surface chemistry and physics behind the contact mechanism. This will be proven that duplex treatment is an advantageous process with the help of tribological tests such as scratch test and wear test on the sample.

"Jogtudomány"

9:00 Csibor Ferenc (Magyary Zoltán Szakkollégium): A bírói precedens és a Common Law

Az előadás célja átfogó jelleggel ismertetni a bírói precedens által betöltött szerepet és az általa ellátott funkciókat az angolszász (másik elnevezésén Common Law) jogrendszerben. Bevezetésként általánosságban leírásra kerül a bírói precedens fogalma, definíciója, ezt követően sor kerül a precedens angolszász jogban megtalálható sajátos rendeltetésének ismertetésére. Ennek során röviden bemutatásra kerül a bírói precedens meghatározott szerepének kialakulása mögött található történelmi háttér, és az ebből a háttérből fakadó működést leíró jellegzetességek, sajátosságok.

Ezen jellegzetességek közül kiemelendő a bírói precedens kötő ereje, a precedens által betöltött szerep az új jog kialakításában, létrehozásában, továbbá azon különleges helye, melyet betölt a jogforrások között.

A fentebb felsorolt jellegzetességek fényében, abból levezetve kifejtésre kerül a bírói precedens által betöltött szerep az egyes bíróságok közötti horizontális és vertikális kapcsolati rendszerben.

Végül, az előadás zárásaként bemutatásra kerülnek az utóbbi időszakban lezajlott főbb változások és meghatározóbb tendenciák, amelyek kifejtették hatásukat a bírói precedens jogrendszerben betöltött szerepére.

9:20 Gera Anna (Bibó István Szakkollégium): Kinek éri meg a nemzetközi környezetjogi együttműködés?

A nemzetközi környezetjogi együttműködést alapjaiban határozza meg a tradicionálisan északi, illetve déli államokként leírt érdekcsoportok eltérő igényei a globális környezetvédelemmel kapcsolatban. Jellemzően erre az ellentétre vezetik vissza azt, hogy a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények célkitűzéseikben ritkán ambiciózusok, támogatottságuk gyakran alacsony, és az elhatározások gyakorlati megvalósítása sokszor hagy kívánnivalót maga után. Az eladásom célja annak a bemutatása, hogy miben gyökerezik ez az ellentét, hogyan látja egymást a két oldal, illetve, hogy milyen nemzetközi jogi megoldások születtek eddig az ellentétek áthidalása céljából. Rá szeretnék mutatni arra is, hogy az újabb elemzések szerint miért vált meghaladottá az ezekben a kategóriákban való gondolkodás, és hogy álláspontom szerint milyen kérdések mentén lehetne egy hatásosabb nemzetközi környezetvédelmi együttműködést kibontakoztatni. Bízom benne, hogy az előadás hozzájárulhat a globális környezetjogi kérdésekkel kapcsolatos gondolkodáshoz, és azok számára is érdekes lehet, aki nem foglalkozott korábban nemzetközi környezetjoggal, vagy akár nemzetközi joggal. 

9:40 Sivák Veronika (Magyary Zoltán Szakkollégium): Fogyasztóvédelmen innen és túl - Gondolatok a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok világából

Az Európai Unió 2005-ben fogadta el a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet, melyet hazánk 2008-ban implementált. A szabályozás célja, hogy egységesítse a fogyasztóvédelmi jogot az Unió területén, és ezáltal magasabb fokú jogbiztonságot teremtsen, és a fogyasztóvédelem magas szintjét valósítsa meg. Az előadás ezen irányelv bizonyos pontjaira fókuszál, és ragad ki egy-egy gondolatot a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok világából.

Az előadás összeveti a tisztességtelenség-tisztesség fogalmaknak a különböző jogterületeken meglévő erkölcsi-jogi megközelítését, bemutatva ezek szerepét a közjog, a magánjog és a fogyasztóvédelem területén. Ezután bemutatja az irányelv megalkotásának szükségességét, majd az irányelv felépítését követve részletezi az egyes szabályozási szinteket, ezeknek egymáshoz való kapcsolatát. Az előadás középpontjában az áll, hogy az elmúlt, több mint egy évtizedben az irányelv a benne foglalt rendelkezések érvényesülésének milyen mértékben tudott eleget tenni. Ennek a kérdésnek feltárására a vonatkozó hazai és uniós joggyakorlatokon keresztül kerül sor, valamint az elsődleges kutatási eszközeként szolgáló kérdőív segítségével, mely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok mindennapokban való megjelenését mérte fel. Az előadás a de lege lata és de lege ferenda gondolatok mentén összegzi a kutatás során feltárt eredményeket, és mutatja be a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok lehetséges szabályozási irányaira vonatkozó javaslatokat.

10:00 Sárdi Adrienn (Nemzeti Közszolgálati Egyetem): Állattartók magánjogi felelősségének főbb irányai

Az előadásom célja annak áttekintése, hogy vajon az állattartók polgári jogi felelőssége megáll e a kártérítési felelősségnél, vagy más polgári jogi jogsértések is kapcsolatba hozhatók az állattartással.

