Rosta Szabolcs előadása (2018-11-15)

A bugaci Pétermonostora – Egy elfeledett nemzetségi monostor kiemelkedő hagyatéka az Árpád-korból

A mai Bugac község Felsőmonostor nevű határrészében, 2010 őszén kezdődött egy nagyszabású tervásatás-sorozat, melynek eredményeként a helyszín – túlzás nélkül állítható – mára meghatározó szereplőjévé vált az Árpád-kor régészeti kutatásának. Az alig több mint 100 évig fennálló nemzetségi monostor és az azt körülölelő nagy kiterjedésű, a városiasodás előrehaladott állapotában lévő település nagy bizonyossággal azonosítható a 13. századi írott forrásokból ismert Péterivel/Pétermonostorával. A Pest és Szeged közt haladó nemzetközi főút mentén fekvő helység egykor, a Duna-Tisza közi homokhátság legfontosabb szakrális és gazdasági központja volt.

A szintkövetéses ásatási technika az évek alatt a lelőhely arculatára fejlesztett térinformatikai adatfelvétellel párosulva, a lelőhely kronológiai viszonyait kiemelkedően pontosan képes volt tisztázni. A település 1050 körül történt alapításától kezdve annak a tatárjárás során bekövetkezett pusztulásáig, mára gyakorlatilag évtizedekre lebontva ismerjük az itt zajlott történéseket. A háromhajós bazilika 1130/40 körül folytatott építését megelőzően, 1120-ban már egy lakótorony állt a korai, soros temető területén. Ennek beépítése a kolostor-együttesbe, a kolostorépület szakaszos átépítése pontosan nyomon követhető. Ezzel párhuzamosan, a közel 200 évig fennálló temető folyamatos áthelyeződésével, a korszak temetkezési szokásainak jellemző vonásai is tökéletesen kirajzolódnak. A szakrális központot körbe ölelő kereskedő település épületmaradványai, jelentősen megváltoztatják az eddigi ismereteinket a korszak településképét illetően. Mindezek miatt a kolostor-együttes, a temető és a település régészeti vonatkozásai, jelentősen túlmutatnak Bugac határain.

A fentieken túl Pétermonostorát mégis főként egyedülálló Árpád-kori leletanyaga emeli ki a ma ismert hasonló jellegű helyszínek közül. Az előadás e páratlan régészeti hagyaték bemutatásával ad áttekintést Pétermonostora – és általa az Árpád-kori Magyarország – gazdagságáról, nemzetközi kapcsolatrendszeréről.