A XXII. Bolyai Konferencia programja

Az előadás célja az erdélyi magyar kisebbségi nemzeti (székely) identitás mint gazdasági tényező feltárása, különös tekintettel a 2014 őszén a csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúra által piacra került az ‘Igazi Csíki Sör’ és a ‘Székely Sör’ brandekre. Az elemzés a versengő nacionalizmus brubakeri felfogásának (Brubaker 2007) és a márkakommunikációnak metszéspontjába helyezi a termékeket, és inkább a nacionalista jelenségekre koncentrál, mert az a piac, ahol ezek a brandek megjelennek, egyúttal a versengő nemzetpolitikai felfogások piaca is. Fontos azonban megismerni az erdélyi kényszerkisebbségként élő tömbmagyarság történelmének bizonyos aspektusait ahhoz, hogy érthetővé váljon a termékek robbanászerű sikere, és kirajzolódjon az a márkakoncepció, amely az önmagát székelyként identifikáló népességen belül (és már azon kívül is) hatalmas sikert aratott. Egy korábbi csíkszeredai pilotkutatás (Szakács 2015) szerint a gazdasági indíttatású egyéni és társadalmi megküzdési stratégiák megválasztása mögött a település történelmi területi identitása hangsúlyosan jelenik meg – csíkiség, hargitaiság, székelyföldiség stb. – és ebben az 1989-es romániai forradalom óta a székelység nemzetépítési folyamata is erőteljes befolyásoló tényező: az arculatváltásnak, -építésnek és a marketingnek is sajátos elemévé vált.

14:20 Szeteli Anna (Szentágothai János Szakkollégium): Töltelékszó vagy a spontán beszéd precíz szervezője?

Munkám tárgyául olyan elemek szolgálnak, melyeket a köztudatban gyakran a „töltelékszó” megnevezés illet. Ilyen kifejezések például a 'nos', a 'tehát' és a jelen kutatásban górcső alá vett 'hát' szócska, hiszen ki ne hallotta volna az intelmet: „Háttal nem kezdünk mondatot!”
Azonban korunk nyelvésze a kifogásolhatóságuk helyett ezek beszédben betöltött funkcióit vizsgálja, amelyek feltárhatók egyrészt a nyelvtörténeti adatok és a mai nyelvhasználatról rendelkezésünkre álló információ statisztikai elemzésével, de a 'hát' kifejezés – gyakran ellentétet hordozó (1b-b') – jelentésváltozatainak megértéséhez más tudományterületek is segítségül hívhatóak.
(1) a. Mit csináltál tegnap este hatkor?
b. Hát vacsoráztam!
b'. Hááát… (azt hiszem, hogy) vacsoráztam.
Kutatásomban hangjelenségek számítógépes vizsgálatával mutatok rá, hogyan válnak jelöltté ezek a jelentésváltozatok a spontán beszédben. Emellett neurolingvisztikai kísérletek eredményei is utalnak a diskurzusszervező kifejezések jelentőségére: a beszélő és a hallgató idegrendszere minél inkább kapcsolódik, annál sikeresebb a beszédértés (Stephens et al. 2010).
Stephens G., Silbert L., Hasson U. 2010. Speaker-listener neural coupling underlies successful communication. PNAS. USA 107:14425-14430.

14:40 Mordivoglia Clio, Bazánth Barbara (Mathias Corvinus Collegium): Utolsó csepp a pohárban - avagy a határon átnyúló víztartó rétegek nemzetközi jogi helyzete

Földünk ivóvízkészletének 95%-a felszín alatti vízrétegekben van elzárva, ezért a jövő ivóvíz-gazdálkodásának központi kérdése, hogy ezeket az államok milyen módon használhatják fel a nemzetközi jog szabályainak megfelelően. Itt elsősorban az ésszerű és méltányos hasznosítás és az alapvető emberi jogok védelme áll egymással szemben, ugyanis ezek ellentétes kötelezettségeket rónak az államokra, amely konfliktushoz vezethet az ivóvízkészletek felhasználásakor. A dolgozat a világ három, határon átnyúló víztartó rétegének vizsgálatán keresztül mutatja be, hogy milyen konfliktusok keletkezhetnek az államok között, valamint, hogy milyen kötelezettségeknek kell megfelelniük az államoknak és milyen magatartással járnak el helyesen.

15:00 Rigó Bálint (Wlislocki Henrik Szakkollégium): Eurovíziós Dalfesztivál - Nemzetközi konfliktusok a geopolitika színpadán

Az Eurovíziós Dalfesztivál 1956-ban indult útjára, és mára a világ egyik legnagyobb és legnézettebb műsorává nőtte ki magát. A dalverseny egyik fő céljául tűzte ki az egységes Európa-tudat megerősítését és kiszélesítését. Bár a zenei rangadó mindig is próbált elhatárolódni a politikai, etnikai és vallási ellentétektől, azonban a versenyen részt vevő országok közötti történelmi-földrajzi és kulturális kapcsolatok rendszerint megmutatkoztak a színpadon, és némely ott elhangzott dal jelentős társadalmi változások előjele, előmozdítója volt, vagy akár egy forradalom kirobbantásában is nagy szerepet játszott. Tanulmányomban a fő hangsúlyt az Eurovíziós Dalfesztiválon résztvevő országok kapcsolatrendszerére, a fellépő országok közötti, a dalversenyen is tetten érhető konfliktusokra helyezem. Egy kiválasztott dal szövegének és kontextusának elemzésén keresztül szemléltetem a versenyen részt vevő országok egy csoportjának eltérő politikai, társadalmi és kulturális különbségeit, és az ezekből eredő konfliktusokat. A vizsgált dalt és annak szövegét párhuzamba állítom az érintett országok közötti politikai és közéleti megnyilvánulásokkal, ezzel egy újszerű geopolitikai, történelmi és kultúrföldrajzi aspektusból közelítve meg a dalversenyen megnyilvánuló konfliktusokat és azok társadalomföldrajzi hátterét.

15:20 Simor Kamilla (Kerényi Károly Szakkollégium): „Az idő láthatatlan útvesztője” Narratív komplexitás és időjáték Tom Tykwer filmjeiben

Kutatásomban Tom Tykwer három játékfilmjével foglalkozom a narratív komplexitás elméleti keretén belül. Többek között az adatbázis-logika/ adatbázis-narratíva, az elmejátékfilm, az elágazó ösvények, a digitális morfolás, valamint a moduláris narratívák teoriái felől elemezve a filmek elbeszélései nyomán keletkezett parallel világok szerkezetét vizsgálom. Átjárhatóak-e ezek a részek vagy önálló egységekként, egymástól függetlenül is működnek? Mennyire képlékeny a határ a filmen belüli világok között? Mind a három alkotás a variáció és kombináció játékán alapszik: dolgozatomban a szereplők és funkcióik, a cselekményelemek, a különböző idősíkok, a narráció aktusának módozatai, váltakozásának funkciói, jelentései kerülnek előtérbe: melyek a repetitív elemek és miért, s melyek a kiindulópontjukra már új alakban visszatérők? A lineáris kronológiából kizökkent idő és a kronologikus-kauzális logika más-más módon való megvalósításának váltakozását elemzem a filmekben, valamint a képzelet és valóság összekeverését, azt, hogy mi okozza ezekben az alkotásokban a narráció bizonytalanságát.

15:40 Szünet

16:00 Zárszó, eredményhirdetés

Poszterek:

1. Albert László (Szentágothai János Szakkollégium): Az elektromos szinapszisok szerepe a retinális fényválasz modulációjában

Albert László, Balogh Márton, Völgyi Béla.

Az elektromos szinapszisok szerepe a retinális fényválasz modulációjában
Absztrakt

A környezetünkből érkező vizuális információk érzékelését a szemünk hátsó felét burkoló, komplex rétegzett struktúrával rendelkező, fényérzékeny idegszövet, a retina végzi. A felfogott és akciós potenciál sorozat formájában kódolt vizuális információt a retina egyetlen kimeneti sejttípusa, a retina dúcsejtjei végzik. A dúcsejtek axonjai továbbítják az információt a felsőbb agyi látóközpontok felé. Az információ átadása a retinán belül is és a látórendszer többi területén is jórészt kémiai szinaptikus átvitellel történik. Ugyanakkor a retina, hasonlóan más idegi struktúrákhoz, nagy számban elektromos szinapszisokat is tartalmaz, stratégiailag fontos hálózati csomópontokban. A connexin (Cx) fehérjékből felépülő elektromos szinapszisok közvetlen kapcsolatot hoznak létre a szomszédos idegsejtek citoplazmái között, ezáltal gyors és kétirányú információáramlást tesznek lehetővé. Vizsgálataink során többféle elektrofiziológiai mérési technikát (cell attached patch-clamp elvezetés, unit extracelluláris elvezetés, multi electrode array elvezetés) alkalmazunk, melyekkel a ganglionsejtek elektromos aktivitását vizsgáljuk annak érdekében, hogy az individuális és a populációs dúcsejt akciós potenciál dúcsejt kódot megfejtkehhük. A dúcsejtek fényválaszait rögzítjük mind kontrol körülmények között, mind farmakológiailag elektromos szinapszis blokkolt állapotban. A farmakológiai beavatkozás fényválaszokra kifejtett hatása alapján következtetjük ki a mérésekből, hogy az elektromos szinapszisok mely válaszkomponensek kialakításában fontosak.