Hipotézisem, hogy a kártérítési felelősségen túl is lehet az állattartóknak polgári jogi felelőssége, ugyanis az állatok által okozott károk nem csak deliktumként, szerződésen kívül merülnek fel, hanem jócskán akadnak a szerződések körében is károkozások.

Az előadás egyrészről az állatok által okozott károk körét kívánja feltérképezni, illetve az így okozott károkért való felelősséget kívánja vizsgálni.

Előadásomban bemutatom a régi Ptk. hatálya alatt született és publikált bírósági döntvényeket, megvizsgálva azok vitatott, illetve bírói jogértelmezést igénylő kérdéseit. Az előadás során választ kapunk arra, hogy vajon a korábbi Ptk. hatálya alatt találkozhattunk-e olyan jogkérdésekkel, amelyek a szabályozás hiányossága, pontatlansága miatt bírói kiigazítást igényeltek, ha igen, az új Ptk. vajon pótolta-e ezen hiányosságokat, vagy továbbra is a bírói gyakorlat érvényesül ezek tekintetében.

10:20 Gönczi Vivien (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Háború vagy béke? Régész szemmel az (il)legális fémkeresőzésről

A különböző régészeti korok emlékanyagának megismerésére és felkutatására szolgáló eszközök, valamint technológiák az elmúlt évtized folyamán ugrásszerű fejlődésen estek át. A talpunk alatt rejtőző leletek mára - akár ásatások nélkül is - láthatóvá és vizsgálhatóvá váltak. Ebben kiemelkedően nagy szerep jutott a fémkereső műszerek megjelenésének. Ezekkel az eszközökkel viszonylag gyorsan és hatékonyan lehet nagy területeket felderíteni, amely nem csak a régészek, hanem a szakmán kívüli emberek számára is nyilvánvalóvá vált. Az illegális fémkeresőzés mértéke és a keresősök által okozott kár nagysága jelenleg még nem megbecsülhető, azonban az egyértelmű, hogy ezen tevékenységet mindenképpen korlátozások alá kell vetni. Előadásomban rövid összefoglalást kívánok nyújtani arról, hogy jelenleg a legális és illegális keresőzés ma Magyarországon milyen képet mutat, valamint szeretném ismertetni azokat a kezdeményezéseket és lehetőségeket, amelyek keretein belül ezt a tevékenységek szakszerűen gyakorolni lehet.

"Informatika"

11:00 Ciuciu-Kiss Jenifer Tabita (Bolyai Kollégium): Verziókezelés RefactorErl-ben

Manapság már a szoftverek fejlesztése, megértése, karbantartása olyan bonyolult feladattá vált, hogy ezt is szoftverekkel segítik. Ezen szoftverek egy csoportja a statikus elemzők, melyek a forráskódok futtatása nélkül, csupán azok forráskódjából nyerve ki információt tudnak támogatást nyújtani. A RefactorErl egy ilyen eszköz Erlang programokhoz, melyet az ELTE informatikai karán fejlesztenek. Az eszköz az elemzés során nem a forrásfáljokon dolgozik, hanem egy strukturált adatszerkezetet, egy gráfot épít belőle és ebben tárolja el a kiszámított információt. Ez a gráf mindig a forráskód egy pillanatnyi változatát mutatja és egy adatbázisban tárolja. Nagy méretű programok esetén ennek a gráfnak a mérete igencsak megnövekszik és a forráskódok változása során a korábbi információ elveszik, hacsak nem tároljuk el külön, ami pedig költséges lehet. Ennek a kiküszöbölésével foglalkozok olyan módon, hogy megpróbálom a különböző verziókat hatékonyan egy gráfban reprezentálni.

11:20 Holló-Szabó Benedek (Nemzetbiztonsági Szakkollégium): A magyar egészségügy kiberfenyegetettsége

