Az I. Bolyais Doktorandusz Délután programja
15:00 Berényi Eszter (geográfus PhD III. ): Városrészek társadalmi átalakulása
A XX. században egyre inkább kiteljesedő globalizáció hatásainak
köszönhetően a városok fejlődése világszerte hasonló pályát jár be. A
gazdasági és politikai események következtében pedig - ha megkésve
is -, de hasonló tulajdonságokkal és problémákkal jellemezhető
városrészek alakulnak ki világszerte. A belváros közelében
elhelyezkedő, attraktív, ám annál rosszabb állapotban levő városrészek
problematikája is ezek közé sorolható.
Az előadás bepillantást ad ezen városrészek problémáiba, a külföldön
tapasztalt átalakulási folyamatokba, illetőleg a magyarországi viszonyokba.
15:25 Kovács Krisztina (vegyész PhD II. ): A Mössbauer-spektroszkópia növényélettani alkalmazásai
A vas felvétele és a növényi szövetekben történő raktározása élénk tudományos érdeklődésre tart számot, mivel a vas pillanatnyi állapota a felvétel során nem vagy csak igen kevéssé ismert. A vasfelvételi mechanizmus alapján a növényeket két csoportra oszthatjuk: az I. stratégiai csoportba tartozók (kétszikűek, illetve a nem fűfélékhez tartozó egyszikűek) a vasat csak redukált, szabad ionos formában (Fe2+) képesek felvenni, míg a II. stratégiai csoportba tartozók (fűfélék) speciális vaskomplexáló anyagokat (fitosziderofórokat) szintetizálnak, és a vasat vas(III)-kelátok formájában veszik fel.
Munkám célja a vasfelvétel mechanizmusának és a felvett vas kémiai környezeteinek, valenciaállapotainak a tanulmányozása, kihasználva a Mössbauer-spektroszkópia nyújtotta lehetőségeket. A két stratégiai csoport összehasonlítása érdekében kísérleteink során két tesztnövényt alkalmaztunk, az uborkát (I. stratégiai csoport), illetve a búzát (II. stratégiai csoport). A normál vasellátottság mellett vizsgáltuk a vashiányos környezet hatásait is, illetve speciális mosási eljárások segítségével javaslatot tettünk a különböző vasformák sejten belüli elhelyezkedésére. Az eredmények a vas sejtfalon és membránokon keresztüli transzportmechanizmusának tisztázásában segítenek, emellett közvetlen bizonyítékot adnak a két stratégiai csoport eltérő viselkedésére.
15:50
Miklán Zsanett
(vegyész PhD. III.
):
Egy új folsav antagonista (Pemetrexed)peptid-konjugátumainak szintézise. Miért, hogyan és mi
jön még?
A gyógyászatban alkalmazott hatóanyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak javításával új, jobb gyógyszereket állíthatunk elő. A sokféle módszer között a hatóanyag molekulák konjugátumainak előállítása az eredeti vegyület tulajdonságainak kíméletes és célzott változtatását teszi lehetővé. Peptidekkel való konjugálás javíthatja a hatóanyag vízoldhatóságát, késleltetheti a hatását, vagy a megfelelő helyre juttathatja a molekulát a szervezetben. Kutatásaim során különböző hatóanyagok peptid-konjugátumait állítom elő, és az új vegyületek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, illetve ezeknek az eredeti vegyülethez képesti változását vizsgálom. A pemetrexed egy újonnan kifejlesztett folsav antagonista vegyület, amit tumoros megbetegedések esetén alkalmaznak. Az eddigi folsav antagonistáktól eltérő szerkezettel rendelkezik, ami egy új, ígéretes konjugálási módot tett lehetővé.
16:15 Szünet
16:30 Patay Gergely (fizikus PhD III. ): Ritka részecskék keresése
A CERN legújabb részecskegyorsítója 2007 legvégén kezdi meg futását. A CMS detektor segítségével korábban még nem kutatott extrém viszonyok között lehet tanulmányozni az anyag viselkedését. Az egyik elméleti jóslat az ún. kvark-gluon plazma létrehozása. Ezt közvetlenül valószínűleg nem lehet majd megfigyelni, de nyomaira következtethetünk a keletkező részecskék tulajdonságaiból. Egy lehetséges ilyen nyom a könnyű mezonok tömegének és élettartamának megváltozása. Előadásomban röviden bemutatom az alkalmazandó kísérleti technikákat, valamint a mezon detektálási lehetőségeit.
16:55 Pintér Dömötör (matematikus PhD III. ): Robotok, kombinatorika és (természetesen) Gröbner-bázisok
Adott egy szinte banálisan egyszerűen tálalható extremális
kombinatorikai kérdés - egy általános iskolás is megérti.
Adott egy trivialitás: „fogjunk meg egy asztalon lévő poharat!”.
Mi köze van a két kérdésnek egymáshoz, és mi közük
a doktori témámhoz?
Egyrészt az, hogy
a megoldása az első problémának már önmagában
nehéz, a másodiknak pedig azzá válik, ha mindezt egy
robotnak
adjuk utasításba! Másrészt mindkét probléma behatóbb
tanulmányozásához az ún.
Gröbner-bázisok elméletének ismerete szükséges, ami
a doktori témám fő alappillére.
Előadásomban szeretnék egyfelől némi ízelítőt adni a
témakörhöz, másfelől a saját személyes viszonyom
vázolásával vonzóbbá tenni.
17:20 Kötetlen beszélgetés