A XXVI. Bolyai Konferencia programja

2022. április 9.

8:00 Regisztrácó

8:30 Megnyitó

"Kémia és biokémia"

9:00 Fiam Regina Nóra (Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium): Új generációs gondolkodással a genomunk nyomában

1953-ban Watson és Crick meghatározta a DNS szerkezetét és rámutatott arra, hogy miképpen képes ez a polinukleotid arra, hogy élet „tervrajzát” kódolja az élőlényekben. A DNS-t négy „építőkő”, vagyis nukleotid hatalmas kapcsolódási variációja teszi képessé az információ tárolására. A tárolt információ pedig maguk az aminosavak rendezett kapcsolódási sorrenje melyek a testünket felépítő fehérjéket alkotják. Amikor szekvenálásról beszélünk, akkor a polinukleotidot alkotó bázisok sorrendjének a meghatározására gondolunk. Az új generációs szekvenálási (NGS) technológiákban közös, hogy nem az egész genomot egyben szekvenálják meg, hanem előbb kisebb részekre tördelik azt fel, és később illesztik össze egésszé. Előadásomban elmondom, hogy a feltördelt részekből milyen úton tudunk a teljes genomhoz eljutni. Itt egy fontos kihívás, hogy meg tudjuk különböztetni a valódi mutációkat a mérési zajtól, ezért fontos valahogyan kvalitatívan is jellemezni a megszekvenált bázisokat. Ezen felül több megszekvenált minta közti hasonlóság jellemzésére is bemutatok különböző bioinformatikai eljárásokat.

9:20 Keresztes Barbara (Bolyai Kollégium): Hogyan alakulhat ki a H2-molekula a csillagközi térben? – egy katalitikus ciklus vizsgálata

Milyen molekulák alkotják a bolygónkon kívüli világot? Hogyan alakulhattak ki ezek a részecskék? Milyen kémiai folyamatok mehetnek köztük végbe? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ az asztrokémia színképelemzés és laboratóriumi modellezések segítségével.

Ma az asztrokémia egyik fontos kérdése az, hogy a csillagközi tér leggyakoribb molekulája, a hidrogénmolekula, hogyan képződhet az észlelteknek megfelelő sebességgel. Egy viszonylag új elmélet szerint a hidrogénmolekula katalitikus ciklusokon keresztül jöhet létre a sűrű molekulafelhőkben. A katalitikus ciklusok olyan folyamatok, amelyekben két hidrogénatom egy harmadik részecskén keresztül alakít ki egy hidrogénmolekulát. Mivel a csillagközi térben viszonylag nagy mennyiségben vannak jelen fulminsavmolekulák, ezért lehetséges, hogy a hidrogénmolekula kialakulásában ezek is szerepet játszanak. Előadásomban a fulminsav és a formaldoxim molekulák között lejátszódó katalitikus ciklus laboratóriumi vizsgálatát szeretném bemutatni.

9:40 Csoma Balázs (Bolyai Kollégium): Proteins Under Pressure

The fact that proteins can be denatured by various environmental factors is well known, at least for the case of extreme temperature, pH, or presence of heavy metal ions. However, there is another somewhat overlooked factor that can impact the 3D structure of a protein; the pressure of its environment. High pressure can just as well denature proteins as heat does, although interestingly it uses a different mechanism to do so. And this ability might be exploited to design an artificial gene regulatory switch, that could be used in cases where other methods have shortcomings. How would it work mechanistically, or whether it is a reality or not, will be the main topic of this presentation, but the general effect that high pressure has on proteins, and some applications concerning this effect already being used in the food industry, will also be discussed.

10:00 Rózsa Róbert (Európa Kollégium, Újvidék): A méz

A kutatás témája a méz meghatározása tetszőlegesen kiválasztott bolti és termelői mintákban. A munkám tárgyalja a méz összetételét, kémiai tulajdonságait, kvalitatív és kvantitatív meghatározás módszereit, illetve a mézfogyasztás előnyeit. Emelett még a mézfogyasztás veszélyeit, a mézhamisítást, gyógyhatásait és az elkészítését is magába foglalja. A kutatás során a mintákat az infravörös-,NMR spektroszkópia és a volumetria módszereivel vizsgáljuk és néhány otthoni módszert is bemutatok. Bizonyításra kerül, hogy a boltban vásárolt méz is van olyan minőségű, mint a termelőtől vásárolt.

10:20 Szünet

10:40 Plenáris előadás: Dunai Dániel: Sic ITER ad astra, avagy hogy jutunk el az energiatermelő csillagokig itt a Földön

12:00 Ebéd

"Mentálhigiénia és társadalomtudomány"

13:00 Börtsök Zoé (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Hogyan vészeljük át a vizsgaidőszakot? - Egy randomizált-kontrollált online intervenció tanulságai

A vizsgaszituációk sok diák számára szorongatóak lehetnek. A vizsgaszorongás kiégéses és depresszív tünetekkel is kiegészülhet, a pszichológiai rugalmasságra (reziliencia) is kihathat, akár a tanulmányok megszakítását is eredményezheti. Sokan idő- és anyagi erőforrások hiányában nem engedhetik meg maguknak, hogy professzionális pszichológiai segítséget kérjenek, emiatt egyre praktikusabbá válnak az online elérhető intervenciók.

Kutatásunk során egy internetes, relaxációs- és készségfejlesztő módszereket tartalmazó, nyolc modulból álló, vizsgaszorongást csökkentő intervenciós programot dolgoztunk ki.

Az adatfelvétel a koronavírus harmadik hullámában történt. A minta 178 főből állt, a kísérletet randomizált, kontrollált módon végeztük.

A vizsgaidőszak közeledtével a kontrollcsoport minden mentálhigiénés mutatója romlott, beleértve a kiégés- és a vizsgaszorongás értékeit, míg a kísérleti csoportban szignifikáns növekedést mutattak a reziliencia értékek és a vizsgaszorongás szintje is szignifikánsan csökkent. Az intervenció protektív jelleggel bírt.

Ezen bíztató eredmények alátámasztják a költséghatékony és széleskörűen elérhető online intervenciók sikerességét, amelyek nagyobb embertömegek segítségére lehetnek a lelki egészség ápolásában, az életminőség javításában.

13:20 Nagy Alexa (Debreceni Egyetem): A hátrányos helyzetből induló fiatalok esélyei

Kutatásomban az észak-alföldi és a dél-dunántúli régió falvaiban, szegénységben élő fiatalok helyzetét vizsgálom. Magyarországon ebben a két régióban halmozottan jelentkeznek a szociális problémák, magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, sok a többgyermekes család és az idősek. Vizsgálom az itt élő fiatalok pályaválasztási döntéseit, munkaerőpiaci helyzetét, mobilitási lehetőségeit, megélhetési stratégiáit, valamint azt, hogy az ellátórendszer, ha kezeli, hogyan kezeli őket, az ő élethelyzetüket, milyen eszközökkel támogatja életkezdésüket.

Érdekes és izgalmas, emellett viszont rendkívül releváns téma ez, mivel rengeteg olyan fiatal él ma Magyarországon, aki nem tudja merre induljon az életben, azonban akad olyan is, akinek ez nem választás kérdése, hanem sorsa már születésekor eldőlt. Ezen kívül köztudott, hogy a fiatal munkaerőt elszívják vidékről a nagyobb városok és a főváros. De mi van azokkal a fiatalokkal, akik maradnak, esetleg visszamennek szülőfalujukba akár saját döntésük okán, akár azért, mert nincs más lehetőségük?

13:40 Gáspár Baksa Gergely (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Mivel tartozunk a jövőnek?

Ezen előadás célja, hogy a longtermizmust, mint erkölcsi irányzatot bemutassa. A longtermizmus egy olyan etikai nézet, amely szerint a hosszú távú jövő pozitív befolyásolása korunk egyik legfontosabb erkölcsi prioritása.

Mivel saját generációnk csak egy fejezete egy sokkal hosszabb történetnek, a longtermizmus szerint egyik legfontosabb szerepünk az lehet, hogy hogyan alakítjuk -vagy nem alakítjuk- ezt a történetet. A longtermisták úgy vélik, hogy a hosszú távú jövő javításának legértékesebb módjai közé tartoznak az egzisztenciális kockázatok mérséklésére irányuló erőfeszítések.