2. Aradi Petra (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Comparison of the binding affinities of anti-citrullinated peptide antibodies in sera of rheumatoid arthritis patients by applying biosensor analysis

Rheumatoid arthritis is one of the most prevalent chronic autoimmun diseases leading to synovial inflammation and distruction of cartilage and bone. Despite its prevalence, the exact mechanism of the disease is unclear. However, autoantibodies (ACPA - anti-citullinated protein antibody) against posttranslationally modified citrullinated self-antigens are likely to play key role.
Specificities as well as affinities of ACPA may influence its ability to destroy target organs and to trigger inflammatory cytokine production, modifying local and systemic inflammation in patients. Therefore we compared binding affinities of serum antibodies from 70 RA patients to citrullinated 19mer filaggrin, citrullinated vimentin multiepitope peptide, which is designed by us.
At first the peptide specific IgG was affinity purified from sera of RA patients on insolubilized citrullinated peptides. Peptide specific IgG concentrations in sera were calculated by ELISA, using a calibration curve prepared from the affinity purified IgG.
After that the affinities of IgG and serum samples were tested on citrullinated peptide covalently coupled to the surface of ProteOn XPR36 GLH sensor chip
We determined by biosensor analysis that ACPA autoantibodies are heterogenous not only in their specificity but in their affinity as well: the dissociation constant are between 10-3-10-8 M. Moreover we confirmed that the purified IgG ACPA cross-react considerably with different citrullinated peptides (vimentin, filaggrin, multiepitope peptide).
Our results can contribute to the characterization of ACPA in a more detailed manner and can help to understand its pathological role.

3. Biró Bálint, Gócza Elen (Festetics Imre Mezogazdasági Biotechnológiai Szakkollégium): Az őssejtek csodálatos világa

Őssejteknek nevezzük a specializálatlan, önmegújító képességgel rendelkező, aszimmetrikus osztódással egy önmagukhoz hasonló, illetve egy már elkötelezett leánysejtet létrehozó sejteket.
Az őssejtek a modern fejlődésbiológiai és terápiás kutatások fontos szereplői. Segítségükkel a beteg sejtekből indított tenyészeteken célzott gyógyszerkísérleteket végezhetünk. A regeneratív gyógyászatban is felhasználhatók irányítható specializációjuknak köszönhetően. Ezeken kívül állati sejt, szövet, szerv emberi szervezetbe történő átültetésekor az immunsejtek gátlásával megakadályozzák a képlet kilökődését.
Idén januárban jelent meg két olyan közlemény, amelyben fajok közötti kimérákat, genetikai mozaik állatokat állítottak elő őssejtek embriókba való bejuttatásával. Az egyik esetben egy funkcionáló egér hasnyálmirigyet „fejlesztettek” patkányban, ami a transzplantációt követően a beteg egér inzulinszintjét képes volt normalizálni.
Ezek az ígéretes eredmények előbb-utóbb a humán orvoslásban is alkalmazhatóvá válhatnak. A humanizált szervek előállításának ötlete ma még fantasztikumnak tűnhet, azonban az őssejtek felhasználásának ez a terület sem tűnik már olyan távolinak.

4. Bodor Zsanett (Semmelweis Egyetem): Mézek analitikai és érzékszervi tulajdonságainak összefüggése

Értékes, élettanilag is hatásos összetevőik folytán a mézek hamisítása napjaink egyik sürgős megoldandó problémája. Számos hamisítási módszer létezik, a cukorsziruppal való keveréstől a különböző hamis földrajzi és botanikai eredetű mézkeverékekig. Előzetes kutatásaink alapján az általunk használt módszerek alkalmasak lehetnek a földrajzi és botanikai eredet elkülönítésére valamint a hamisított termékek azonosítására. A beltartalmi paraméterek felmérése mellett vizsgáltuk a mézek színkarakterisztikáját, valamint méréseinket klasszikus és elektronikus érzékszervi vizsgálatokkal egészítettük ki. Munkánk célja a hazai mézek tulajdonságainak átfogó vizsgálatán túl az egyes összefüggések keresése, elsősorban a botanikai, esetleg földrajzi eredet becslésének céljából, valamint az érzékszervi különbségek azonosítása általunk előállított mézkeverékekben. A vizsgálat során a különböző fajtamézek esetében jelentős eltérések mutatkoztak mind beltartalmi (antioxidáns) tulajdonságaikban, mind színükben. Emellett a klasszikus érzékszervi vizsgálat igazolta, hogy a fogyasztók nem tudták pontosan elkülöníteni a 20% alatti cukorszirup tartalmú mézeket, az elektronikus orr és nyelv vizsgálattal azonban az elkülönítés megbízható eredményt adott.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-16-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült

5. Csonka Judit (Szent István Egyetem): Egészséges készétel, a tojáspite termékfejlesztése

Hazánk lakosainak táplálkozásában alapvető probléma a magas zsír- és szénhidrát bevitel, illetve a kevés fehérjebevitel. Elkötelezett élelmiszermérnök hallgatóként feladatomnak érzem, hogy ezen javítsak, ehhez lehetőségeim és szakmai hátterem is adottak. Egy könnyen elkészíthető, magas tápértékű gyorsfagyasztott készétel, a tojáspite termékfejlesztésén dolgozom, melynek tésztája gluténmentes gabona alapú. Az alapanyagok kiválasztásához a szakirodalmi adatokra támaszkodtam, majd a receptúrát több lépésben dolgoztam ki. Az ízesítés eldöntéséhez egy fogyasztói kérdőívet állítottam össze, majd két választott ízű tojáspite esetén érzékszervi kedveltségvizsgálatot tartottam. A kedveltségvizsgálat alapján statisztikailag is értékelhető lett, hogy tojáspitét mennyire kedvelik, és mely tulajdonságai befolyásolták a kedveltséget. Az eltarthatósági idő meghatározása objektív mérésekkel történik. A gyorsfagyasztott tojáspite fél éves tárolási próbája jelenleg is zajlik, ez alatt havonta vizsgálom a termék mikrobiológiai állapotát, állományváltozását, és további fizikai-kémiai, illetve érzékszervi változásait.

6. Czecze Barbara (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Különböző sebességmodellek jelentősége a földrengések hipocentrumainak meghatározásában

2013. 04. 22-én Heves megye területén, Tenken kipattant egy 4.8-as lokális magnitúdójú földrengés, melyet további 27 utórengés követett 0.7 és 2.9 közötti magnitúdóval. A földrengések helyének nagypontosságú meghatározása az egyik legfontosabb feladata a gyakorlati szeizmológiának. A relatív helymeghatározáshoz abszolút kezdeti hipocentrum paraméterek szükségesek, melyeket különböző radiálisan szimmetrikus, egydimenziós globális, valamint lokális sebességmodellek segítségével hozhatunk létre a különböző szeizmikus fázisok beérkezési idejeiből. Mivel a térségünk kéregvastagsága a globális átlagnál jelentősen kisebb, a különböző sebességmodellek nagyban eltérő eredményeket adtak. A Heves megyei földrengéssorozat hipocentrumainak helymeghatározását több sebsségmodellel elvégeztem, nagy hangsúlyt fektetve a megfelelő modell kiválasztására. Az eredmények jól reprezentálják a globális sebességmodell hátrányait, valamint a lokális modell előnyeit térségünkben.

7. Dabóczy Katalin (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Finnországi többnyelvű családok nyelvtervezése –

Finn mesterszakos szakdolgozatom témáját és eredményeit szeretném prezentálni előadásomban. Finnországi többnyelvű családok nyelvpolitikáját kutatom a hat Finnországban élő többnyelvű családdal készített interjú segítségével. A családi nyelvpolitika kutatási területe magában foglalja a családban létező ideológiákat, attitűdöket és a nyelvtervezés folyamatát és kivitelezését a gyakorlatban (King 2008). Kutatásomban arra keresek választ, hogy mennyire tudatosan tervezik meg a szülők a többnyelvű családokban az otthoni nyelvhasználatot, milyen tényezők befolyásolják a nyelvtervezés folyamatát, és hogyan valósulnak meg a tervek a gyakorlatban. Különös figyelmet kap a szakirodalomban és a közéletben is népszerű egy szülő – egy nyelv stratégia. Mindezek mellett azt is vizsgálom, hogy a finn, mint többségi nyelv milyen szerepet tölt be az általam vizsgált családok otthoni nyelvhasználatában. Kutatásomból kiderül, hogy a nemzetközi baráti kör ösztönzőleg hat a többnyelvűség kivitelezésére, azonban a gyerekek számára a legfontosabb nyelv a finn. Összességében az összes résztvevő szülő pozitívan viszonyul a többnyelvűséghez, a nyelvtervezésben pedig nagy szerepet kap a természetesség.