Napjainkban kétségtelenül a kibertérből érkezik a legtöbb biztonsági kihívás. Az járvány kitörése óta az egészségügyi szektor nagyon leterhelté vált, a kiberbűnözők ezt igyekeznek kihasználni. Egyes bűnözői csoportok adathalász tevékenységeket folytatnak, mások álhíreket gyártanak, vagy zsarolóvírusokkal terhelik az ellátórendszert. Az adathalászat egy rendkívül népszerű bűnelkövetés, célja sokrétű. Az ellopott bejelentkezési adatokkal hozzáférhetnek az ellátórendszer egyes ágaihoz, ahonnan adatokat menthetnek ki, vagy kárt tehetnek az infrastruktúrában. A betegadatok megismerése a gyógyszergyártó és fejlesztő cégeknek nagy versenyelőnyt jelenthet. Az utóbbi években az álhírek terjedése dinamikusan megugrott. Ezen hírek elsősorban az emberek érzelmeire hatnak, próbálják őket megnyerni egy-egy készítmény mellett, vagy ellen. Sok „fakenews”-ba belekevernek ismert személyeket, szakértőket, tudósokat, ezzel erősítve a hír értékét. Azonban az ilyen álhírek szereplőit könnyen hiteltelenné tehetik, a gyakran minden szakmaiságot és tudást nélkülöző sajtótermékekkel. Ez a környezet melegágya a hamis gyógyszerek terjesztésének. Az Európai Bizottság 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendelete , mely a hamisított gyógyszerek ellátási láncba bekerülését akadályozza, 2019. február 9-től Magyarországon is alkalmazandó. Ennek hatására létrejött a Hungarian Medicines Verification System (HUMVS), mely adattárházként szolgál a gyógyszerek nyilvántartására. Továbbá az egyedi dobozazonosításnak és az Uniós szabályozásnak köszönhetően egységessé és átláthatóbbá tették az EU legtöbb országában a gyógyszerazonosítást. Sajnos azonban az interneten még így is tömegével kaphatóak a vényköteles készítmények, koronavírust gyógyító „csodaszernek” nevezett kemikáliák. A legveszélyesebb cselekmény, amely külföldön már több emberéletet követelt, a ransomware-kel, azaz a zsírolóvírusokkal való támadás. A zsarolóvírus egy olyan kártékony szoftver, ami a rendszer megbénításával próbál pénzt kicsikarni az áldozatoktól. Egy ilyen szoftver teljesen elvághatja az intézményt a tárolt betegadatoktól. A zsarolók a „váltságdíj” megfizetése után általában helyreállítják a tartalmat, de rendszerint nem sikerül felfedni a személyazonosságukat. Úgy gondolom, hogy a jövőben az egészségügyet érő támadások száma továbbra is növekedni fog, sőt új bűnelkövetői cselekmények jelenhetnek meg. Még fontosabbá válik az egészségügyi dolgozók kiberbiztonsági tudatosítása, oktatása. 

11:40 Kiss Adrienn (Magyary Zoltán Szakkollégium): KRITIKUS, KRITIKUSABB, LEGKRITIKUSABB? – Villamosenergia - rendszerek vizsgálata Magyarországon

A kiberbiztonsággal kapcsolatos területekkel foglalkozva általánosan egyet lehet abban érteni, hogy a létfontosságú rendszerek (gyakorta használt terminológiában: kritikus infrastruktúra) védelme kiemelt jelentőséggel kezelendő terület. Magyarországon is, ugyanúgy, mint általánosságban bárhol, a villamosenergia-rendszerek védelme, fontos szerepet tölt be a kritikus infrastruktúra védelemben. Interdepedens módon ezek a rendszerek kapcsolódnak más szektorokhoz is, így elmondható: „Ha áram nincs, semmi sincs.” De mit értünk kritikus infrastruktúra alatt? Milyen a hazai villamosenergia-rendszer és hogyan kapcsolódik az interdependenciához? Miért a legkritikusabb szektor az energia szektor? Mivel jár a szóban forgó elem sérülékenysége és milyen hatással van a többi szektorra nézve a megtámadása?

Előadásomban többek között lesz szó a villamosenergia-rendszereket fenyegető veszélyekről, kockázatokról és támadási vektorokról, illetve a hazai villamosenergia-ellátásával összefüggésbehozható két fő szervezetről. Vajon a villamosenergia-rendszer a legkritikusabb infrastruktúra? Előadásomban erre fogom keresni a választ.

12:00 Ecsedi Boglárka (Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium): Visszaáramlások detektálása tanulóalgoritmus használatával - Mély neurális hálók és mesterséges intelligencia a számítástechnikai képelemzésben

Létezik egy gyorsan változó veszélyes természeti jelenség, a visszaáramlás (angolul: rip current), amely többnyire lapospartok mentén alakul ki, a part felől a nyílt víz irányába halad, átvágva a homokgát (turzás) vonalát. A felismerésük nehézségéből és kialakulásuk kiszámíthatatlanságából adódóan világszerte rengeteg balesetet és halálesetet okoznak. A probléma megoldására egy képfeldolgozáson alapuló módszert fejlesztek. A visszaáramlások detektálására és lokalizálására egy közel valós idejű, mély neurális hálózatot használok, az úgynevezett Faster R-CNN-t. Egy 1078 elemből álló saját adatbázist állítottam össze, melyet a saját fejlesztésű annotációs eszközömmel címkéztem fel. Az eredeti Faster R-CNN-t mint referenciamodellt transzfer tréninggel tanítottam a saját adathalmazomon. Az eredmények 85,19%-os pontosságot (accuracy) mutattak 0,5-es IoU küszöbérték esetén. A modell teljesítményének javítása érdekében bevezettem az elforgatott jelölőtéglalapok használatát a háló tanításától kezdve a predikció előállításáig. Egy orientált region proposal réteget hoztam létre és építettem be az eredeti Faster R-CNN keretrendszerébe, mely átlagosan 11%-kal pontosabb az eredeti, nem elforgatott region proposal hálózattal összevetve az IoU paraméter tekintetében. A fejlesztés lehetővé teszi a visszaáramlások változatos alakjához, elhelyezkedéséhez való alkalmazkodást és a pontosabb lokalizálást. Jelenleg egy automatizált visszaáramlásokat detektáló rendszer fejlesztésén dolgozom, melynek alapja a továbbfejlesztett Faster R-CNN. Ez a megközelítés hozzájárul a veszélyes természeti jelenségek átfogóbb megértéséhez, a veszély korai felismeréséhez, ezáltal a balesetek megelőzéséhez és az emberi élet értékének védelméhez.