Az egzisztenciális kockázat egy olyan kockázat, amely az emberiség hosszú távú potenciáljának megsemmisülésével fenyeget. Ilyen kockázatok például a nukleáris háború, a természetes és mesterséges járványok, a szélsőséges éghajlatváltozás és az olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia.

A longtermizmussal több kutatóközpont is foglalkozik, mint például a Cambridge Egyetemen a Centre for the Study of Existential Risk, az Oxfordi Egyetemen a Future of Humanity Institute és a Future of Life Institute.

14:00 Harmath Klaudia (Nemzeti Közszolgálati Egyetem): Fiatalok a kibertérben, avagy a cyberbullying fő áldozatai Magyarország vonatkozásában

Az előadás során a fiatalok és a cyberbullying jelenségét kutatva Magyarországon kitérek arra, hogy miért a fiatalokat érinti legjobban az interneten ért támadás, miért pont most tekintem ezt a témát a legaktuálisabbnak. Bemutatom a cyberbullying fogalmát, egyes eseteit, az újfajta internetes játékokat, illetve, hogy ezekre a bántalmazásokra a fiatalság miképpen reagál, hogy mennyire fontos a szülő felelőssége, és végül a cyberbullying megelőzésére, megoldására. Ki szeretném emelni a cyberbullying elleni fellépéssel kapcsolatos szervezetek munkáját, és a szerveket is, melyekhez lehet fordulni ilyen esetekben segítségért. Azt is megvizsgálom, hogy a kormány milyen lépésekkel igyekszik biztonságosabbá tenni a gyermekek online töltött idejét. Továbbá olyan javaslatokat megfogalmaznék, amelyek révén a fiatalok felvilágosultabbak, a szülők és a tanárok előrelátóbbak lennének a gyermekekkel kapcsolatban.

14:20 Zábó Virág (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Hogyan mérhető tudományosan a boldogság?

Amióta rendelkezésünkre állnak írásos emlékek a következetes gondolkodásról, tudjuk, hogy központi kérdés, hogy vajon mi teszi boldoggá az embereket. A „boldogság tudományának” térhódításával számos mérőeszköz született a lelki egészség vizsgálatára. A jóllét mérése iránti növekvő érdeklődés miatt egyre nagyobb szükség van annak tisztázására, hogy a kutatók számára az elérhető modellek és mérőeszközeik pontosan mit és hogyan mérnek. Jelen előadás betekintést enged a más tudományterület felől érkezők számára boldogság-mérés tudományosan univerzumába, miközben megfogalmazza az eddig létrejött koncepciók közti hiátust is.

14:40 Poszterszekció

"Biológia"

15:40 Kiss Krisztián (Bolyai Kollégium): Jól csak röntgennel lát az ember - paleoradiológiai vizsgálatok a történeti antropológiai kutatásokban

A paleoradiológia a régészeti és őslénytani leletek radiológiai eszközökkel történő vizsgálatát jelenti. Mindez magába foglalja az egykoron eltemetett tárgyak, valamint a feltárt állati és emberi maradványok elemzését is. Bármely lelettípus belső szerkezetének felfedése további hasznos információkkal látja el a kutatókat, így például a paleopatológiai vizsgálatok során pontosíthatjuk a diagnózist, vagy a csontok felszínén nyomot nem hagyó eltéréseket is észrevehetjük. Az elmúlt évek technológiai fejlődésének hála egyre szélesebb a kutatók számára rendelkezésre álló repertoár (hagyományos röntgen, CT, mikroCT, MR, röntgen mikroszkópia, szinkrotron képalkotás). Előadásomban a szakirodalomban publikált és saját kutatómunkám során vizsgált eseteken keresztül szeretném bemutatni, hogy a különböző képalkotó modalitásoknak milyen előnyeik és hátrányaik lehetnek az embertani leletanyagok elemzése során.

16:00 Šiška Dávid (Eötvös Collegium): Peptidek oldhatósága vs aggregáció: a KLVFFA modellpeptid és származékainak vizsgálata

A β-amiloid humán fehérje alapvető szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában. Neurotoxikus hatásáért döntő részben az 1-42 szakasza felelős, amely kezdetben szálas szerkezetű, majd plakkos aggregátumokat hoz létre. A folyamat iniciálását a szekvencia közepénél elhelyezkedő KLVFFA motívumnak tulajdonítják, mely szintén szálas nanostruktúrákat képes létrehozni, emellett képes hidrogél képzésére. Ezért alkalmas modellje a különböző aminosavak aggregációra gyakorolt hatásának.

Kutatásunk célja a KLVFFA hexapeptid és származékainak tervezése, szilárd-fázisú szintézise, aggregációjuk és aggregátumainak vizsgálata. Vizsgáltuk hidrofil és semleges (oligo)aminosavak modellünkre gyakorolt hatását, a kritikus aggregációs koncentrációt és szerkezeti változásokat fluoreszcens módszerekkel. Emellett követtük az aggregációs hajlam változását a peptid össztöltésének elvételével, amit acetilezéssel valósítottunk meg. Terveink között szerepel a kapott adatok alapján a hasznosíthatóság feltérképezése (pl. hidrogélek képzése), és a jelenségek hátterében álló folyamatok megértése.

16:20 Ullaga György (Bolyai Kollégium): A RecQ helikázok és a hozzájuk köthető betegségek modellezésének bemutatása

Az előadásom során be szeretném mutatni általánosságban a RecQ helikázokat, a hozzájuk köthető betegségeket, illetve a kutatási témámat, ami két betegséghez köthető erről a területről. A RecQ helikázok egy öt tagot számláló fehérjecsalád, ezek a RECQL1, BLM, WRN, RECQL4 és RECQL5. A felsorolt fehérjék helikáz aktivitása mellet mindegyikének fontos szerepe van a genom felügyelésében, stabilizálásában és javításában. Ez az oka annak, hogy gyakran a genom védelmezőiként emlegetik őket. Fontosságukat jól mutatja, hogy az öt helikázból háromnak (BLM, WRN, RECQL4) a mutációja súlyos tünetekkel járó monogénes, recesszív betegségeket okoz emberekben. Az eddigi munkám során a BLM és RECQL4 gén mutációjával foglalkoztam. A kutatásunk során zebrahalakon modelleztük a betegségeket, melyek ezekhez a génekhez köthetők, az előadásomban ezeket az eredményeket szeretném ismertetni röviden.

16:40 Bakacsi Anna Virág (Bolyai Kollégium): Vírusokkal az agyunk megismeréséért

A világban az elmúlt két év nagyrészt a vírusok körül forgott. Ennek köszönhetően még a laikusok is megismerkedtek ezeknek a kis fertőző ágenseknek a létezésével, megtanultuk hogyan fertőznek, és hogy ez ellen milyen módszerekkel tehetünk. Azonban a sok negatív élmény és gondolat mellett kevesebb figyelem jut azoknak a vírusoknak, amelyek a tudomány szolgálatában állnak. Ezek segítségével vagyunk képesek a korábbi évszázadoknál sokkal gyorsabban és hatékonyabban megismerni agyunkat, agyi hálózatainkat és ezáltal önmagunkat is. De vajon mitől olyan hasznos egy fluoreszkáló virális plazmid és mire lehet jó a szaporodásképtelen veszettség vírus? Miért juttatjuk mindezeket az agyba és milyen információt tudunk kinyerni általuk? Előadásomban ezeket a kérdéseket szeretném megválaszolni és megismertetni a közönséggel a vírusok hasznos oldalát, továbbá azok kevésbé ismert alkalmazhatóságát az agykutatásban.