8. Dr. Mirczik Ádám (Miskolci Egyetem): A katonai büntetőjog jogtörténeti fejlődése   

Kutatásom témája a katonai büntetőjog hatályos szabályozásának vizsgálata a magyar jogrendben, továbbá az említett kérdéskör kriminológiai szempontú elemzése a közelmúltban végbement jelentős változások figyelembevételével, melyek leginkább az elkövetői kört érintették.
A szóban forgó jogintézmények történeti feltárásán, Európa jelentősebb nemzeteivel történő összehasonlításán, és az ebben a témában született nagyobb jelentőségű bírósági döntések elemzésén keresztül szeretném bemutatni a hatályos szabályozásban fellelhető anomáliákat.
Célom, hogy megoldási javaslatot tegyek, kellő megalapozottsággal, annak érdekében hogy az érintett személyi kör számára átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá váljon az ellenük lefolytatott büntetőeljárás. A katonák és a jogalkotó által katonának minősülő fegyveres rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak eljárásjogi helyzete az általános szabályoktól eltérő rendelkezéseknek következményeképpen jóval nehezebb, melyet a jogalkotó nem kompenzál megfelelően. Számos eljárásjogi garancia hiányzik, vagy adott esetben az eljárás során nem érvényesül megfelelően. Lényegesnek tartom, hogy a jogalkotó teremtse meg annak lehetőségét, hogy az igazságszolgáltatási szervek, egyes, jogszabályban meghatározott esetekben, kötelező érvénnyel alkalmazzák a büntetőeljárásról való elterelés lehetőségét.      

9. Enyedi Nóra Tünde (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Sugárrezisztens baktériumok kimutatása egy budapesti radonos termálforrásból

A Budai Termálkarszthoz tartozó forrásbarlangok geomikrobiológiai tanulmányozása új megvilágításba helyezi a karsztképződési folyamatokat a mikroorganizmusok sokrétű anyagcsere-folyamatai révén, amelynek különleges aspektusa a sugárrezisztencia. A forrásbarlangokban megfigyelhető vasásványokban gazdag biofilmes rétegek számos nyomelem megkötésére képesek (pl. urán, arzén). A Diana-Hygieia forrásrendszerben mérhető, világviszonylatban kiemelkedő magas radon-koncentráció (1005,76 Bq/l) a biofilmekben megkötött rádiumra vezethető vissza, ezért akár az emberre halálos sugárdózis sokszorosát toleráló baktériumoknak is otthont adhat. Vizsgálataink során a biofilm mintákat fény- és elektronmikroszkópos technikákkal vizsgáltuk, valamint 5000, 10000 és 15000 Gy dózisú gamma-sugárzással kezeltük és tenyésztésbe vontuk. A kezeletlen és a besugárzott mintákból izolált baktériumtörzsek a 16S rRNS gén bázissorrend elemzése alapján a Proteobacteria, a Firmicutes, a Deinococcus-Thermus, a Bacteriodetes és az Actinobacteria törzsek képviselői. Ezen baktériumtörzsek közel rokonai korábban előkerültek erős radioaktív vagy UV-sugárzásnak kitett környezetekből. Ilyenek például az endospórát képző Bacillus fajok, valamint az erősen pigmentált Micrococcus, Kocuria, Paracoccus, Hymenobacter, Agrococcus és Deinococcus nemzetségek tagjai.

10. Farkas Ádám (Szent István Egyetem): A dél-alföldi régióban elejtett erdei szalonkák populációgenetikai vizsgálata

Kutatásaim egy részét képezik az Erdei Szalonka Monitoring program keretein belül zajló, az országban eddig egyedülállónak számító, a teljes országot lefedő populációgenetikai vizsgálatnak. A kutatás európai szinten is kiemelkedő, ugyanis, az eddig erdei szalonkával végzett populációgenetikai vizsgálatok sem dolgoztak ilyen magas mintaszámmal. A vizsgálat fő célja az erdei szalonkák genetikai diverzitásának vizsgálata, ebből adódóan az állomány genetikai struktúrájának meghatározása, ami által választ kaphatunk a hazánkon átvonuló szalonka populáció genetikai diverzitásáról. Kérdést vet föl, hogy a vonulás különböző időszakaiban hazánkon átvonuló szalonkák, azonos vagy más területeken fészkelnek-e? Ugyanarról a telelőterületről költőhelyre induló egyedek egy helyen költenek-e vagy költőhelyeik szétválnak? A vonulás különböző időszakában hazánkba érkező madarak ivarilag egyenlő aktivitást mutatnak-e?

11. Fülöp Máté (Eötvös Collegium): A fehérjék lineáris motívumainak szerepe a virális patogenezisben

A komplex és integrált sejtműködés alapfeltétele az összetett és jól szabályozott fehérjeinterakciós hálózat megléte. Az interaktom feltérképezésére irányuló kutatások sokáig a stabil harmadlagos szerkezettel rendelkező, egymással komplementer felszíneket alkotó domének közötti kölcsönhatásokra korlátozódtak. Ugyanakkor az azonosított fehérje interakciók mintegy háromnegyede nem magyarázható domén-domén kölcsönhatással, továbbá az ismert doméncsaládok nagy részéhez nem tudunk kötőpartnert rendelni. A fehérjeinterakciós paradoxon feloldása az utóbbi 15 évben a kutatások fókuszába kerülő fehérjék rendezetlen régióiban (IDR-ek) található fehérjeinterakciós modulokban rejlik. A rövid lineáris motívumok (SLiM-ek) a rendezetlen régiók 3-10 aminosav hosszúságú szakaszai, melyek globuláris doménekkel képesek kölcsönhatásokat kialakítani. A SLiM-ek más fehérjeinterakciós modulokkal szemben kisebb affinitást biztosítanak, így több, gyengébb interakción keresztül összetettebb szabályozást tesznek lehetővé. Továbbá gyakrabban jelennek meg de novo a proteomban és konvergens evolúciót mutatnak. Ezek a tulajdonságok teszik a SLiM-eket a proteom fontos és érdekes tényezőivé. Ugyanakkor a gyors evolúció és a de novo kialakulás lehetősége magában hordozza a rendszer Achilles-sarkát. Kimutatott, hogy számos vírus, többek között a HPV, HIV, Epstein-Barr, vagy az influenza is tartalmaz a gazdasejtben található motívumokat utánzó SLiM-eket, melyeknek fontos szerepe van a virális patogenezisben. Ezen molekuláris mimikri segítségével képesek a virális elemek a gazdasejt génkifejeződését és fehérjeműködését szabályozni, illetve a sejt molekuláris komplexeit felhasználni saját reprodukciójuk elősegítésére.

12. Gál Zsófia (Semmelweis Egyetem): CLEC16A gén genetikai variációi befolyásolják az immunterápiára adott választ és az asztma tüneteit

Az asztma egy multifaktoriális légúti betegség, mely genetikai hátterének megismerése hozzájárul új terápiás célpontok felderítéséhez.
Kutatócsoportunk a DESENSIT projektben, immunterápiára adott választ befolyásoló SNP-t azonosított a CLEC16A génben. Az itt kapott eredmények és irodalmi adatok alapján a génben két SNP-t (rs27908; rs12935657) vizsgáltunk, hogy befolyásolják-e az asztmára való hajlamot.
Az SNP-ket KASPar genotipizálási technológiával analizáltuk 756 kontroll és 421 gyermek asztmás mintán. Vizsgáltuk a genotípusok eloszlásának Hardy-Weinberg egyensúlyát, az eredményeket Pearson féle χ2 próbával elemeztük.
A két SNP nem asszociált asztmával, azonban az rs12935657 variáció eloszlásában szignifikáns eltérést tapasztaltunk, amikor a betegeket a betegség súlyossága alapján csoportosítottuk. Ezt a variációt tovább vizsgálva a felnőtt populációban azt találtuk, hogy azokban a páciensekben, akiknél vírus okozta az exacerbációt, az SNP domináns kapcsolatot mutatott a súlyosabb betegséggel.
Amennyiben az eredményeket további független kísérletek is alátámasztják, a CLEC16A gén potenciális terápiás és prognosztikai célpont lehetne asztmában és immunterápiában.

13. Gaszler Péter (Romhányi György Szakkollégium): Az axonok növekedését irányító molekuláris gépezet vizsgálata

Az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakításában alapvető szerepet játszanak az axonvégződéseken található növekedési kúpok. Itt az aktin filamentumok növekedését kísérő erőhatások következtében ujjszerű, filopodiális és legyezőszerű, lamellipodiális membránkitüremkedések keletkeznek. A filopódiumokba mikrotubulusok épülnek be az aktin hálózat vezetésével, amely szintén kulcsfontosságú az axonnövekedés irányításában. A filopodiális aktin sejtváz dinamikájának szabályozásában a DAAM (Dishevelled Associated Activator of Morphogenesis) formin és a sapkafehérje elengedhetetlen szerepet játszik. A két fehérje aktivitásainak hátterében álló molekuláris mechanizmusok megértése érdekében munkánk során rekombináns fehérjék kölcsönhatásait vizsgáltuk. Vizsgálómódszereink a molekuláris biofizika, a fluoreszcencia spektroszkópia és a teljes belső visszaverődésen alapuló mikroszkópia eszköztárára épülnek. Eredményeink szerint a DAAM elősegíti az aktin filamentumok képződését, míg a sapkafehérje hatása ellentétes. Izgalmas felfedezésünk, hogy a DAAM képes az aktin filamentumok és a mikrotubulusok között direkt fizikai kapcsolatot létesíteni. A továbbiakban ezen kölcsönhatás funkcionális jelentőségét vizsgáljuk. Eredményeink a különböző idegrendszeri betegségek gyógyításához megfelelő háttértudás részét képezhetik.

