Oláh Anna előadása (2018-11-08)

Egy jeltelen sírtól ̶ A VILÁGEMLÉKEZET listáig

Bolyai Farkas korának nagy megoldatlan kérdéseit hazahozta Göttingából, amit itthon diákjaival tovább vizsgáltak.

Ilyen kérdés volt az immáron két ezer éve vitatott Euklidesz axiómája a párhuzamosokról. Euklidesz szerint a párhuzamosok azok az egyenesek, amelyek a végtelenben nem metszik egymást. Közben rögtön megszületett a dilemma is- és ha mégis? Közel két évezreden át matematikusok sokasága próbálta bizonyítani, vagy egyértelműen cáfolni ezt az axiómát- sikertelenül. Farkas matematikus zseni János fiát is megfertőzte a dilemmával: „metszik-e egymást a párhuzamosok a végtelenben, avagy nem?”

1823. november 3-át nyugodtan tekinthetjük a nem-euklidészi geometria születésnapjának, amikor is Bolyai János bejelentette levélben apjának hogy „semmiből egy, újj, más világot teremtettem.”

Ezt a levezetést az APPENDIX című alig két tucat oldalnyi füzetben közzétette. Az elméletet kortársai közül szinte senki nem értette, annyira modern és szokatlan volt a módszer, amit Bolyai János felhasznált. A XI. axiómát, amelynek sem az igaz, vagy hamis voltát nem tudták bizonyítani, egyszerűen figyelmen kívül hagyta és lefektette a XI. axiómától független geometriát- a Bolyai-, vagy hyperbólikus geometriát. Bolyai János életében semmi elismerést nem kapott , Az utókor annál inkább méltányolta. 2006-tól felkerült az UNESCO Memory of the World listára, ahová előtte mindössze 4 magyar dokumentum került. A Holdon kráter, valamint az 1441-es kisbolygó is őrzi Bolyai nevét. Farkas Bertalan űrutazására magával vitte az APPENDIX-et. Egy könyvaukción a Farkas munkájával - a TENTAMENNEL - egybekötött Appendix minden idők legmagasabb árverési összegéért, 26 millió Ft-ért kelt el.

A Pszeudoszféra című térplasztikát 2002. december 15-én, Bolyai János születésének 200. évfordulóján állították fel Marosvásárhelyen.

„A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet.” (Szentágothai János)

„Bolyai János a világtörténelemben a lángésznek legtökéletesebb megtestesítője. Az APPENDIX „a legrendkívülibb két tucat oldal a gondolkodás történetében.” (George Bruce Halsted 1912)