17:00 Faragó Viktória (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Egy magashegyi permafroszt olvadéktó extremofil baktériumközösségének feltárása

Dél-Amerikában, Chile és Argentína határán, az Atacama-sivatag keleti részén található Földünk

legmagasabb szunnyadó vulkánja az Ojos del Salado (6893 m). Az itt élő

mikroorganizmusoknak alkalmazkodniuk kell a hideg és száraz klímához, az erős UV

sugárzáshoz, a nagy napi hőingáshoz, ami akár 50 °C is lehet, az alacsony tápanyag

ellátottsághoz, valamint a negatív vízháztartáshoz. Magashegyi területeken permafroszt talajok

figyelhetők meg. Az elmúlt 50 évben bekövetkezett klímaváltozás hatására a permafroszt talajok

kiterjedése világszerte csökken, a hőmérséklet emelkedése miatt a felolvadt talajban pedig

megnövekszik a mikrobiális aktivitás, ami üvegházhatású gázokat, szén-dioxidot és metánt juttatt

a légkörbe. Jelen kutatásom célkitűzése az volt, hogy feltárjam az Ojos del Saladon 5900 m tszf

magasságban fekvő permafroszt eredetű olvadéktó mikrobaközösségeinek összetételét,

változásait az időjárás függvényében és a tenyésztésbe vont baktériumok toleranciaképességeit.

17:20 Nagy-Herczeg Boglárka (Bolyai Kollégium): A növények és a vas - felvétel, háztartás, szabályozás

A vas minden élőlény számára fontos elem, nekünk embereknek ugyanúgy, mint a növényeknek. Ha nincs elég belőle, különböző hiánytünetek alakulhatnak ki, melyeket összefoglaló néven vashiánynak nevezünk. Ez a növények esetében a levelek sárgulását, csökkent fotoszintézist és csökkent terméshozamot okoz. Éppen ezért fontos, hogy a növények megfelelően szabályozzák a vasfelvételüket és a vasháztartásukat, ugyanis rengeteg embernek az elsődleges élelmiszer forrást jelentik. A vas útja a növényekben a talajból való felvétellel kezdődik, majd a gyökéren, a száron, és a leveleken át egészen a virágokig és a termésekig tarthat, ennek során számos fehérje, vegyület és reakció lép működésbe, hogy a vas elérhesse a célját. A sejtekben különböző enzimekbe épülhet be, vagy tovább haladhat a mitokondriumokba és a kloroplasztiszokba, utóbbin belül részt vesz a klorofill szintézisében. A folyamatok működését bonyolult mechanizmusok szabályozzák, melyeknek a feladata a normál vasháztartás fenntartása, hogy a növények életműködései zavartalanok legyenek, és biztosítani biztosítani tudja a megfelelő fotoszintézis,- és terméshozamot.

17:40 Szünet

"Történelem és hadtudomány"

18:00 Kiss Adrienn (Magyary Zoltán Szakkollégium): A kritikus infrastruktúrák hálózata

Napjainkban, ha a létfontosságú rendszerelemekkel (kritikus infrastruktúrákkal) összefüggő helyzetekre gondolunk, akkor a kockázatok mellett elengedhetetlen megemlítenünk a kölcsönös egymásrautaltságból fakadó problémákat és e tényben rejlő veszélyeket. A kritikus infrastruktúrák interdependens kapcsolatban álló elemek, létesítmények és rendszerek, amelyek működésük szempontjából létfontosságúak és fontos szerepük van egy ország, mint olyan, az általános biztonság, gazdasági működőképesség, illetve a lakosság szempontjából elvárt létszükségletek fenntartásához. Fel kell ismernünk, hogy ezek az infrastruktúrák kölcsönös hatással vannak egymásra, csak a hatás mértéke nem megegyező. Tehát az egyes szektorok feltérképezése során meg kellene állapítani, hogy melyek kritikusabb működésűek és melyek kevésbé. Azoknak a létesítményeknek a működési rendellenességéből adódó következményeit nem ismerjük igazán, amelyekre nap, mint nap támaszkodunk. A létfontosságú szektorok kiesésének hatásaira pedig jobban fel tudunk készülni, ha ismerjük az interdependens működésükből eredő kritikusságot és a hazánkban lezajlódó ehhez kapcsolódó következményeket. Előadásomban fel szeretném tárni a hazai kritikus infrastruktúrák adottságait és az ezekből eredő Magyarországon felmerülhető kockázatokat.

18:20 Lőrincz Andrea (Eötvös Loránd Tudományegyetem): „... kenyér nélkül nincs igazi kultúra. Ezért a kultúra munkásainak részt kell venniük a dolgozók kenyérharcában.” – a Nemzeti Színház és a munkásszínjátszás a második világháború után

Hogy kerül a Bánk bánt teljes átéléssel játszó nemzeti színházi társulat a MÁV Istvántelki Főműhelyének összetákolt háziszínpadára? Hogy kerülnek az előadás alatt békésen sapkát-sálat kötő asszonyok a legújabb szovjet darab kőszínházi premierjére? A világháború után újjáépülő Nemzeti Színház nem csak az épületét, de a közönségszervezését is új alapokra helyezte. Megkezdődött a színházi kultúrából korábban kizárt gyári munkásság bevonása a színházi életbe: egyrészt a színészek léptek le a színpadról és vonultak ki gyárak ebédlőiben rögtönzött színpadokra játszani; másrészt az üzemek szocialista szervezetei biztatták arra munkásaikat, hogy maguk is alkossanak amatőr társulatokat, amelyekkel saját szórakoztatásukra és társaik okulására építő jellegű, "demokratikus" szellemiségű darabokat adnak elő. Előadásomban a Nemzeti Színház és a kibontakozó munkásszínjátszás kapcsolatát, kölcsönhatását vizsgálom írott források alapján.

18:40 Sipos Balázs (Pécsi Tudományegyetem): Lakásépítési tervek, tendenciák Közép- és Kelet- Európában az 1960-as és 1970-es években

A II. világháború pusztítása soha nem látott lakhatási válságot idézett elő a háború által legjobban sújtott régiókban, így Közép- és Kelet Európában is. Ennek megoldására különböző intenzitású és célú törekvések bontakoztak ki a kontinens két felében. Míg nyugaton ez gyorsabban, addig a keleti blokk országaiban, főleg az építési technológiák fejletlensége és az erőltetett iparosítási programok által okozott gazdasági aránytalanságok miatt ez jóval lassabban haladt. Komolyabb változásokat – időben olykor eltérve – az 1960-as évektől kezdve figyelhetünk meg, mikor már jóval nagyobb hangsúlyt kaptak a szociálpolitikai intézkedések, valamint túlnyomórészt szovjet közvetítéssel, de elterjedtek a különböző előregyártott építési technológiák.

Előadásomban a Közép és Kelet-Európai szocialista országok (Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Német Demokratikus Köztársaság és Magyarország) lakásépítési terveit, sajátosságait és eredményeit kívánom bemutatni és összehasonlítani a széleskörű hazai és nemzetközi szakirodalom, valamint statisztikai adatok segítségével.

19:00 Nagy Attila István (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A magyar szocialista kultúrafelfogás és a zene, 1945-től a 70-es évekig

Az előadás nem zenetörténet. Noha minden, amiről szó esik egyben a zene története is. Mondandómmal a szocialista eszmerendszer és a zene viszonyát kívánom bemutatni a második világégést követő néhány „szabad” esztendőtől, a 70-es évek első feléig. A kommunista fordulat utáni kultúrpolitika elsősorban a népdalt szándékozta a zenei oktatás fundamentumává tenni. A fő prioritást ekkoriban a kórusművek élveztek, amelyek egységet, fegyelmet, és erőt sugároztak. A népi kultúrán és a klasszikus zenei irányzatokon túl minden, ami nem szolgálta a hatalom érdekeit közvetve-, vagy közvetlenül tiltva volt. Az 50-es, 60-as évek fordulójára letűnt a kórusmozgalom, vele a tömegindulók korszaka is. A fiatalok érdeklődése pedig a Vasfüggöny túlfeléről kopogtató új zenei stílusirányzat, a beat felé fordult. Ennek hatására a magyar kommunista vezetés, egyfajta kulturális alternatívaként, a korábban tiltott jazzt kívánta propagálni a nyugatról betörő könnyűzenei műfajokkal szemben. Az MSZMP azonban ettől kezdve, ha könnyűzenéről volt szó, egy-két lépéssel mindig le volt maradva az ifjúságtól.

19:20 Szünet

20:00 Közösségi program: Müpa, Boomwhackers - csődobolás

2022. április 10.