12:20 Ciuciu-Kiss Jenifer Tabita (Bolyai Kollégium): A Shazam zenefelismerő alkalmazás működése

A Shazam több millió ember által ismert és használt zenefelismerő alkalmazás és algoritmus. A cég 1999-ben alakult, az első néhány évben még kevésbé volt elterjedt, a 2010 években lett ismertebb, ma már a legnépszerűbb a zenefelismerő alkalmazások közül. Na de hogyan működik? Egy zenei szakértők közreműködésével megalkotott algoritmusról van szó. Minden zene rendelkezik olyan fontos ismertetőjegyekkel, amik alapján be tudjuk azonosítani őket mi, emberek. A feladat csupán az volt, hogy ezt valahogy a számítógépnek is megtanítsuk. Erre az alapkoncepcióra épül a Shazam, és ennek hatékony megvalósításában rejlik sikeressége is.

"Politika, gazdaság II."

11:00 Dobozi Gergely (Nemzeti Közszolgálati Egyetem): A közösségi média és a hatalmi ágak viszonya

Sokak szerint a hatalmi ágak rendszerében - a törvényhozáson, a bírói hatalmon és a végrehajtó hatalmon túlmenően - a média mintegy negyedik hatalmi ággá nőtte ki magát. A közösségi média jelenségét ebből a kiindulópontból szemlélve arra a következtetésre is juthatunk, hogyha a hipotézis a hagyományos médiumok esetében igazolható, úgy a közösségi média szintén e negyedik hatalmi ág részének tekinthető. A 21. század legelső évtizedei egybeesnek a közösségi média fejlődéstörténetével, amelyben mérföldkövének tekinthető az a fordulat, miszerint az egyik piacvezető platform már saját - quasi - bírói mechanizmussal is rendelkezik (Oversight Board). Ugyanakkor nem is ez a mozzanat, hanem leginkább az amerikai választások körüli botrányok irányították a világ jogalkotóinak figyelmét arra, hogy e platformok a jogállami keretekkel párhuzamosan érvényes szabályok szerint kezdtek működni. Az értekezés célja, hogy a jelenhez vezető fejlődési ívet tágabb perspektívából szemlélve indokolhatóvá tegye annak szükségességét, hogy a közösségi média is átlátható jogi keretek között működjön tovább.

11:20 Mogyorósi Renátó (Pécsi Tudományegyetem): A Putyin-korszak birodalmi külpolitikája

A Szovjetunió 1991-es megszűnését követően Oroszország elveszítette szuperhatalmi státuszát. A 90-es évek nyugati tapogatózásai sikertelennek bizonyultak, Moszkva útkeresése és identitásválsága idején a nemzetközi rendszer egyre kevésbé meghatározó középhatalmává vált. A volt szovjet tagköztársaságok területe, az ún. közel külföld térsége feletti orosz befolyás meggyengült, amivel párhuzamosan a hatalmi űrt a NATO és az Európai Unió töltötte be.

A kétezres években, Putyin hatalomra kerülésével párhuzamosan Oroszország megersődött, újradefiniálta önmagát és küldetését, ami a nyugati hatalmakkal való összeütközéshez vezetett. Moszkva deklarált célja egy multipoláris világrend megteremtése és az Egyesült Államok vezette nyugati világ meggyengítése az erőegyensúly megteremtése és az elvesztett befolyás visszaszerzésének okán.

A krími válságot követően Moszkva és a nyugati világ kapcsolata annyira megrendült, hogy Oroszország új kitörési pontokat kezdett keresni. Az Egyesült Államok számára reális veszélyt jelent a formálódó orosz-kínai-iráni koalíció, amely a térségben az amerikai befolyás egyértelmű csökkenésével járna.

Előadásomban a putyini külpolitika fontosabb irányvonalainak problémacentrikus megközelítésére törekszem.