14. Giricz Zsófia (Szegedi Tudományegyetem): Az Alzheimer-kór epigenetikai háttere

Az elmúlt években az epigenetika az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterület. Szó szerint a genetikán túli, genetika fölötti a jelentése, amely a DNS szekvenciáján túli információkódolást jelenti. Számos tényező ismert, melyek befolyásolják a génműködését, mint az életmód vagy a pszichoszociális környezet. Az epigenetikai vizsgálatok tárgykörébe tartozik a kromatin kompaktságát befolyásoló tényezők,- kromatin újrarendeződése, hiszton modifikációk -illetve a DNS metiláció vagy a miRNS-ek.
Az Alzheimer-kór egy progresszív, neurodegeneratív betegség. Tünetei közé tartoznak a memória súlyos zavarai, pszichés zavarok, a racionális gondolkodás, illetve a térbeli tájékozódás képességének elvesztése. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek száma világviszonylatban közel 25 millióra tehető, mely becslések szerint a következő néhány évtizedben közel négyszeresére is nőhet. Eddig még kevés adat áll rendelkezésre az Alzheimer-kór epigenetikai hátteréről. Azonban a leggyakoribb, sporadikus változatáért nem egy meghatározott gén vagy géncsoport hibája felelős, hanem különböző rizikót jelentő gének és a génműködés szabályozását befolyásoló környezeti hatások együttes jelenléte vezethet a betegség kialakulásához.

15. Györök László (Nemzeti Közszolgálati Egyetem): Az építés és a minőségügy kapcsolata

Napjaink építési projektjeinél az építések előkészítésével, szervezésével, a helyszíni kivitele-zéssel, valamint a már használatba vett létesítmények üzemeltetésével kapcsolatosan ugyan-azon időszakokban és hasonló területeken különböző szakmai szabályok, eljárások, követel-mények, és az ezeken a szakterületeken dolgozó szakértők tevékenységei találkoznak. A nem lakóépületek létrehozását, felújítását, átalakítását vagy új építését célzó építési projekteken, azaz például az ipari vagy az infrastruktúra rendszer létesítményeinek készítésénél aktuálisan az építésügy, a minőségügy, a környezetvédelem, a biztonság, és az adott szakterület jogi kör-nyezetének szabályai és szabványai találkoznak. Nemcsak a jelenkorban, hanem évezredekkel, évszázadokkal korábban is már megjelentek az építéseknél a minőségügy követelményei. Mivel az építés és a minőségügy a jelenkorban és jövőben is elválaszthatatlanul kapcsolódik egymáshoz, az építés és a minőségügy fejlődésének hatására, a folyamatosan változó építési és minőségügyi követelményekre tekintettel, számos építési és minőségügyi eljárást szükséges összehangolni. A tárgyi poszter az építés és a minőség kapcsolatának alakulását, és eljárá-suknak néhány javasolt módosítását mutatja be.

16. Hencz Mátyás (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A Szent György-hegy és a Badacsony piroklasztit-sorozatának fizikai vulkanológiai vizsgálata

Munkám során a Bakony–Balaton-felvidéki Vulkáni Terület (BBVT) második legnagyobb tanúhegyének, a Szent György-hegynek a piroklasztit-sorozatát vizsgáltam. A terepen dokumentáltam a Szent György-hegyen mozaikosan kibukkanó piroklasztit-sorozat pontos elterjedését, valamint terepi vulkanológiai, szedimentológiai jellemzőit. A gyűjtött kézipéldányokon kvantitatív szöveti elemzést végeztem: a vágott kézipéldány-felszíneken meghatároztam az egyes kőzetalkotók felületarányát képelemzéses módszerrel.
Az eredmények megerősítették a Szent György-hegy freatomagmás eredetét. A vízhatás mértéke a rétegsorban felfelé (kitörés során időben előre) haladva fokozatosan csökken, amelyet a szideromelán felületarányának csökkenése, és a tachylit felületarányának növekedése jelez. A piroklasztitban alacsony a járulékos szemcsék aránya, ami sekély mélységben történő freatomagmás robbanások bizonyítéka. Ezek alapján a szinvulkáni felszínforma tufagyűrű, vagy sekély maar lehetett. A Szent György-hegy vulkáni fejlődéstörténete alapján policiklikus monogenetikus freatomagmás vulkáni felépítményre következtettem.
Erős hasonlóság mutatható ki a Badacsony és a Szent György-hegy piroklasztit-sorozata között. Ezek alapján feltételezhető, hogy a két tanúhegy esetében nagyon hasonló volt a vulkáni fejlődéstörténet és ebből következően a szinvulkáni felszínforma.

17. Janzsó-Berend Péter Zoltán (Szent-Györgyi Albert Szakkollégium): Modellalkotás és -tesztelés egy kémiai szenzorvegyület fejlesztése során

Kutatócsoportunk a sejtek energiafolyamatait befolyásoló molekulák (nukleotidok) kimutatására fejleszt jelzővegyületeket (szenzorokat).
A 3-hidroxikromon vegyületcsaládról ismert, hogy képesek a nukleotidok fluoreszcenciás érzékelésére, azonban a kölcsönhatás nem kizárólagos pl. ATP-re nézve, ami az egyik leggyakrabban előforduló nukleotid.
A kimutatást a DNS szerkezetét (mely szintén tartalmaz nukleotidegységeket) modellezve kívántuk javítani úgy, hogy komplementer bázist építettünk a szenzorok szerkezetébe. Ezt követően vizsgáltuk az alapvegyület fluoreszcenciás tulajdonságait, annak változásait különböző nukleotidok jelenlétében, illetve az ATP-re vonatkoztatott szelektivitást. Elemztük emellett, hogyan befolyásolja a jelenséget a bázis és a hidroxikromon alapvegyület molekulán belüli távolsága, valamint a közeg kémhatása.
Előadásomban bemutatom, hogyan építettük fel az új vegyület tulajdonságait jósoló modellt, hogyan teszteltük azt a nukleotidokkal, és milyen megfontolások mentén volt szükséges módosítani az alapfeltevésen.

18. Kardos Zsolt (Széchenyi István Egyetem): Történeti források felhasználása a viszlói fás legelő biotóphálózatának megtervezéséhez    

A fás legelők részei mezőgazdaság-történeti örökségünknek, hosszú idő alatt, emberi hatásra kialakult féltermészetes élőhelyek, amelyek – a társadalomban és a gazdálkodásban végbemenő változások következtében – feledésbe merülnek, merü
Munkám célja a korábban legeltetett, ma kaszálással fenntartott viszlói fás legelő (Északi-középhegység) használatában bekövetkezett változások vizsgálata, fenntartható térhasználatának megtervezése.
Céljaim eléréséhez tanulmányoztam irodalmi forrásokat, történeti térképeket, archív légifotókat és recens szatellitfelvételeket, területhasználati-természetvédelmi adatokat, amelyeket szóbeli közlésekből származó információkkal egészítettem ki.
Kutatásaim eredményei alapján elmondható, hogy a viszlói fás legelő évszázadok óta nagy szerepet játszik a falu életében. Az 1960-as évektől tapasztalhatóak kezdeti jelei a terület elhanyagoltságának, majd a terület gondozásának fokozatos elmaradása következtében napjainkra a szukcessziós folyamat előrehaladt, a terület habitusát kaszálással és szárzúzózással tartják fenn. A terület optimális biotóphálózatának kialakításával, rehabilitációjával és a hagyományos legeltetéses állattartás felélesztésével, illetve jelenlegi viszonyokhoz történő újragondolásával, megvalósítható lenne a terület és értékeinek megóvása, sőt optimális esetben gazdasági és társadalmi szempontból is fenntartható természetve
     

19. Kenessey Zoárd Vitold (Festetics Imre Mezogazdasági Biotechnológiai Szakkollégium): A szőlő vírus detektálás módszerei

A szőlőt számos vírus és viroid fertőzi, melyek komoly gazdasági károkat okozhatnak. Ezen vírusok detektálási módszereinek folyamatos fejlődése ellenére kevés technológiát vettek át a tesztelő laboratóriumok rutinvizsgálatokhoz. Két hagyományosan alkalmazott módszer az ELISA (Enzyme-linked immunosorbant assay) és a polimeráz láncreakció (PCR), de ezeknek nagy az eszközigényük, emiatt szabadföldi vizsgálatokhoz nem használhatók.
A növényi vírus diagnosztikai módszerek fejlesztése jelenleg két fő irányban halad. Az újgenerációs szekvenálásokkal akár ismeretlen szekvenciájú vírusokat is kimutathatunk a mintákból, míg a fejlesztések másik fő célja, hogy helyszínen vagy alacsony felszereltségű laborokban is végre lehessen hajtani a vizsgálatot.
A szabadföldi tesztekhez, alacsony eszközigényük miatt, az izotermikus amplifikációs módszerek lennének a legalkalmasabbak. A friss növényi mintából való kimutatás még akadályokba ütközik, ezért laboratóriumi körülmények között teszteltük egy ilyen módszert egy ismert szőlővírusra, általunk kivont RNS-ből. A továbbiakban az a célunk, hogy optimalizáljuk a detektálás hatékonyságát, hogy a tesztelés szabadföldön is elvégezhető legyen.