7:45 Regisztráció

8:00 Szakmai reggeli a Morgan Stanleyvel

"Földtudomány"

9:00 Lázár Anett (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Kriogén hőmérsékleten képződő metastabil kalcium-karbonát módosulatok

Az ikait (kalcium-karbonát-hexahidrát) a természetben hideg környezetben (4 °C alatt), pH >9 mellett képződik. Mivel megjelenése fagypontközeli (kriogén) környezeti feltételekhez kötött, ezért ez az ásvány egy fontos paleoklimatológiai indikátor. A hőmérséklet emelkedésével az ikait elveszíti kristályvizét, és a morfológiáját megőrizve a vízmentes formák valamelyikévé alakul át, rendszerint kalcittá. Az ikait-kalcit átalakulás során az ikaitból elsőként egy metastabil amorf fázis keletkezik, amely rövid időn belül átalakul vízmentes kristályos formává. Az előadásomban bemutatom a laboratóriumi körülmények között előállított ikait amorf karbonáttá, majd kalcittá alakulásának folyamatát, elektronmikroszkóppal készített felvételeken szemléltetem az ikaitból képződött- az ikait morfológiát megőrző- amorf-kalcium-karbonát morfológiáját, majd ismertetem az ikaitból képződő ACC és az ikait előtti ACC fázis morfológiájában és kémiai összetételében tapasztalt különbségeket.

9:20 Krasznai Márton János (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Pliniuszi kitörések – a leghevesebb robbanásos vulkáni tevékenység folyamatai és hatásai

Melyek voltak a (föld)történeti idő legnagyobb vulkánkitörései? Mekkora és milyen hatásuk lehetett a társadalomra? Mi történne, ha ma Budapest közelében nagy energiájú vulkánkitörés menne végbe? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is választ adok előadásomban, melyben a legnagyobb energiájú, leghevesebb robbanásokkal lezajló vulkáni jelenségkör, az úgynevezett pliniuszi kitörések bemutatására kerül sor. A pliniuszi kitörések a legpusztítóbb vulkánkitörések, amelyek során hatalmas, akár több ezer km3 mennyiségű kitöréstermék kerül a felszínre a kitörési oszlop magassága pedig a 25 km-t is meghaladhatja. A pliniuszi vulkáni működés alapfolyamatainak bemutatása után az emberi történelem „legjei”-ről és azok dokumentált hatásairól lesz szó. Végül, saját kutatási eredményeim alapján az előadás bepillantást nyújt a hazánk területén, több millió évvel ezelőtt zajlott nagy energiájú vulkánkitörések nyomainak vizsgálatába is. Kutatómunkám keretein belül az egykori vulkáni működés mélyebb megértése mellett célom a kitörési központok elhelyezkedésének meghatározása az észak-magyarországi miocén korú tűzhányótevékenység esetében.

"Nézőpontok - Irodalomi szekció"

9:40 Szabadhegyi Anna (Eötvös Collegium): A nézés és a tekintetek szerepe Mándy Iván Tájak, az én tájaim című kötetében

Előadásomban Mándy Iván Tájak, az én tájaim című kötetét fogom vizsgálni, az eddigiekhez képest új szempontot integrálva a róla folyó diskurzusba: hogyan artikulálódik a nézés aktusa a kötetben, összefüggésben a tekintet és a nézőpont fogalmával. A nézés a novellák egyik központi, szövegszervező cselekvéseként értelmezhető – összesen 370-szer szerepel a néz ige különböző ragozott formában.

A nézés mint cselekvés utal a két entitás (néző és nézett) viszonyára. Gyakran magában hordozza a hatalom, az erőszak és a szexualitás konnotációit is, mely szintén elemzési szempontként szolgálhat a kötet kapcsán. Az elbeszélések szempontjából azonban az eltárgyiasítás jelensége a legdominánsabb. A néző és a nézett oppozíciója prototipikusan a szubjektum és objektum viszonyrendszerébe illeszkedik. A novellákban azonban nem csak emberi, hanem tárgyi tekintetek is megjelennek. Kérdésként merül fel, hogy a tárgyak ágenciája mit jelent az emberi cselekvők pozicionálása szempontjából.

Vizsgálom továbbá, hogy a nézés hogyan vesz részt a szubjektumok konstruálásában. A szereplők jellemzése helyett pár külső jegy említése mellett az arcuk és a tekintetük leírása szinte mindig helyet kap. Pillantásaik nem csak az aktuális érzelmeik reprezentálói – a személyiségük jelölőjévé válik az, „ahogyan néznek”.

10:00 Hidi Boglárka (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A képzett tér, Závada Péter A széplélek című térdrámájáról és annak színpadi adaptációjáról

Előadásomban Závada Péter A széplélek című, térdrámaként megjelölt szövegéről, és a színpadi megvalósításról (r. Geréb Zsófia, Stúdió K, 2021) folytatott kutatásomat kívánom prezentálni. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy mit jelent egyáltalán a térdráma elnevezés, milyen hatástörténeti előzményekre támaszkodhatott a szerző - ha egyáltalán -, és mindezek fényében, hogyan valósul meg az alcímben megjelölt térdráma, és ezt hogyan segítette meg Geréb Zsófia színpadi adaptációja. Vizsgálódásom elején a dráma/dramatikus szöveg és előadás/színház mindig is változóban lévő viszonyáról, különösen a 19. századtól bekövetkező változásokról szeretnék beszélni a kortárs jelenig bezárólag. Majd megnézem, hogy mindezen hagyományba hogyan illeszthető bele Závada Péter szövege. Ezek után rátérek a dráma szorosabb elemzésére, ezen belül is vizsgálódásom központját képező, a szöveg térszervező erejének működési mechanizmusára. Ebben segítségemre szolgál Michel Foucault Más terekről, Heterotípiák című szövege, Derrida logocentrikus- és teologikus színház elmélete, valamint Jerzy Grotowski szegény színház fogalma.

10:20 Rétfalvi P. Zsófia (Kerényi Károly Szakkollégium): Az ember (vagy a házasság?) tragédiája

Madách Imre fő műve, Az ember tragédiája számtalan értelmezést megért alkotás, amely korai kanonizálása, a mai napig tartó rendszeres színházi adaptálása és középiskolai kötelező olvasmánnyá válása miatt aligha kerülheti el bármely a hazai közoktatásban résztvevő ember figyelmét.

E mű befogadását – talán éppen népszerűsége, ismertsége miatt – nagymértékben meghatározta (olykor máig hatóan) az a 19. században bevett értelmezési gyakorlat, miszerint a szerző egyéniségét, életét a művei által érthetjük meg. A dráma értelmezése szempontjából ebben a tekintetben nagy jelentősége van Madách Imre és felesége, Fráter Erzsébet válásának, amelyet a közvélemény, és a mű kritikusai már igen korán felemlegettek.

Előadásomban tehát arra a kérdésre keresem a választ, hogy miként vált Madách Imre és Fráter Erzsébet válása kiemelt eseménnyé a mű értelmezése szempontjából.

10:40 Poszterszekció

11:40 Plenáris előadás: Romsics Ignác: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés

13:00 Ebéd

"Fizika és informatika"

14:00 Vavrik Márton Bendegúz (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Schlieren képalkotás okostelefonnal

Schlieren képalkotással vizualizálhatóak a levegő sűrűségváltozásai, áramlásai, például egy gyertya lángja, illetve a lélegzet vagy köhögés maszkban és maszk nélkül. Ez az általában laborban elvégzendő kísérlet elvégezhető mindösszesen egy parabola tükörrel és egy okostelefonnal. Így könnyebben szállítható és egyszerűbben bemutatható, hisz egy testben van a szükséges fényforrás és kamera, illetve utóbbi kis apertúrája lehetővé teszi, hogy sötétítés sem szükséges a kísérlet elvégzéséhez. Előadásomban bemutatom a Schlieren képalkotó eljárás működését, az okostelefonos megközelítés előnyeit és hátrányait a tradicionális megközelítéshez képest, és lehetőség szerint élőben (ha nem, akkor videón) néhány kísérletet, amit ezzel a módszerrel laboron kívüli eseményeken is be lehet mutatni.

14:20 Ciuciu-Kiss Jenifer Tabita (Bolyai Kollégium): Introduction to natural language processing and its applications

Have you ever wondered how Alexa, Google, Siri and other voice assistants can recognize human speeches and how they can answer? How does Google translate sentences and whole sites from one language to another? How YouTube is able for automatic captioning? All these and many other technologies are based on natural language processing (NLP). Its focus is on interactions between humans and computers based on natural language. In this talk, I am going to introduce the main concepts of NLP including lemmatization, stop words, bag of words and its main applications.