11:40 Szücs Lotti (Magyary Zoltán Szakkollégium): A 2020-as örmény-azeri háború okainak, indokainak elemzése

Kötődés vagy bosszúvágy? Ez a kérdés merül fel bennem a 2020. szeptember 27-én kirobbant örmény-azeri konfliktus kapcsán, amelynek vizsgálatánál különböző szakirodalmakat dolgoztam fel. Hogyan jutott el Hegyi-Karrabah az örmény társadalmi válságtól addig, hogy a nemzetközi közösség hivatalosan Azerbajdzsán új államának részeként ismerte el az enklávét? Az örmény identitású lakosság a területhez való kötődésükre, a jelenlegi etnikai viszonyokra és a történelmi hagyományokra hivatkozva akarják a jogukat érvényesíteni. Ezzel szemben az azeri nép ragaszkodása a területhez főként az 1988 és 1994 között lezajlott hegyi-karrabahi háború okozta sebekből fakad: egymillió azeri menekült és a nemzetközileg elismert területeik 20 százalékának elvesztésének tudata. Valóban a háború alapja az etnikai különbségek és a területszerzés? Vagy a katonai szövetségeket megmozgató nyílt konfrontáció része ez az eseménysorozat? Előadásomban e kérdéseket taglalva egy komplex választ kívánok adni az okok feltárásával, miközben megpróbálom felfedni a múltban történő események kihatását a mostani konfliktusban veszteséget szenvedő „itt és most” élő emberek helyzetére.

12:00 Trnka Norbert (Magyary Zoltán Szakkollégium): Az Európai Unióról való kormánykommunikáció alakulása a Nyugati és a Közép-Keleti tagállamok viszonyaiban

Az Európai Unió, mint sui generis politikai képződmény, számos politikai, gazdasági és identitásbéli kérdés középpontjában áll. A politikai diskurzus alakulását alapvetően befolyásolja az Uniót alkotó tagállamok ideológiai és politikai helyzete.

Fennállása során az Európai Unió számos belpolitikai válsággal kellett, hogy szembe nézzen. A tagállamok unióhoz fűződő viszonya elsősorban az adott állam belső kommunikációjában és Európáról tett nyilatkozataiban, közleményeiben nyilvánul meg – tehát ennek vizsgálata már önmagában is lényeges, de ezen kommunikációs megnyilvánulások nemzetközi szinten egymással való összevetése során akár még különböző tendenciákat is megfigyelhetünk.

Kutatásom középpontjában áll, hogy az Európai Unió részét képező tagállamok földrajzi helyzete, elsősorban a Nyugati és a Keleti megosztottság, tetten érhető e, és ha igen milyen mértékben?

Kutatásom tézise, hogy a Nyugat és Közép-Kelet Európai tagállamok Európai Unióról való kommunikációja esetén megfigyelhető egy Nyugati „Euro pozitivista” és egy Közép-Keleti államokra jellemző „Euroszkeptikus” látásmód tendenciaszerű működése.

12:20 Vachter Dorina Gerda (Miskolci Egyetem): Ipar 4.0: Lehetőségek és kihívások az élelmiszeriparban

Napjainkban egyre elterjedtebb az Ipar 4.0-ként is ismert 4. ipari forradalom. Ez egy korszak, amely az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását eredményezi. A gyártási módszerek megváltozása mellett új gyártási módszerek születését is köszönhetjük neki, valamint az ipari digitalizációt, a folyamatok digitalizálását is. Ennek köszönhetően könnyebbé vált az optimalizálás és hatékonyabb, versenyképesebb termelés érhető el.

A 4. ipari forradalom az ipar minden területén jelen van. Találkozhatunk vele a gyártás/ellátás vizualizáció alkalmával, az ellátási lánc-, készlet és termeléstervezés optimalizálása közben, valamint az élelmiszeriparban is új lehetőségeket teremt a fejlődésre, a hatékonyság növelésére, továbbá a rendelkezésre álló kapacitások magasabb szinten történő kihasználására.

Előadásomban ismertetem az Ipar 4.0 helyzetét az élelmiszeriparban, illetve bemutatom az élelmiszeripar digitalizációjának felmérése által adódott eredményeket, szakirodalmi források felhasználásával. Tárgyalom az élelmiszeripart érintő kihívásokat, illetve felvázolom az Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiát. Ismertetem az élelmiszeripar fejlődését gátló tényezőket, majd kitérek az RFID élelmiszeripar alkalmazására és az élelmiszerbiztonság főbb kérdéseire.

"Orvostudomány"

13:20 Bernát Brigitta Renáta (Sántha Kálmán Szakkollégium): A BGP-15 gyógyszerjelölt szívre gyakorolt hatásainak vizsgálata EKG telemonitorozással, állatmodellen