20. Khabat Noori Hussein (Szent István Egyetem): White Stripping in Chicken Meat (An Emerging Issue in Poultry Meat Industry)

White striping (WS) in chicken’s meat, recently has been considered as one of the emerging and serious issues facing the poultry industry globally. WS is a condition characterized grossly by the occurrence of white striations, seen parallel to the direction of muscle fibers, on broiler breast fillets and thighs. Based on the white striations, meat categorized as: normal (NORM), moderate (MOD), and severe (SEV). Results from published works observed that WS relate to growth rate, processing conditions…etc. Severe degrees of WS has dramatic impact on meat quality traits, particularly water holding capacity, texture, marinade uptake and cook loss. The aim of this work, to review recent published studies for the better understanding of WS, and its risks and effect on meat quality in term of appearance and chemical composition, and its effect on the demand of meat worldwide.

21. Kis Dávid (Pázmány Péter Katolikus Egyetem): A szomszédsági sugárhatás élő szervezetben, vagyis az extracelluláris vezikulumok képessége a sugárhatás közvetítésére sugárexpozíciót nem szenvedett sejtekben

A sugárbiológiában szomszédsági hatásnak, azaz bystander effektusnak nevezzük, ha olyan sejtekben is megnyilvánul sugárhatás, amelyeket direkt sugárzás nem ért. A bystander effektus kimutatása szemléletváltozást hozott a sugárvédelemben, mivel a személyeknek diagnosztikai vagy terápiás céllal leadott dózis nem feltétlenül tükrözi a kiváltott biológiai hatást. Tudományosan bizonyított, hogy ezen hatás a sejtek közötti kommunikációban fontos szerepet betöltő extracelluláris vezikulumok és miRNS-ek információ-átvivő tulajdonságának köszönhető.
Az itt bemutatott tudományos szempontból hiánypótló kutatásban először vizsgáltunk in vivo: direkt kis- (0.1Gy és 0.25Gy) és nagy (2Gy) dózisú Röntgen-sugárzást kapott C57BL/6 egerek csontvelőjéből izolált extracelluláris vezikulumok besugarazatlan egerekbe átoltásával bystander hatást.
Az egészséges egerekbe átoltott extracelluláris vezikulumoktól vártuk a bystander egerek csontvelősejtjeinek fenotipikus profiljának változását.
Legfrissebb eredményeink igazolják, hogy a csontvelői őssejtek és progenitorok mennyisége direkt besugarazott és bystander egerekben egyaránt változott.
A kutatást az Országos Közegészségügyi Központ – Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság Sugárorvostani Osztályán végeztem.

22. Kiss Ágnes (Szent István Egyetem): Sarkad–vár-tábla régészeti lelőhely és tágabb környezetének földhasználat-történeti vizsgálata

Kutatásom célja Sarkad–Vár-tábla földvár többkorszakos lelőhely és környezetének tájtörténeti feltárása írott és térképes források segítségével. A feltárt tájtörténeti információk alapján megállapítható, hogy az egykori vizekkel és mocsarakkal tarkított táj az állattartásnak kedvezett leginkább. A folyószabályozásokat követően a korábbi erdők, legeltetett területek és vizenyős, nádas foltok eltűntek, a szántóterületek aránya pedig ennek hatására jelentősen megnőtt, leginkább az erdők rovására, amelyek újbóli telepítése a II. világháborút követően indult csak meg. 1945-re a korábbi rét- és legelőterületeket szántók váltották fel, amelyek a hasznosított területek 80%-át tették ki akkor. A lelőhely területe és közvetlen környezet régóta szántóföldi művelés alatt áll, így mára az egykori földvárnak csak csekély felszínfeletti nyomai láthatóak. A vizsgált terület környezetének legjelentősebb földhasználat-változásai a folyók szabályozása, az erdők irtása majd újbóli telepítése, illetve az egyre intenzívebb földművelés térhódítása voltak. Ezen tevékenységek a táj egykori arculatát teljesen átformálták, a megváltoztatott művelés pedig a földvár gyorsabb pusztulását eredményezte.     

23. Koleszár Vivien (Semmelweis Egyetem):  Szakorvosok és kismamák véleménye a várandósság alatti testmozgásról    

Cél
A nők véleményének és szokásainak vizsgálata, illetve a szakorvosok véleményének és tanácsadási szokásaiknak vizsgálata a várandósság alatti testmozgással kapcsolatban Magyarországon.
Módszer
Retrospektív vizsgálatot végeztünk a kismamák, a nem rég szült nők és a nőgyógyász szakorvosok körében. Minden résztvevő egy kérdőívet kapott, amiben többnyire előre megadott válaszlehetőségek közül kellet kiválasztaniuk a szerintük legmegfelelőbbet. A kérdőíveket hat budapesti és egy miskolci kórházba juttattuk el, amit 255 nő és 37 szakorvos töltött ki.
Eredmény
A szakorvosok 94%-a szükségesnek tartja a testmozgást a várandósság idején, mivel a kismamák állapotát javítja. A sportolást javasló orvosok 33%-a javasolja a várandósoknak a testmozgást az AOCG ajánlásnak megfelelően.
A várandósság alatti testmozgás fő ellenjavallatának 53%-kal a placenta praeviát találták, emellett még számos, valóban kizáró okot megjelöltek. Azonban olyan állapotok is megjelölésre kerültek, amik nem feltétlen kizáróak vagy amelyik esetben a mozgás inkább hasznos. A válaszolók 5%-a szerint egyáltalán nincs ellenjavallata ebben az időszakban a testmozgásnak.
A megkérdezett kismamák 52%-a végzett testmozgást a várandósság előtt rendszeresen, a legnépszerűbb a kocogás volt. A várandósság alatt a testmozgás népszerűsége 32%-ra csökkent, a terhestornát és a jógát részesítették főként előnyben.
A várandósság alatt sportoló kismamák közül 10,98% volt az, aki heti 3-4 alkalommal 15-30 perc testmozgást végzett, ami a legjobban megfelel az ACOG ajánlásának.
Azon válaszadó kismamák közül, akik végeztek testmozgást a várandósság alatt 51,85% szült természetes úton és 48,15%-on végeztek császármetszést. Azok a válaszadók, akik nem sportoltak a várandósság alatt, 54,29% szült természetesen és 45,71% császármetszéssel, ami ellent mond a korábbi kutatási eredményeknek.
A nem sportolók 93,48%-ára és a sportolók 96,43%-ára volt jellemző, hogy szülés után képes volt segítség nélkül felkelni az ágyból 12 órán belül.
Megbeszélés
Sajnálatos módon csak a szakorvosok 33%-a és a várandósok 10,98%-a ismerte a várandósság alatti testmozgás végzésének helyes módját. Kevesebb mozgás nem képes hatékonyan kifejteni jótékony hatásait, több mozgás veszélyes lehet a magzati fejlődésre, mivel az anaerob anyagcsere magzati hypoxiát okozhat.
A vizsgált paramétereket tekintve, a testmozgásnak nem voltak negatív hatásai ebben az időszakban.
Konklúzió
Habár a vizsgált paraméterek alapján a testmozgás előnye a várandósság alatt nem volt kimutatható, arra sem mutat jel, hogy hátrányos lenne. Mivel a testmozgás általános pozitívumai, nagy szerepet játszanak egy várandós nő életében, ezért fontos, hogy pontos tájékoztatásban részesüljenek és kedvet kapjanak a sportoláshoz.   

24. Koltay Ilona Anna (Pannon Egyetem): The effect of mud from Hévíz lake on some joints and movements of horses

The most treasured things for a rider are the healthy legs, tendons and joints of his horse. In order to treat certain injuries as well as the tendons and joints strengthen many medical methods. In human medicine for decades known beneficial effects of thermal mud. The product has already been successfully used in the treatment of tendon and joint problems, additional horses too. The positive results of human and beneficial effect on the horses gave me the idea to carry out the experiment. Currently, there is little information available on the thermal mud horses’ tendons and joints as well as their movements in relation to the impact. In my work I try to answer this question. This research study is a multi- series first stop. A protocol to develop the ultimate objective is to help the mud can successfully used in treatment of horses, all of them long-term preservation.