14:40 Világos Blanka (Bolyai Kollégium): Báriumcsillagok és a nehéz elemek – gépi tanulási módszerek

A nehéz elemek keletkezése világegyetemünk egyik legfontosabb kérdésköre – minden, ami minket és világunkat alkotja, csillagászati folyamatokban keletkezett. Azonban a vasnál nehezebb elemek, mint például az arany, nem jöhettek létre még átlagos csillagok belsejében sem. Ezeket részben a lassú neutronbefogásos folyamatnak köszönhetjük, ami kistömegű, Naphoz hasonló csillagok belsejében zajlik. A báriumcsillagok olyan csillagok, amik nem maguk termelték ezeket az elemeket, hanem társcsillaguktól elszívták azokat, amikor azok óriáscsillagként éppen ilyen anyagot hoztak létre.

Munkámban ilyen báriumcsillagok észlelt összetételét hasonlítottam az elemtermelési szimulációk eredményeihez. Eddig egy elnagyolt közelítéssel, analitikusan számoltam át az egyes elemek mennyiségét a csillag rendszerébe. Most már a gépi tanulást felhasználva azonosíthatjuk be a legmegfelelőbb modellt. Ezt az osztályozási módszert arra is használtam, hogy az ilyen csillagok összetételének statisztikáját felállítsam. Bizonyos elemekre valóban szisztematikusan mást becsülnek az észlelések és a modellek, ami talán egy ismeretlen fúziós folyamat jelenlétét mutathatja.

15:00 Kadlecsik Ádám (Bolyai Kollégium): A Szaturnusz hatszöge

Ismert tény, hogy a Szaturnusznak az északi sarkán van egy hatszög. Ez a hatszög egy komplex hidrodinamikai jelenség eredménye, melyet hidrodinamikai instabilitásnak hívunk, azon belül is nyírási instabilitásról van szó. Ez két egymáson folyó relatív sebességkülönbséggel rendelkező áramláson alapszik. Az előadás során bemutatásra kerül egy laborban is elvégezhető kísérlet, mely sok mindenben hasonlít a Szaturnusz esetére, illetve megemlítünk egy még tervezési fázisban lévő kísérletet, ami még inkább egy bolygót modellezne. Természetesen ezen jelenségek és kísérletek mögötti elméleti hátterek és megfontolások is bemutatásra kerülnek. Továbbá méréseket is végeztünk, amelyekből eredő eredményeinket is bemutatjuk, illetve összevetjük elméleteinkkel.

15:20 Szünet

"Klímaváltozás és természetvédelem"

15:40 Codogno Borbála (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A naptejek hatása a fitoplanktonra

A naptejek és fényvédők már ismert szennyezői a természetes vizeknek, és növekvő jelenlétük egyre nagyobb aggodalomra ad okot. A kutatásunkban különböző hatóanyagú naptejek hatásait vizsgáltuk Chlorella vulgaris algasejteken. Három féle naptejet teszteltünk: egy hagyományos összetételűt, egy „reef-safe” típusút és egy alternatív UV szűrőt tartalmazót. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e különbség a fényvédők az algasejtek koncentrációjára gyakorolt hatásai között. A sejtkoncentrációt egy frissen készített naptej-oldattal és egy 26 napig álllni hagyottal is kezeltük, majd 22 napon keresztül mértük a sejtkoncentrációk változását. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a három naptej hatása jelentősen eltér egymástól, és az elöregedett fényvédők hatása is az újakhoz képest.

16:00 Dömölki Borbála (Eötvös Collegium): Gyógyszerhatóanyagok akkumulációja a Dunában keletkező biofilmben

Az elmúlt száz évben a gyógyszeripar rohamosan fejlődött, nagyságrendekkel javítva az életminőséget és a várható élettartamot. Azonban a piacra kerülő egyre többféle hatóanyag egy új, eddig nem ismert problémát hozott magával: ezen vegyületek megjelenését a felszíni vizekben, melyek kapcsolatba kerülve az élővilággal arra veszélyesek lehetnek. Számos vegyület környezeti hatása jelenleg felderítetlen, emellett pedig az ilyen szennyezők belekerülhetnek az ivóvízbázisba, illetve rezisztens baktériumfajok kialakulását segíthetik.

A vizek élővilágának egyik legalapvetőbb és legösszetettebb rendszere a biofilm, mely közös mátrixba ágyazott baktériumok és algák közössége, és amely számos vízi élőlény számára szolgál tápanyagként. Kutatásom célja volt vizsgálni tíz kiválasztott népszerű gyógyszerhatóanyag (atorvasztatin, karbamazepin, ciprofloxacin, klaritromicin, diklofenák, metoprolol, naproxén, szitagliptin, szulfametoxazol és tetraciklin) akkumulációját a Duna-vízben keletkező természetes biofilmben, összehasonlítva ezt a folyóvíz hatóanyagkoncentrációjával.

16:20 Horváth Anna (Bolyai Kollégium): A Kisszékelyi-völgy természeti értékeinek felmérése és védetté nyilvánítása

A Tolna megyében fekvő Kisszékelyi-völgy természetvédelmi területté nyilvánításának előkészítéseként a völgy természeti értékeinek felmérését végeztem el, és elkészítettem a terület természetvédelmi kezelési tervét. A dokumentáció alapjául a 121 hektáros tervezési terület vegetációtérképezése szolgált. Az erdőzóna és erdőssztyepp zóna határán elterülő tájra sokféle élőhelytípus mozaikja jellemző, így pl. nádasok, magassásosok, mocsárrétek, füzesek, löszgyepek és tölgyes erdőfoltok egyaránt előfordulnak, melyek közül több 4-es természetességi értékű. Ez a sokszínűség nagyszámú védett állatnak nyújt életteret. Több inváziós növényfaj is előfordul az élőhelyfoltokban, természetvédelmi intézkedés szükséges ellenük. Bár mesterséges élőhelyek is jelen vannak, a völgy fontos ökológiai folyosó. A központi helyzetű Kisszékelyi-patak vízminőség-vizsgálata is megerősítette a terület értékességét, s indokolttá tette a széleken pufferzóna kialakítását. A terület egy része közvetlenül a falu belterülete szomszédságában fekszik. A tájhasználat történet elemzése alapján a kedvező állapot fennmaradása többek között a falu környéke múltbéli és jelenlegi extenzív hasznosításának köszönhető. Az elkészült javaslat alapján természetvédelmi oltalom alá került a terület.

16:40 Gera Anna (Bibó István Szakkollégium): 'Süllyedünk' – A klímaváltozás miatt lakóhelyüket elhagyó személyek és a menekültjog

Az éghajlatváltozás az egyik legfontosabb kihívás, amellyel a nemzetközi közösségnek az elkövetkező években szembe kell néznie. A változó körülmények már most súlyos hatást gyakorolnak az ökoszisztémára, és egyre nő a szélsőséges időjárási jelenségeket tapasztaló országok száma is. Sokan nem látnak más lehetőséget az életük védelmének és megfelelő életszínvonaluknak a biztosítására, minthogy elhagyják otthonukat, és bár gyakran hivatkoznak az ilyen helyzetbe kerülő emberekre klímamenekültekként, a nemzetközi menekültjog jelenlegi formájában nem nyújt számukra védelmet. Az előadásom az ő helyzetükre összpontosít, kiemelve a védelmükkel kapcsolatos legfontosabb jogszabályi hiányosságokat. Két süllyedő szigetállam, Tuvalu és Kiribati eseteit tárgyalva hangsúlyozza a problémák súlyosságát, a szíriai háború példáján keresztül kiemeli, hogy a klímaváltozás miatti lakóhely-elhagyás milyen szoros kapcsolatban áll a meglévő társadalmi struktúrákkal és azok átalakulásával.

17:00 Szünet

17:20 Zárszó, eredményhirdetés

Poszterek

2022. április 9.

1. Bóka Melinda (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Társadalmi mobilizáció és (ön)mozgósítás az első világháborús Borsszem Jankó hasábjain megjelenő Kotányi-paprika hirdetésein

Előadásom az otthoni front propagandájával ezen belül is a Borsszem Jankóban megjelenő Kotányi-paprika reklámjának elemzésével kíván foglalkozni. A vizsgálat adalék lehet a sajtótörténeti kutatáshoz, illetve a világháború propagandatevékenységének megrajzolásához.