Az orvosi gyakorlatban használt, szívritmus-zavart megelőző gyógyszerek sok mellékhatással bírnak, maguk is ritmuszavart okozhatnak. A BGP-15 jelű gyógyszerjelölt korábbi vizsgálatok alapján biztonságosnak bizonyult, azonban a szívre gyakorolt hatásait csak altatás alatt lévő állatmodelleken vizsgálták, amely kevésbé informatív. Kutatócsoportunkkal célul tűztük ki egy olyan, rádiófrekvenciásan működő rendszer beállítását, mely segítségével éber állaton is vizsgálható az elektrokardiogramm (EKG); és a BGP-15 vegyület szívhatásai. A jeladókészüléket saját technikával ültettük be hím patkányokba, majd szoftveresen EKG görbéket rögzítettünk alapállapotban, szívritmus-zavart kiváltó szer (isoproterenol, ISO), illetve BGP-15 kezelés alatt, és kombinációban is. Az ISO-kezelés megemelte a szívfrekvenciát, vérellátási zavart, illetve ritmuszavart is kiváltott. A BGP-15 dózis-függően csökkentette a szívfrekvenciát, mérsékelte az ISO által okozott károsodás jeleit, szívritmuszavart pedig nem regisztráltunk a két szer együttes hatása alatt. A BGP-15 vegyület biztonságos, csökkenti a szívfrekvenciát, illetve kardioprotektív hatású éber patkányban, így a jövőben akár gyógyszerré is fejleszthető.

13:40 Fazekas László Ádám (Sántha Kálmán Szakkollégium): Érvarratok szakítószilárdságának és regenerációjának vizsgálata patkányban

Korábbi munkánkban eltérő öltésszámmal készített különböző varrattípusok szakítószilárdságát tanulmányoztuk biopreparátumokon. Jelen kísérletünkben patkányok comb verőerein mikrosebészeti módszerekkel készített érvarratok regenerációját vizsgáltuk. Ehhez először ki kellett dolgoznunk egy megfelelő modellt, valamint a műtéti technika elsajátítása is kritikus pont volt. A gyógyulási folyamatokat különböző csoportokban vizsgáltuk. Egyik csoportban az érsebészeti műtétek során gyakran alkalmazott vérzéscsillapító szivacs (bioplaszt) hatásait elemeztük, míg egy másik csoportban lokálisan adagolt, szöveti regenerációra is ható anyagot (PACAP) teszteltünk. A harmadik csoport e kettőt kombinálta. A lokális adagolás kivitelezéséhez optimális módszernek a varrattól, a háton lévő adagolási ponthoz bőr alatt vezetett kanül bizonyult. Három hét eltelte után megvizsgáltuk az erek szakítószilárdságát, az erek egy részét szövettenyésztő laborban túléltettük, valamint szövettani metszeteket és molekuláris biológiai vizsgálatokat végeztünk. A PACAP hatására az érfal regenerációja során a szöveti rostösszetétel változott, a szakítószilárdság növekedett. A modell alkalmas lehet további vizsgálatokra, a művi ér-összeköttetések még hatékonyabb kivitelezéséhez.

14:00 Onhausz Benita (Eötvös Loránd Szakkollégium): Toll-like receptor 4 expressziójának bélszakasz-függő változása 1-es típusú diabéteszes patkánymodellben

A cukorbetegség gyakran okoz gyomor-bélrendszeri zavarokat, mint például hasmenést, hányást. Ennek hátterében a myentericus nitrerg neuronok bélszakasz-specifikus sérülése áll. Ezért kutatócsoportunk az entericus neuronok molekuláris környezetét vizsgálja a bélcsatorna különböző szakaszaiban.

A Toll-like receptorok (TLR) fontos szerepet játszanak a patogének felismerésében, a gyulladásos- és immunválaszok kiváltásában. Kutatásunk során célul tűztük ki a TLR4 expresszió változásának regionális vizsgálatát 1-es típusú diabéteszes patkánymodellben.

Vizsgálataink során hyperglikémiát indukáltunk. A kísérleti periódus végén három bélszakaszból szövetmintákat vettünk, majd ezeket arany-jelöléses immunhisztokémiát követően transzmisszós elektronmikroszkóppal vizsgáltuk.

Megfigyeltük, hogy az egészséges állatokban a TLR4-et jelölő aranyszemcsék denzitása a bélcsatorna hossztengelye mentén disztális irányba nőtt. A TLR4 aranyszemcsék a neuropil régiókban és a neuronok perikarionjában is megtalálhatók, viszont nagyobb mennyiségben fordultak elő a sejttestben. Diabétesz hatására az ileumban és colonban csökkent a TLR4 mennyisége. Inzulinkezelés hatására mindhárom bélszakaszban megnövekedett a TLR4 expressziója.

Eredményeink alapján elmondható, hogy a TLR4 expressziójának régió-specifikus változása összefüggésbe hozható a bélszakasz-függő diabéteszes nitrerg myentericus neuropátiával.

14:20 Székely Mihály (Sántha Kálmán Szakkollégium): Betegkövető-, illetve tájékoztató applikáció fejlesztése vastagbélrákkal diagnosztizált betegeknek

Európában a vastagbéldaganatok előfordulása és mortalitása is Magyarországon a legmagasabb.

A betegség diagnózisa a háziorvosnál kezdődik, aki székletvizsgálatot követően vastagbéltükrözésre utalja be a beteget. Amennyiben a gyanú beigazolódik, képalkotó vizsgálatok sorozata következik, amely eredményeinek birtokában orvostestület határozza meg a terápiás protokollt.