25. Kovács Kata (BME Management Szakkollégium): Az employer branding helyzete Magyarországon

Tanulmányomban az employer branding magyarországi helyzetét vizsgálom. A munkaadói márkaépítés tulajdonképpen a HR, a marketing és PR területek együttműködésén alapszik, az összehangoltság a sikeres márkaépítés kulcskérdése. Először röviden bemutatom a márkaépítés HR aspektusát, vagyis azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a vállalat munkahelyként való megítélését, ilyen tényezők például a munkaidő, a juttatások, a munkahelyi légkör és a munkakörülmények, a toborzási és kiválasztási, valamint beillesztési folyamatok, illetve a vezetők, munkatársak személyisége. Ezt követően a márkaépítés folyamatát, lépéseit, végezetül pedig a márka kommunikációjára használatos platformokat mutatom be.
Kutatásomban a munkavállalói oldalt vizsgálom egy csaknem 900 fő részételével készült kérdőíves mintavétel alapján, melyben a munkavállalók álláskereséskor használt platformjait, a munkahelyválasztás szempontjából a számukra fontos tényezőket - egy ideális munkahely tulajdonságait - valamint a munkavállalói mobilitási hajlandóságot vizsgálom.
Ezután levonom a következtetéseket és javaslatokat teszek a vállalatok számára arra vonatkozóan, hogy hogyan tudnának vonzóbbá válni a munkavállalók szemében, és hogyan tudják jelenlegi munkavállalóikat megtartani, hiszen egy sikeres munkaadói márka nemcsak vonzó és hiteles, de a munkavállalók elkötelezettségét is javítja, csökkentve ezzel a fluktuációt és a toborzási, kiválasztási költségeket, és növelve a vállalat versenyképességét.

26. Král Adrienn (Eötvös Loránd Tudományegyetem):   Együttműködés az állati társadalmakban: Az együttműködés evolúciójának vizsgálata Hótorlasz játékkal dinamikus gráfokon   

A természetben az állatok számos helyzetben együttműködnek, ennek a jellemzésére alkalmas játékelméleti modell a Hótorlasz játék. Az állatokra jellemző szociális csoporton belül az egyes egyedek kapcsolati hálója gyakran változik az életük során, ennek a változásnak az együttműködésre gyakorolt hatását vizsgáltuk egy számítógépes modell segítségével.
Véletlen, véletlen reguláris és skálafüggetlen gráfokon modelleztük a dinamikusan változó kapcsolati hálót, amelyben bizonyos gyakorisággal véletlenszerűen kapcsolatokat kicserélünk egymással. Gyenge szelekciót feltételezve megvizsgáltuk, hogy az együttműködő stratégia mekkora valószínűséggel fixálódik, amennyiben a játékosok Hótorlasz játékot játszanak egymással.
A Hótorlasz játékban gyakori az együttműködő kimenet, amit mi is tapasztaltunk. Az haszon-költség arány fokozatos növelésével az együttműködés elterjedésének valószínűsége egy telítési görbét eredményezett. A kapcsolati háló változása csak kis mértékben csökkentette az együttműködés szintjét. A Rabok Dilemmája játékkal összehasonlítva, a Hótorlasz játékban az együttműködő stratégia elterjedési valószínűsége kevésbé érzékeny a modell paramétereinek változtatására. Ez összecseng a biológiai megfigyeléssel, miszerint igen változatos körülmények között is találunk példát az együttműködésre.

27. Kutas Bendegúz Árpád (Pannon Egyetem): Szarvasgombával oltott csemeték vizsgálata, hazai körülmények között.

A szarvasgomba állandó misztikuma kísérti az embert. A gombakeresőknek a könnyű megélhetés és a gazdagság ígéretét sugallja. Tényleg ilyen egyszerű lenne ?
Kutatásom alatt, szarvasgombával oltott csemetéket vizsgáltam. Faj és kor szerint elkülönített csoportokat alkottam. Egy, két és hároméves Feketefenyő, Kocsányos tölgy, Gyertyán valamint Mogyoró csemetéket választottam ki.
A vizsgálatokhoz sokaságonként tizenkét csemetét választottam, a szakirodalomnak és a magyar erdészeti előírásoknak megfelelve. Az ültető konténerek eltávolítása után teljes gyökér átmosás következett. Majd a sztereomikroszkóp segítségével a gyökérvégek átvizsgálását végeztem. A gyökéren található gomba fajokat, esetleges kártevőket fénymikroszkóp alatt azonosítottam. Ezek után százalékosan értékeltem a gombák jelenlétét.
Megállapítottam a csemeték oltást követő változását, névlegesen hogy a harmadéves csemeték mikorrhizáltságában nagy a leromlás. Figyelmesen kell eljárni pl. a csemeték vásárlása esetén. Az inokulálási módszerek között is érdemes válogatni, mert adott esetben más módszerrel kevesebb oltóanyag igénybevételével is nagyobb sikert lehet elérni.

28. Leopold Andrea, Zakariás Fanni (Szent István Egyetem): Kombinált tartósító eljárások hatása szamócapürék színére

A szamóca élénk piros színét jelentős antocianin tartalmának köszönheti. A nagy hidrosztatikus nyomáskezeléssel alapvetően jól megőrizhetők jótékony tulajdonságai, de szükség lehet más tartósító eljárásokkal való kombinálására. Kísérleteink célja volt megvizsgálni, hogyan befolyásolja a szamócapürék színváltozását a kombinált kíméletes hő- és nyomás kezelések különböző sorrendben történő alkalmazása. Ehhez a mintákat először hő- (55, 65 és 75 °C, 10 perc) illetve nyomáskezeltük (300, 450 és 600 MPa, 5perc) és fordítva. Közvetlenül a kezelések és a két hetes hűtve tárolás (2 és 15 °C-on) után meghatároztuk a minták színét és antocianin tartalmát. A mérési eredményekre 2n típusú faktoriális modellt illesztettünk, és a mintacsoportokat többtényezős varianciaanalízissel is összehasonlítottuk. A színezet esetében az először nyomás- majd hőkezelt minták bizonyultak kedvezőbbnek. Az antocianin tartalom esetében nem tudtunk különbséget tenni a kezelési sorrend hatását illetően, azonban a tárolásnak szignifikáns hatása volt a minták antocianin tartalmára.

29. Márton Zsuzsanna (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Kazahsztáni sós tavak ismeretlen prokarióta közösségei

Észak-Kazahsztán sztyeppvidékének tájképe és vegetációja nagyon hasonlít az alföldi szikes pusztákéhoz, ezért feltételeztük, hogy az itt található sós tavak esetében találkozunk majd a szikesekre jellemző baktériumközösségekkel. A prokarióták taxonómiai azonosítása a 16S rRNS molekuláris markergén alapján történt újgenerációs DNS-szekvenálás alkalmazásával. A Bacteria és Archaea domének arányát Real-Time PCR-rel vizsgáltuk. A hat különböző karakterű tóból származó minták részletes vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a tavak mikrobaközösségei nagyban eltértek egymástól, és jellemzően a sókoncentráció gradiens mentén csoportosíthatók. A hat tó esetében a legdominánsabb Bacteria csoportok a Proteobacteria és a Bacteroidetes törzsek voltak. Nagy számban fordultak elő a Halomonas, Spiribacter, Marivita és Psychroflexus nemzetségek képviselői. Jelenlegi eredményeink alapján az észak-kazahsztáni sekély sós tavak mikrobaközösségei markánsan különböznek a hazai szikes tavakétól, inkább az óceánok, tengerek és más konyhasós tavak mikrobiótájához hasonlítanak. Ezek az eredmények összefüggésbe hozhatók a tavak vizének kémiai elemzésével, ami alapján a vizsgált vizek domináns ionjai a nátrium, a klorid és a szulfát.

30. Megyes Melinda (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Az aknaszlatinai sókarszt sótűrő baktériumközösségeinek diverzitása

Kárpátalja egyik jelentős sóbányászati központja volt évszázadokig Aknaszlatina, melynek neve Szent Kinga legendájából is többeknek ismerősen csenghet. 2010-ben azonban felhagytak a bányászattal az aknákba folyamatosan betörő és azokat befullasztó víz miatt. A közeli magas állású Tisza vize és a csapadék által oldódó sótest feletti talaj lezökkenésével dolinák keletkeznek, melyek vízzel töltődve tavakká alakulhatnak. Az általam vizsgált tavak különböznek sókoncentrációjukban, korukban és hasznosításukban. Sokféleségükből adódóan ezek a tavak „természetes laboratóriumként” szolgálhatnak a tavi szukcesszió vizsgálatához. Munkám során az eltérő szalinitású tavak korábban nem vizsgált halotoleráns és halofil („sótűrő” és „sókedvelő”) baktériumközösségét hasonlítottam össze tenyésztésen alapuló és molekuláris biológiai ujjlenyomat módszerrel. Emellett az általam izolált baktériumtörzseken sótolerancia tesztet végeztem, amely felfedte, hogy sok törzs igen széles tartományú sókoncentrációhoz adaptálódott, illetve egyes esetekben jelentős eltéréseket találtam az izolált törzsek és típustörzseik sótoleráló képességében.