Kutatási kérdéseim melyek mentén szeretném a címben vázolt témát körbejárni; vajon a hirdetés miként kapcsolódott a világháborús propaganda jelenségéhez? Vajon a reklám mit vett át a propagandából? Például: a hősiesítés (hőskultusz) milyen elemeit hasznosította, és a társadalmi nemi rend propaganda által sugallt képét miként vette át?

Az előadásomban a Kotányi-hirdetéseket nem kronologikus sorrendben tárgyalnám, hanem különböző tematikus csoportra osztottam a reklámokat. A hirdetések alapvető célját, az eladás mellett megmutatkozó tevékenységét és annak jellegét kívánom feltárni. A reklám szövegének közlése mellett ettől függetlenül jelzem, hogy értelmezésem szerint melyik első világháborús eseményhez kapcsolódik s így a hirdetéseken keresztül szeretnék az első világháború történésein átívelő kronológiát is adni a háborús évek „szenzációs” eseményeiről.

2. Gion Márton Gábor (Magyary Zoltán Szakkollégium): Az Európai Unió és Oroszország agrárpolitikája különös tekintettel napjainkra

Témám az Európai Unió Közös Agrárpolitikája összehasonlítva az orosz mezőgazdasággal, agráriummal.

Gimnazista korom óta az orosz politika az, ami leginkább érdekel, ez pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezzel a témával kezdjek el foglalkozni. Előadásomban többek között szeretnék arra kitérni, hogy miért jött létre a Közös Agrárpolitika intézménye, hogyan változott létrehozása óta, emellett szeretnék kitérni a szovjet agráriumra is. A 20. század vége minden tekintetben nagy vízválasztó: 1991 december 26. óta nem beszélhetünk Szovjetunióról, ezért figyelmet kell fordítani az ezen időszakban történő változásokra.

Mivel a témám másik összetevője az orosz agrárium, ezért fontos, hogy a 1991 utáni időszakot is vizsgáljuk, azonban a jelentős változások a 21. század fordulóján következtek be, így a Jelcin-korszakot csak felületesen fogom érinteni. Ezután szeretnék párhuzamosan vizsgálni mind az európai Közös Agrárpolitikát, mind az orosz mezőgazdaságot.

Jelen témát széles szakirodalmi elemzés és empirikus kutatás útján szeretném feltárni.

3. Gyökér Zoltán Dávid (Miskolci Egyetem): Fémrészecskék leválasztása SiC kerámia részecske felületére

A szilícium-karbid kerámia részecskét (SiC) előszeretettel alkalmazzák fémmátrixú kompozitokban. Ám a két fázis közötti rossz nedvesítés (fém-kerámia) eredményeként nem alakul ki adhézió, a kompozitnak megnő a porozitása, csökken a szilárdsága.

Kutatásom során SiC kerámia részecske felületére választottam le Ni-P, illetve Cu részecskéket vizes közegű kémiai leválasztással. Az eljárás során a kerámia felületét különböző előkezelési módszerekkel aktiváltam, majd leválasztottam a fémrészecskéket.

Az elkészült mintákat Pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM) és energiadiszperzív spektroszkópiával (EDS) vizsgáltam. A SEM felvételeket Fiji képelemző szoftverrel feldolgoztam: átalakítottam a felvételeket, valamint szétválasztottam a kiválásokat és a SiC kerámia részecskét egy gépi tanulási algoritmus (Trainable WEKA Segmentation) felhasználásával. A kiválások méreteloszlását összehasonlítottam a leválasztási paramétereknek megfelelően.

Kulcsszavak: SiC, vizes közegű kémiai leválasztás, képelemzés, fajlagos felület, BET

4. Husnain Waris (ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium): Differential Experience of Food Delivery Riders in Budapest based on race, ethnicity and gender of riders

I researched the experience of food delivery riders in Budapest using the qualitative interview method. I focused on the racial discrimination experienced by the riders. In the research, I've observed that language has played the dominant role on the side of customers & riders, while racial discrimination incidents were low. Racism among riders was absent, except when food orders were slower. During the interviews, I came to find the racial preference by one of the companies. The riders had a favorable view of the company's support. They shared mixed experiences, cheerful regarding customers but reported tense affairs during the ride with bus & taxi drivers.

5. Huszár Annamária (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A sejtek csomagküldő szolgálata

Mindennapi életünk szerves része a kommunikáció. Üzenetet küldünk közeli vagy távoli ismerőseinknek, kifejezzük érzéseinket, megosztjuk örömünket, bánatunkat. Nincs ez másként a sejtjeink életében sem! 2010 után robbantak be a tudományos köztudatba az extracelluláris vezikulák. Ezeket a gömbszerű képleteket minden sejtünk termeli. A sejtek a vezikulákban lévő információval (nukleinsavak, fehérjék) kommunikálnak egymással. Képzeljük el, hogy a sejtjeiknek van egy saját csomagküldő szolgálata. A sejt a csomagként küldött üzenettel képes megváltoztatni egy szomszédos vagy akár egy távoli sejt működését. A vezikulák termelődése általános jelenség a sejtek életében, minden testnedvben kimutatták jelenlétüket, pl. 1 ml vérben több milliárd vezikula található. Kóros körülmények hatására számuk és tartalmuk megváltozik, így vizsgálatukkal egyes betegségek még a tünetek megjelenése előtt diagnosztizálhatók. A kórosan termelődő vezikulák terápiás célpontokká, a mesterségesen megtervezett vezikulák terápiás eszközökké válhatnak. Ez a jelenkori biológiai kutatások egyik legforróbb területe. Az extracelluláris vezikulák teljeskörű megismeréséhez multidiszciplináris szemléletre van szükség, fizikusok, kémikusok, informatikusok és biológusok összefogására.

6. Jenován Flórián (Európa Kollégium): Észak-Bánát Gyöngyszemei - egyházzenei örökségünk

Munkám római katolikus népénekeket tartalmaz, melyek többségét a Vajdaság szerte, más magyarlakta területekhez hasonlóan éneklik. Ez ösztönzött arra, hogy létrehozzak egy olyan énekgyűjteményt, melyben ezek az énekek úgy vannak lejegyezve, ahogy azok népünk ajkán élnek a mi vidékünkön.

A könyvben szereplő énekeket észak-bánsági településeken gyűjtöttem, többek között szülőfalumban, Szajánban, valamint a szomszédos településeken, Padén, Tiszaszentmiklóson és Hódegyházán.

Az énekeskönyv összeállításánál fontosnak tartottam a közölt énekek szerzőinek felkutatását. Ezen forrásadatokat az énekszám alatt tüntettem fel, viszont minden esetben a helyi dallamvariánst közöltem.

Kutatómunkám során felfigyeltem az énekek szövegbeli rövidülésére. Gyűjteményem szerkesztése során, az adatközlők által énekelt versszakok mellett a többi fellelt szakaszt is közöltem.

Az ének harmonizálásakor törekedtem az egyszerű és praktikus megoldásokra, úgy harmóniai, mint játéktechnikai szempontból, hogy a kíséret minél több egyházzenész számára könnyen megtanulható legyen. Az énekeknél nem adtam meg tempójelzést, mert a tempó mindig a helyi gyakorlattól függ.

Őszintén remélem, hogy népünk ezen kultúrális kincsei nem merülnek feledésbe, s ehhez hozzájárul az általam létrehozott énekgyűjtemény is.

7. Lenzinger Dorina (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Extracelluláris vezikulák in situ vizsgálata 2D sejtvonalakban és 3D bio-nyomtatott sejttenyészetekben

Az extracelluláris vezikulák (EV-k) sejtekről lefűződő, önmaguk megsokszorozására képtelen, többnyire gömb alakú részecskék, melyek fontos szerepet töltenek be a sejtek közötti kommunikációban. A 3D sejtnyomtatás a sejt- és szövetkultúrák vizsgálatának új, egyre terjedő módja, segítségével sejtekből élő szöveti formációkhoz hasonló struktúrák hozhatók létre.

Kísérleteinkben 2D sejttenyészetek és 3D bio-nyomtatott sejtekről lefűződő EV-k összetételét és morfológiáját vizsgáltuk konfokális mikroszkóppal és transzmissziós elektronmikroszkóppal.