Az elvégzett beteg- és orvosinterjúk alapján ennek folyamata hónapokig is eltarthat, a betegek megnövekedett információigényének kielégítését pedig a túlterhelt ellátórendszer nem teszi lehetővé. A beteg kevés információval rendelkezik betegségéről, terápiás folyamatának lépéseiről, emiatt kevésbé vagy egyáltalán nem megbízható internetes forrásokhoz fordul. Ez sok esetben az orvossal való együttműködés csökkenéséhez, akár teljes elvesztéséhez vezet.

A problémára egy olyan betegkövető-, illetve tájékoztató applikáció formájában kínálunk megoldást, amely amellett, hogy közérthető és szakmailag megalapozott információt nyújt a betegségről, nyomon is követi a beteg előrehaladását a terápiás folyamatban. Továbbá folyamatos tájékoztatást ad az elkövetkező vizsgálatok és beavatkozások időpontjáról, szükségességéről és céljáról.

Úgy gondoljuk, hogy az alkalmazás használata a beteg életminőségének jelentős javulását eredményezi.

14:40 Tardi Réka (Sántha Kálmán Szakkollégium): Laparoscopos és nyílt appendectomia eredményeinek összehasonlítása gyermekkorban

A féregnyúlvány eltávolítását (appendectomia) annak heveny gyulladása indikálja, mely a leggyakoribb acut hasi kórkép gyermekkorban. Az utóbbi években a nyílt műtéti technika (OA) helyett a laparoscopos eljárás (LA) vált általánosságban az elsőként választandó műtéttípussá, melynek oka a műtét utáni rövidebb kórházi tartózkodás, a korai mobilizáció és a sebfertőzések kisebb aránya. Klinikánkon a nemzetközi trendeknek megfelelően a laparoscopos appendectomiát részesítjük előnyben. A két műtéttípus átfogó összehasonlítására azonban igen kevés hazai tanulmány áll rendelkezésre, így vizsgálatunk célja volt a két technika eredményeinek elemzése. A kutatás során 2009.01.01. és 2018.12.31. között a DEKK Gyermekgyógyászati Klinikán acut appendicitis iránydiagnózissal operált betegek körében végeztünk retrospektív vizsgálatot. Vizsgáltuk a nemek arányát, az átlagéletkort, a LA, OA és konvertált műtétek számát, a nem komplikált és komplikált esetek sajátosságait, a műtétek átlagos időtartamát, a kórházi posztoperatív ápolási idő hosszát és a szövődmények gyakoriságát.

"Újkori történelem II."

13:20 Csigai János (Debreceni Egyetem): A Fekete-tengeri Flotta szerepe az orosz - japán háború alatt

1904-ben kitört az orosz - japán háború, a Távol-Keleten állomásozó orosz hajók súlyos harcokat vívtak, miközben Európában két másik flotta is rendelkezésükre állt. Ezekből a háború kitörése után nem sokkal az egyiket, a Balti Flottát elküldték, hogy megsegítsék a Csendes-óceáni Flottát, azonban a Fekete-tengeri Flotta nem vette ki részét a harcokból.

1904 őszén Nyikolaj Lavrentjevics Klado fregattkapitány hosszú cikksorozatban a szélesebb közönség elé tárta elemzéseit a háború első 10 hónapjáról, illetve egyfajta tézisként is felfogható módon javaslatokkal élt a háború további menetével kapcsolatban, többek között az orosz Fekete-tengeri Flotta szerepével is. Szakdolgozatom készítése során részben ezt a témát már feldolgoztam, azonban az előadásom során arra keresném a választ, hogy valóban tétlenségre volt e kárhoztatva a flotta, vagy ahogyan Klado is ír róla, a hadvezetés egyik súlyos mulasztása volt, hogy nem küldték őket a Csendes-óceán térségébe.

13:40 Csizmadia Martin (Nemzetbiztonsági Szakkollégium): A magyar királyi tábori 1. páncéloshadosztály Don melletti, és a szovjet áttörést követő harcai

Kutatásom fő témája a magyar királyi 2. honvéd hadsereg harcai a doni hídfőcsaták majd a téli szovjet áttörés idején.

Előadásomban bemutatom a második magyar hadsereg frontra kerülésének körülményeit, valamint a politikai helyzetet, mely hazánkat háborús részvételre kényszerítette. A kutatás során kitértem a katonák mindennapjaira és feltártam azon körülményeket melyekkel a frontvonalban szembesültek.

A kutatásban elsősorban az magyar királyi 1. tábori páncélos hadosztály harcaira koncentráltam. Ennek az alakulatnak volt egyedül szervezetszerű szárazföldi felderítő alegysége, a magyar királyi 1. felderítő zászlóalj tekintetében, itt éreztem személyes kötődést, mivel magam is felderítő specializáción folytatom tanulmányaimat. Ezen kívül úgy vélem, hogy a hiányosságok közül, melyek végül a második magyar hadsereg vesztét okozták az egyik legfontosabb a felderítés volt. Mindezen körülmények ellenére az áttörés után a visszavonulás közben is végrehajtottak dicső haditetteket a magyar csapatok. Ezekből egy szintén feldolgozásra került munkámban, mintegy emléket állítva hőseinknek.