31. Mezei Adrián (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Special 3D object scanning workflow

As 3D printing is getting more and more popular, it is obvious that 3D scanner developments are motivated. The scanner we develop is optimised to have a precision of 10 microns. The hardware consists of two step motors, which provide two degrees of freedom for the scanning, a laser, a camera and a controller. The laser emits a vertical laser stripe onto the scanned object which is seen by the camera. The controller triggers the camera to create pictures of the scanned object and send it to the computer for image processing. Several algorithms will first generate point stripes from the images, then the stripes are transformed into the 3D space. Further algorithms create a tessellated triangle mesh from these point stripes. Eventually, the objects can be exported for 3D printers.

32. Mihály Enikő (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A Balaton-felvidéki és déli-bakonyi kocsánytalan tölgyek korai és kései pászta változásai az éghajlati paraméterek tükrében

Balaton-felvidéki és déli-bakonyi kocsánytalan tölgyek (Quercuspetraea(Matt.) Liebl.) korai, kései pászta és teljes évgyűrű-szélesség váltakozásának különböző éghajlati paraméterekkel észlelhető kapcsolatát vizsgáltam.
A csapadék, a középhőmérséklet és az aszály paraméterekre hasonló eredményeket kaptam a kései pásztát és a teljes évgyűrűt nézve, míg a korai pásztára más hónapok klíma faktorainak az impulzusai hatottak. A korai pásztából képzett kronológia – habár nem éri el a statisztika küszöbértékét –elemzése alapján láthattuk, hogy értékes információkat hordoz az előző évből.
A vizsgálat eredményeiből egyértelműen kiderült, hogy a májusi csapadék a legnagyobb hajtóereje a tölgyek sugárirányú növekedésének a vizsgált balaton-felvidéki és déli-bakonyi állományok esetében.
Az eredmények alapján kijelenthető, hogy az évgyűrű pozitív választ ad a tavaszi és a nyári csapadékra, főleg márciusban és júniusban valamint negatív reakciót mutatnak az évgyűrűk a tavaszi és nyári a hőmérsékletre (főleg áprilisban és júniusban). Az őszi hónapok (szeptember, október és november) hőmérséklete kedvez a faévgyűrűk növekedésének. A korai pásztát tekintve a többi hónaphoz képest különösen erős növekedést befolyásoló súlyú az előző év októberi hőmérséklet. Ennek magyarázata, hogy a meleg őszi hőmérséklet kedvez a fa fejlődésének és így több tartalékokat tud raktározni mely a következő év tavaszán elősegíti a korai pászta növekedését. További eredmény, hogy a vegetációs időszak kezdetén a bőséges csapadék, nyáron pedig a mérsékelt hőmérséklet kedvez a tölgyek fejlődésének.
A korai és a kései pászta szeparált elemzésével a vizsgált állományok esetében is több információt lehetett kinyerni, amely egy lépéssel közelebb visz a fa a környezetével való kapcsolatának jobb megértéséhez.     

33. Pintér Richárd (Szent István Egyetem): Rovarok terítéken

A növekvő népesség egyre nagyobb terhet ró a környezetünkre. A fenntartható fejlődés érdekében nélkülözhetetlen új, környezetkímélőbb tápanyagforrások kutatása és használata az élelmiszeriparban. Ennek egyik úttörő megoldásának ígérkezik a rovarok felhasználása élelmezési és takarmányozási célra. A rovarfogyasztás ugyan a nyugati kultúrától idegen, azonban a világ számos pontján a mindennapi étkezés része. Nagy lehetőség rejlik a rovarokban, mivel tenyésztésük több szempontból előnyösebb, mint a hagyományos vágóállatoké. Számos rovar rendelkezik táplálkozástani szempontból kedvező tulajdonságokkal, mint pl.: a közönséges lisztkukac (Tenebrio molitor) és a gyászbogár (Zophobas morio). A szabályozási háttér is egyre nagyobb figyelmet kap a jogalkotóktól, ami az élelmiszeripar egyes szektorainak fejlődéséhez vezethet. Az elmúlt években a rovarokra, mint élelmiszeripari alapanyagforrásra, az iparosodott országok is egyre növekvő figyelmet fordítanak, de a fogyasztók elutasító magatartása nehezíti az iparág fellendülését. Érzékszervi bírálatnak vetettük alá rovaralapú porok felhasználásával készült húspástétomokat. A kapott eredmények fényében potenciál mutatkozik az iparág fejlesztésében.

34. Putti Krisztián, Tóth Zsófia (Energetikai Szakkollégium): Economic analysis of the Hinkley Point C nuclear power plant based on the available data

In 2010 the British government announced that they are determined to build a new nuclear power plant called Hinkley Point C with a 3200 MWe installed nominal power near Somerset. While making the business plan the leaders had to calculate with the future electricity prices which is almost impossible on today's unrealistically low free-market prices. The British government solved this contradiction with guaranteeing a loss compensation mechanism to be able to realize the power plant.
There were many forces in the EU who wanted to stop the project but the Commission, after a long struggle, finally approved the realization of it.
It is essential for the future to know the economic details of the Hinkley Point C nuclear power plant and the sequel of it after BREXIT. The present paper will show the available necessary data and approximate the confidential ones and calculate the simplified economic model of the project.      

35. Róth Csaba (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Sztérikusan stabilizált mag-héj szerkezetű intelligens mikrogélek előállítása

Az elmúlt években sok kutatás irányult hierarchikus intelliegens mikrogélek előállítására, melyek az élet számos területén alkalmazhatóak (például bioszenzorok, harmadlagos olajkitermelés). Ezen mikrogélek előállításának kulcsfontosságú lépése a mag-héj szerkezetű részecskék előállítása, melyeket az irodalom szerint két lépésben állítanak elő: az első lépésben előállítják a részecske magját, majd ennek felületén hozzák létre a kívánt méretű és összetételű héjat.
Munkám célja poli(N-izopropil-akrilamid)-héj-poli(vinil-alkohol) sztérikusan stabilizált mikrogél előállítása volt. Ehhez először poli(N-izopropil-akrilamid)-héj-poli(vinil-acetát) részecskéket állítottam elő, majd ezekből lúgos hidrolízissel kaptam a kívánt anyagot. Az előállítást egylépéses szintézissel végeztem: a mag részecskék szintézisét a hagyományos eljárásnak megfelelően 80 °C-on kezdtem, majd a monomerek adott konverziójánál a rendszerhez adtam a héj kialakítására használt vinil-acetátot. A nehézséget az okozta, hogy a vinil-acetát forráspontja 72,7 °C.
Az előállított mikrogél részecskék méretének hőmérsékletfüggését különböző pH értékeken vizsgáltam.
Az eredmények igazolták, hogy sikerült sztérikusan stabilizált mikrogélt előállítanom.

36. Sándor Gyöngyvér Orsolya (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Őssejt megőrzés muslica módra

Az emésztőrendszer megfelelő működése kiemelt fontosságú egészségünk megőrzése szempontjából. Legfontosabb feladatai az immunológiai védekezés és a tápanyag lebontás/felszívás. A bélszövet a szervezetünkben fellelhető leggyorsabban megújúló szövettípus, amihez központi fontosságú a bélben található őssejtek megfelelő működése. Az egyre nagyobb orvosbiológiai jelentőségű lebontó/sejt-karbantartó folyamat (az autofágia) megfelelő aktivitása bizonyítottan fontos tényező számos sejttípus működése szempontjából. Kísérleteim során muslica modellszervezetben célzott genetikai módosításokkal vizsgáltam, hogy vajon az emésztőrendszer őssejtjei hogyan és miért igénylik az autofágiát az öregedés és a tumorképződés során. Eredményeim alapján úgy tűnik, hogy az öregedő őssejtekben autofágia hiányában nagymértékben megnő a DNS sérülések mennyisége, ami a sejtek pusztulásához vezet. Tumorképződés során érdekes módon úgy tűnik, hogy az autofágia csak a kialakulás kezdeti történéseihez szükséges. Az orvostudomány szempontjából érdekesek lehetnek eredményeim, miszerint a bélben felszívódó gyógyszerek autofágiára gyakorolt célzott- vagy mellékhatásai eltérő módon befolyásolják az egészséges és tumoros bélőssejteket.