Vizsgálataink során azonosítottunk extracelluláris, nagyméretű, multivezikuláris test-szerű struktúrákat mind a 2D, mind a 3D sejttenyészetekben. Ez a nemrégiben felfedezett EV szekréciós mechanizmus eredményeink alapján egy általánosan jelenlévő EV kibocsátási útvonal lehet.

Előadásom során bemutatom a laboratóriumunkban nemrégiben kifejlesztett lactadherin alapú membránjelölő rendszer jelentőségét, az EV-k vizsgálatában betöltött fontos szerepét. A 3D bio-nyomtatott sejttenyészetek új lehetőségeket nyitnak meg az EV vizsgálatok terén. Lehetségessé válik a sejtek mikrokörnyezetének tanulmányozása és új, eddig ismeretlen EV kibocsátási útvonalak megismerése. Kitérnék a vizsgálati rendszerben történő kutatás előnyeire és nehézségeire.

8. Oláh Alexandra (Miskolci Egyetem): A Képes Krónika forrásai a történelemkönyvekben

Gyakorló pedagógusként úgy gondolom, a vizuális és audiovizuális források színesíthetik a tanórákat, könnyebben érthetővé tehetik egy-egy tananyag részleteit. Mivel a magyar középkor tekintetében nagyon kevés krónika, kódex áll rendelkezésünkre, melyek közül még kevesebb a hiteles forrás, így esett választásom a Képes Krónikára és annak vizsgálatára, amely talán a legátfogóbb képet adja a korszakról mind a szöveges, mind képi források esetében. Előadásomban a Krónika útjának egy általános történelmi áttekintése után kitérek a konkrét kutatásomra, amelyben a Képes Krónika (Bécsi Krónika, Chronicon Pictum) vizuális forrásait, illetve ezek utóéletét vizsgálom a napjainkban használatos történelem tankönyvekben. Ennek bemutatása után, egy összehasonlító elemzés keretein belül a sokak által jól ismert Száray Miklós-féle tankönyvcsalád Képes Krónikából származó vizuális forrásait értékelem a mennyiség, a hitelesség, illetve a tankönyvi szöveghez való kapcsolódás folyamatában.

9. Oravecz Orsolya (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Placental galectins regulate adaptive and native immune cells during pregnancy

Galectins are β-galactoside binding soluble proteins that play an important role in the regulation of the maternal immune system and the placentation process during pregnancy. Placental galectins, including galectin-13 and galectin-14, are expressed solely by the placenta. Examining the effects of these galectins on peripheral blood mononuclear cell populations (PBMCs), we found that they increase leukocyte viability and decrease apoptosis of all PBMC populations. Proliferation of T and NK cells was not affected by these galectins, but their cytokine production was, increasing the production of IL-8, IL-10, and IFN-γ. In addition, we revealed that gal-13 and gal-14 induced persistent NF-κB as well as differential phosphorylation of MAPK, ERK, and Akt in target cells. However, further studies are required to uncover the necessary receptors, signaling pathways, and changes in gene expression through which placental galectins play a role in the regulation of maternal immune cells during pregnancy.

10. Tarnai Eszter (Eötvös Loránd Tudományegyetem): „... a társadalmi szolidaritás szellemében megoldja a legsürgetőbb feladatokat.” – A Nemzeti Segély szerepe Budapest közellátásában 1945-ben

A kifosztott és magára hagyott Vöröskereszt szerepét 1945 januárjában a Magyar Kommunista Párt által megalakított Vörös, később Nemzeti Segély vette át. A szervezet tevékenységében fontos szerepet kaptak a nők, s különösképpen a munkáspártok politikusainak feleségei, pl. Gerő Ernőné Fazekas Erzsébet vagy Vas Zoltánné Vadas Sára.
A Nemzeti Segély különböző akciókkal igyekezett segíteni az éhező budapesti lakosságon, kiemelt tekintettel a gyermekek helyzetére. Átvették számos gyermekintézmény vezetését, segítették a hadifogolykórházakat. Nagy-Budapest területén főzőhelyeket, népkonyhákat működtettek, hogy a rászorulók napi étkeztetését biztosítsák. 1945 elején több hullámban szervezték ki a fővárosi gyermekek vidéki elhelyezését a jobb ellátás érdekében.
Előadásomban arra keresem a választ, hogy mekkora „szeletét” sajátította ki a Nemzeti Segély a szociális alapú közellátásnak és hogy az egyes akciókat hogyan értékelhetjük.

2022. április 10.

11. Gémes Anett (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Egy bronzkori hulladékgödör titkai – Fertőzésnyomok egy 3700 éves tiszafüredi gödörből

A Kárpát-medence középső bronzkora csaknem fél évezredet ölelt fel a Kr.e. 2000/1900-1500 közötti időszakban. 2020 őszén Tiszafüred határában egy leletmentő régészeti ásatás során egy tömegsír, valamint egy hulladékgödör is előkerült, melyek a középső bronzkori Füzesabony-kultúrához köthetők. A kultúra hordozói a tömegsír esetében eltértek szigorú temetkezési szokásaiktól, nem zsugorított pózban helyezték a halottakat a gödörbe. Az 1. számú sír gödrének felső rétegeiből nagy mennyiségben kerültek elő állatcsontok, középső bronzkori kerámia töredékek, kagylók, halpikkelyek, szálkák, valamint egy szórvány koponya. A gödör bontása során egy további nagyméretű, méhkas alakú hulladékgödör rajzolódott ki. A hulladékgödör Ny-i felében a szórvány koponya alatti rétegből, egy teljes anatómiai rendben, zsugorított helyzetben fekvő, 35-45 év körüli férfi maradványait tárták fel. A régészeti mellékletek nélküli csontváz alatt szinte teljesen összefüggő kagylóréteg volt. A magányos férfi vázának számos területén súlyos gyulladás, fertőzés nyomai láthatók. Az esettel kapcsolatban felmerül kérdésként, hogy vajon milyen fertőzésben szenvedett ez az egyén és a fertőzésének volt-e köze a Füzesabony-kultúra temetkezési rítusától eltérő temetkezési módhoz?

12. Gönczi Vivien (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Középkori és kora újkori éremleletek Veszprém megyéből

A középkori és kora újkori Magyar Királyság egykori gazdaságtörténetének kutatásában különleges helyet foglal el az éremleletek kutatása. A történelem- és régészettudomány határán elhelyezkedő numizmatika éremleletnek nevezi azokat az éremegyütteseket, amelyeket tezaurálási céllal rejtettek el. Ezeknek a leletanyagoknak a földbekerülése legtöbbször valamilyen fegyveres konfliktussal hozható kapcsolatba. A veszprém megyei éremleletek felkutatására és katalógus-szerű közlésére az 1960-as években már sor került, azonban az ismert leletanyag részletes feldolgozása azóta sem történt meg. Előadásomban a megye területén eddig ismert, több mint 100 leletegyüttes rövid, összefoglalás jellegű bemutatásával és értékelésével foglalkozom.

13. Gyenesei Katalin (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A Győr-Kert utca lelőhelyen feltárt késő vaskori temető leleteinek antropológiai vizsgálata

A La Tène korszakban (Kr.e. V. század második fele – Kr.u. I. század kezdete) a Kárpát-medence területén nagyszámú kelta népesség élt. A kelták birituálisan temetkeztek: a korszak elején a csontvázas/korhasztásos, később a hamvasztásos temetkezési rítus vált dominánssá. A Győr-Kert utca lelőhelyen feltárt temetőt a Kr.e. 4. század végétől a Kr.e. 2. századig használták. Az embertani vizsgálat során 20 csontvázas és 2 hamvasztott maradványon végeztünk klasszikus antropológiai és részletes paleopatológiai elemzést. A demográfiai eredmények a vaskori szériákra jellemző enyhe nőtöbbletet és a gyermekek alacsony számát mutatták. Az S-22., mellékletekben gazdag sírba temetett felnőtt férfi esetében számos patológiás elváltozást azonosítottunk. Ezek közül is kiemelt jelentőségű a diffúz idiopathias skeletalis hyperostosis (DISH), melynek kialakulásában hajlamosító tényező lehet az elhízás, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás és a II-es típusú diabetes is, így jelenléte utalhat az elhunyt magasabb társadalmi státuszára. Három női koponyán egy komplex hormonális anyagcsere betegség nyomait figyeltük meg (hyperostosis frontalis interna).