14:00 Német Klaudió (Márton Áron Szakkollégium): Elkerült tragédiák

A délvidéki vérengzések története a vajdasági magyarság történetében az egyik legsúlyosabb tragédia, de mi történt azokon a helyeken, ahol nem történt vérengzés? Történt kivégzés, de nem került sor tömeges likvidálásra - kinek vagy kiknek köszönhető ez? Mindez mennyire van összhangban a hivatalos iratokkal? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Elkerült tragédiák. 

14:20 Sipos Balázs (Pécsi Tudományegyetem): A Szigeti városrész helye Pécs fejlődésében

Előadásomban Pécs egyik városrészének szocialista építéstörténetét és a rendszerváltás óta eltelt időszakát dolgozom fel, történeti, társadalomföldrajzi és urbanisztikai szempontból. Prezentációmban elsősorban arra kérdésre keresem a választ, hogy hogyan illeszkedik bele Pécs fejlődésébe és az országos tendenciákba a tárgyalt városrész kiépülése?

Pécs az iparának, a szén- és uránérc-bányászatának, valamint fejlett oktatási és egészségügyi hálózatának köszönhetően a régió kiemelkedő központjának számított, amely a területrendezési törekvéseknek köszönhetően joggal számíthatott további fejlesztési forrásokra. Ennek hatására sokszor elmélkedtek a korabeli városvezetők és tervezők, hogy milyen lesz Pécs az ezredfordulón. Elképzeléseik szerint akár 200-270 ezer fős régiós központtá fejlődhetett volna a település. Ehhez a hatalmas koncepció kezdeteihez kapcsolódik az általam felkutatott városrész története is.

A Szigeti városrésze a Belvárostól nyugatra alakult ki a tizenötödik századtól kezdődően és az eltelt négy évszázad alatt egységes területté fejlődött. A városrész jó fekvésének és kedvező adottságainak köszönhetően hamar megtaláltak jövőbeni új funkcióját. Előbb 1956-ban a nyugati részén az Egyetemvárost, majd a terület keleti – a városközponthoz közelebb eső részein – a Szigeti városrészt álmodták meg a tervezők. Az 1966-os szanálás után másfél évtizedig tartottak az építkezések. Ám legtöbb szocialista lakóteleppel ellentétben itt a fejlődés nem maradt félbe, sőt a rendszerváltás után is jelentős változásokon ment keresztül a terület.

Előadásomat három nagyobb egységre osztottam. Az első az országos és helyi viszonyokat taglalja, míg a másodikban a városrész építését veszem górcső alá, ahol összehasonlításokat kívánok tenni más magyarországi példákkal. Végül röviden kitérek a rendszerváltás óta eltelt időszakra.

Tanulmányomban széleskörű forrásbázist használtam fel, amelyek közül kiemelhető Pécs Megyei Jogú Város Tervtárnak adattára, a Lechner Dokumentációs Központ irattára, a Baranya Megyei Levéltár forrásanyaga, valamint a különböző műszaki folyóiratokban (Magyar Építőművészet, Magyar Építőipar, Műszaki Tervezés, Városépítés) megjelent írások.

14:40 Sipos Ágoston (Bolyai Kollégium): Anyakönyvi források vizsgálata a családfakutatásban

Magyarországon a családfakutatás elsődleges forrásai az anyakönyvek levéltári másodpéldányai. A polgári nyilvántartás 1895-ös bevezetése előtti idők tekintetében a megfelelő felekezet egyházi anyakönyveinek kutatásával lehet információkat gyűjteni. Emellett egyéb források, például népszámlálási adatok is elérhetőek ebből a korból. Ezek a dokumentumok - természetesen a sajnálatosan elveszetteket kivéve - szabadon kutathatók, legnagyobb részük az interneten is fellelhető. Értelmezésük azonban gyakran nehézkes a pontatlanságok, kézírási hibák, a régies nyelv miatt, illetve sokszor bonyolult helyesen kiválasztani a keresett adatot tartalmazó dokumentumot a meglévő információink alapján. Előadásomban olyan tapasztalatokat fogok megosztani elsősorban a Komárom vármegyei XVIII-XIX. századi anyakönyvekből hozott példákon keresztül, amelyek segíthetnek kezdő családfakutatókat a böngészés elkezdésében; illetve beszélek arról is, hogy milyen képet lehet belőlük alkotni a korabeli (elsősorban falusi) életről.

"Biológia II."

15:20 Gál Enikő (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Az emberi dUTPáz enzim aktivitásának szelektív és hatékony gátlása fehérjeszerű inhibitorokkal