14. Gyökér Zoltán Dávid (Miskolci Egyetem): Ólommentes forraszkompozit előállítása és vizsgálata

A fémkompozitok egyre nagyobb teret hódítanak a modern anyagok világában. A társított anyagok előállításával kombinálni lehet a különböző anyagtípusok előnyös tulajdonságait (például nagy szilárdság, kopásállóság és jó vezetőképesség), új tulajdonság-kombinációkat lehet elérni. A mikroelektronikában a komponensek mérete egyre kisebb, melynek következménye, hogy a forraszkötések mérete is folyamatosan csökken. Ezzel szemben az elektromos teljesítmény, a hőmérséklet egyre nő.

Kutatómunkám során SAC305 (96,5% Sn, 3,0 % Ag, 0,5 % Cu) típusú ólommentes forraszpaszta és SiC kerámia részecske felhasználásával állítottam elő kompozitot. A két fázis közötti jobb nedvesítés érdekében a kerámia részecske felületére Ni-P, részecskéket választottam le.

Az elkészült forraszkötésnek vizsgáltam a mikroszerkezetét PFIB-SEM berendezéssel, mely során a két fázis (forraszanyag, SiC) közötti határfelületet elemeztem ionsugaras bemetszés segítségével. Vizsgáltam továbbá a forraszkötés nedvesítési és mechanikai tulajdonságát, melyet összehasonlítottam az iparban alkalmazott (SAC305) forraszanyag tulajdonságaival.

Kulcsszavak: ólommentes forraszkompozit, SiC, vizes közegű kémiai leválasztás, nedvesítés, határfelület, PFIB SEM

15. Kutas Bernadett (Magyary Zoltán Szakkollégium): Meleg párok örökbefogadási lehetőségei, és annak társadalmi megítélése Magyarország és Ausztria vonatkozásában.

Napjainkban aktuális kérdés az LMBTQ közösség tagjainak családalapítással kapcsolatos lehetőségei. A probléma felvetése, és aktualitása egyre erősebben tör utat magának, úgy Magyarországon, mint globálisan. Előadásom során ismertetni szeretném a homoszexuális párok örökbefogadási lehetőségeit, a megvalósítás módjait, és az ezzel együtt járó nehézségeket hazánkban. Ezen kívül megkísérlek párhuzamot vonni az Ausztriai gyakorlattal, és a megvalósítás lehetőségeivel. Rámutatnék a szivárvány párok helyzetét érintő különbségekre, és hasonlóságokra Magyarország és Ausztria vonatkozásában. A két független ország egykoron együtt alkották az Osztrák-Magyar Monarchiát. Kérdéses, hogy vajon a Monarchia felbomlása óta hogyan, milyen irányban fejlődött a két állam jogrendje és a társadalom hozzáállása a homoszexuális párok elfogadásának viszonylatában? Vajon mekkora szerepet játszik a két országban, az állami beavatkozás, és a civil szervezetek munkája a meleg párok körében? A fentebb feltett kérdésekre kívánok válaszokkal szolgálni előadásom során.

16. Mészáros Botond (Bolyai Kollégium): Riemann-sokaságokon értelmezett modellek közötti megfeleltetésekről és ilyen leképezések pszeudoinvertálásáról

Nagy elemszámú rendszerek modellezése esetében gyakran fordulunk egyszerűsítésekhez a modellezési feladat legalábbis közelítő megoldásának reményével. A modellezés eredményeként általában kevesebb mennyiség (időbeli) viselkedését szeretnénk leírni, mint amennyit be kell vezetnünk ahhoz, hogy ezt a viselkedést magyarázni tudjuk már ismert elvek segítségével. Ez egy (általában nemlineáris) leképezésnek feleltethető meg (általában) magasabb dimenziós térből egy alacsonyabb dimenziós térbe.

Természetesen adódik a kérdés, hogy a magasabb dimenziós paramétertér elemeire vonatkozó elvek és az azokból való, számunkra érdekes, alacsonyabb dimenziós térben definiált mennyiségek származtatási módja ismeretében megadhatóak-e olyan, már a kisebb dimenziós térben érvényes (pl. időfejlődést leíró) egyenletek, melyek már önmagukban is jó pontossággal választ tudnak adni a számunkra érdekes kérdésekre. A XXV. Bolyai Konferencián tartott előadásom során röviden bemutattam egy módszert, amivel e kérdésre válasz adható, amennyiben az egyes tereket Euklideszi terekkel modellezzük.

Emellett két ilyen modelltér közötti leképezés (pszeudo)invertálásának kérdése is nagy jelentőségű. Ha egy jelenséget modellezni akarunk, a gyakorlatban szokás kész modelleket feltételezni és ezek eredményeit a valós adatokkal összehasonlítani. Azonban, amennyiben csak adatok állnak rendelkezésünkre, talán a legfontosabb kérdés, hogy azok segítségével hogyan lehet potenciális magasabb dimenziós, egyszerűbb elvekre épülő, az adatok közötti kapcsolatot magyarázó modelleket beazonosítani, melyeket aztán más kérdések megválaszolására is használni lehet. Jelen előadásomban ennek összegzéseként és kiegészítéseként Riemann-sokaságokkal modellezett terek közötti leképezések közötti megfeleltetési lehetőségről és az invertálás kérdéséről beszélnék, megmutatva, hogyan lehet explicite megkonstruálni azokat a leképezéseket nem csak Euklideszi terek, de Riemann-sokaságok közötti leképezések esetében is, melyek adott rendben sima és analitikus leképezések (pszeudo)invertálására adhatnak lehetőséget.

17. Oberfrank Robin (Bolyai Kollégium): Fiktív részecskék nyomában: integrálható kvantumtérelméletek

Az elméleti részecskefizika egyik programjának célja, hogy a realisztikus de bonyolult, nehezen megoldható elméletek helyett vizsgáljunk inkább egyszerűbb, könnyebben kezelhető modelleket. Ennek ára, hogy többnyire az általuk leírt világ közel sem egyezik meg a valósággal, viszont megoldhatóságuk révén sokkal jobban beleláthatunk az elméleteink természetébe. Ezek az integrálható kvantumtérelméletek. Ezen a területen végzett kutatásom célja egy numerikus módszer kiterjesztése integrálható modelleknek egy olyan újfajta családjára, melyek a megoldhatóság mellett különösen gazdag fizikát mutatnak. Előadásomban közérthetően mesélek ezekről a modellekről, és a módszerről, amit fejlesztünk.

18. Panyik Barbara (Eötvös Loránd Tudományegyetem): "Honfoglalás kori temetők Szereden - régi leletek, új lehetőségek"

A konferencián egy 23 síros honfoglalás kori temetőt kívánok bemutatni, amelyet 1954 és 1955 között, a mai Délnyugat-Szlovákia területén tártak fel. Munkám során a leletanyag és a temető elemzését végzem el, amely magába foglalja a temetkezési és mellékletadási szokások, illetve a temető szerkezetének vizsgálatát.

Az előadással célom felhívni a figyelmet a régebbi publikációk és hagyatékok ápolására. Munkámmal szeretném egységesíteni és közelebb hozni a Magyarországon kívüli publikációkat és kutatásokat. A lelőhelyet pedig megismertetni a magyar kutatói közösséggel.

19. Sipos Ágoston (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Free-form modeling with implicit surfaces

An implicit surface is defined as an isosurface of a real-valued function: f(x,y,z) = 0, on the 3-dimensional space. Regular surfaces (e.g. planes, spheres, cylinders) in Computer-Aided Design are usually represented in implicit form, however, they are rarely used in free-form modeling. Reasons for this include various difficulties, like singularities, self-intersections, and disconnected parts, which are harder to avoid in the case of high-degree implicit surfaces. However, they are preferable to a different set of operations like ray tracing, point classification, and approximation.

The approach presented in this work is to build complex surfaces from locally defined I-patches, each defined on just a partition of the 3D space. The surfaces are automatically generated from the user-supplied constraints, with smooth joining of neighboring patches. This is demonstrated through multiple modeling case studies.