37. Siddiqui Shiraz Ahmed (Miskolci Egyetem): Tool materials used in automotive industry

Surface technologies play an important role in increasing the surfaces hardness, the wear resistance, thus the components lifetime. Applying these techniques hard and wear resistant layer on a ductile component surface is possible to produce.Surfaces of components are generally the most critical parts of the engineering structures, being exposed to the highest loadings Surface technologies can be divided into two main groups: surface modification and coating technologies. Surface modification heat treatment means influencing the surface microstructure due to simply heat or combined heat and chemical effects, while coating technologies involve addition of a new layer onto the surface.
The aim of my research is to give an innovative approach on coatings improving sufficiently the wear performance by friction reduction and durability of components thus increasing the productivity and life-span of components widely used in the automotive industry.
My presentation aims at providing a brief overview on the importance, advantages and application potential of the duplex treatments, with special emphasis on the engineering component for automotive industry

38. Simkó Irén (Bolyai Kollégium): Az édes ízről alkotott elméletek     

Az ősember táplálkozásában kulcsfontosságú volt az az elv, hogy az édes táplálékok általában energiadúsak, így növelik a túlélés esélyét. Manapság viszont nagy energiabevitel nélkül szeretnénk élvezni az édes ízt. Szerencsére a különböző mesterséges édesítőszerek ezt lehetővé teszik. Ahhoz, hogy új édesítőszereket készítsünk, meg kell értenünk az ízérzékelés folyamatát, és tudnunk kell, hogy milyen molekulaszerkezet jellemző azokra az anyagokra, amelyek édes ízérzetet váltanak ki. Ez nem egyszerű kérdés, ugyanis sokféle anyag lehet édes, (pl. szénhidrátok, alkoholok, szervetlen anyagok vagy aminosavak), és akár egyetlen kötésszög is meghatározhatja azt, hogy az adott anyag édes vagy keserű. Előadásomban azokat az elméleteket szeretném bemutatni, melyeket az édes ízről alkottak az elmúlt ötven évben. Beszélek az édes anyag molekulájának a receptorhoz való kapcsolódását leíró kétpontos és a hárompontos kapcsolódás elméletekről (AH-B, AH-B-X) illetve a sokpontos kapcsolódás elméletéről, végül pedig az édes íz receptoráról.      

39. Szabó Adrienn, Óhidi-Légmán Anikó Erika (Szentágothai János Szakkollégium): Sötétségben a retina Sötétapadtált patkány retinában a Cx36 mRNS és a hozzá kapcsolt miRNS expressziós változásai

A gerinces állatok retinája ideális kutatási objektum, amelyben kiválóan tanulmányozható az elektromos szinapszisok valamint az azokat felépítő connexin fehérjék és mRNS transzkriptek előfordulása és működése. A neuronális connexinek (Cx) az egér és patkány retinában a Cx36, a Cx45 és a Cx57. Kevés az információ arra vonatkozóan, hogy ezen Cx-ek mRNS-inek expressziója hogyan változik sötétadaptáció hatására. Ugyancsak kevés az arra vonatkozó ismeretünk, hogy az epigenetikai szabályozó miRNS molekulák expressziója befolyásolja-e a sötétadaptáció kiváltotta Cx fehérjék termelését. Kísérleteinkben a sötétadaptáció során bekövetkező Cx36 mRNS valamin a releváns mir152 és mir320 miRNS-ek mennyiségi változásait követtük nyomon. A kérdéskört RT-PCR, qPCR technikákkal vizsgáltuk meg. A Cx36 mRNS mellett a Cx45 és 57 connexin mRNS expressziójának változását is analizáltuk qPCR alkalmazásával.

40. Szondi Réka (Debreceni Egyetem): Gyakornoki program egy magyar nagyvállalatnál

A kutatás alapja egy magyar tulajdonban lévő nagyvállalat gyakornoki programja. Átfogó célkitűzés volt a program hatékonyságának vizsgálata több HR funkción keresztül. A kiválasztás, a beillesztés, teljesítményértékelés egymással szorosan összefüggő funkciók. A rendszeres visszajelzések kiemelten fontosak lehetnek, ha a vállalat a program után is számít a gyakornokokra és fokozni kívánja a lojalitást. A programban részt vesz egy szakmai mentor is, aki támogatja, segíti a gyakornokok munkáját.
A célkitűzéshez primer és szekunder adatgyűjtés is társult. Először esettanulmány készült a program felépítésének és működésének megismerése céljából, majd ennek alapján lett összeállítva a kérdőív a gyakornokok számára. A kérdőívek kiértékelése IBM SPSS Statistics 23.0 programmal történt. A szekunder adatgyűjtés a funkciókkal, illetve mentorálással foglalkozó magyar és idegennyelvű szakirodalom alapján készült el.
Az eredmények alapján, a mentori támogatás és a kezdőoktatás szükséges, a bizonytalanságokat jelentősen csökkenti a programban. A vélt hiányosságokra javaslatok készültek a további effektív működés érdekében.

41. Tenorio-Baigorria Imola (Szent István Egyetem): Díszfákat fenyegető, újonnan megjelenő baktériumfajok

Az európai városokba évszázadok óta ültetnek dús lombozatú, több méter magasra növekedő, hosszú életidejű díszfákat (pl. platán-, nyár-, juharfajok) sétálóutcákba, közterületekre, parkokba. Ezek a fák a nyári hőségben árnyékot adnak, felfogják a levegőből a port, szennyezőanyagot, valamint búvóhelyet biztosítanak a városban élő madaraknak, mókusoknak, számtalan rovarfajnak. Sajnos ezek a fák a mindennapokban stresszhatásoknak vannak kitéve. Napjaink klímaváltozása nemcsak minket terhel meg, hanem a növényeket is. Emellett káros hatással jár az utak sózása, az építkezések miatti sebek, sérülések, melyek kaput nyitnak a kórokozóknak, kártevőknek. Az utóbbi években számos nemzetközi publikáció jelent meg a lombhullató díszfák kéregrepedését, kátrányosodását, feketefolyását okozó baktériumok előfordulásáról. Hazánkban több díszfán kéregrepedéseket, a beteg foltokból vöröses-barnás színű váladék szivárgását figyeltük meg a vegetáció folyamán. Munkánk során célul tűztük ki a lombhullató díszfák kéregbetegségeit okozó baktériumfajok azonosítását. A kórokozók megjelenését, terjedését elősegítette az elmúlt évek hosszantartó, meleg, párás őszei, enyhe telei. Ellenük a védekezés nehéz, komoly problémát jelent közterületeken.     

42. Tóth Gábor      (Szent-Györgyi Albert Szakkollégium): Glikozilált minták vizsgálata saját készítésű kapilláris HPLC oszlopokkal

A fehérjék poszt-transzlációs módosulása gyakori jelenség, mely szerepet játszik az egyes molekulák szerkezetének kialakításában, ezáltal befolyásolja a biológiai funkciót. A glikoziláció kvalitatív és kvantitatív vizsgálata a biológiai minták komplexitása és a célvegyületek kis koncentrációja miatt igen bonyolult analitikai feladat, melyhez nagy teljesítményű módszerekre van szükségünk.
Vizsgálataink során saját készítésű nanoHPLC oszlopokkal valósítottuk meg α-1-savas glikoprotein (AGP) és monoklonális antitest (MAB) emésztmények fordított fázisú elválasztását, a detektálást nagy érzékenységű tömegspektrométerrel végeztük.
A szializált vagy fukozilált glikopeptideknek számos különböző izomerje létezik, melyek ugyan analitikai fordított fázisú HPLC körülmények között nem elválaszthatók, de nano méretben a saját töltésű kolonna használatával sikerült megvalósítanunk az egyes glikozilációs formák izomereinek elválasztását.

43. Valentin Szilveszter (Pannon Egyetem): A Balaton térségének demográfiai változása 1860 és 1960 között

A Balaton társadalma, gazdasága az elmúlt 150 évben nagy átalakuláson ment keresztül. Az átalakulás egyik kulcsfontosságú területe a népességszám változása. A tavat a nyaralóközönség már az 1820-as években elkezdi felfedezni, ekkor még csak igen kezdetleges állapotokról beszélhetünk, ennek megfelelően a lakosságszám is alacsony volt a térségben. Települési szinten rendszeresen mért, vizsgálható adatokkal csak 1870-től rendelkezünk (természetesen azokon a településeken, amelyek ekkor már léteztek). A 19. század második felétől tízévenkénti népszámlálási adatok alapján tudjuk bemutatni a demográfiai helyzetkép változását a Balaton térségében.
A vizsgált időszak befejező időpontja 1970, amely év azért rendkívül fontos, mert a Balaton társadalmával foglalkozó szakirodalomban ezt az évet jelölik egy drasztikus népességnövekedési korszak utolsó évének, ezt követően a népességgyarapodás üteme csökkent.
Poszteremmel vizuális formában szemléltetem, hogy a Balaton környékének társadalma, népességszám tekintetében milyen átalakuláson ment át 1870 és 1970 közötti időszakban.     

44. Varga György (Eötvös Collegium): A gazdasági válság hatása a visegrádi országok és az Európán kívüli világ közötti kereskedelem alakulására

Előadásomban a gazdasági válság hatását elemzem a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) és az Európán kívüli világ közötti kereskedelmi forgalom alakulására. A válság óta érzékelhető ezekben az országokban az Európán kívüli világ felé irányuló figyelem fokozódása a külkereskedelmi politikán, stratégiákon keresztül. A szakpolitikai dokumentumok alapján megállapítható, hogy a visegrádi országok elsősorban az ilyen irányú kereskedelmi forgalmukat igyekeztek növelni a válságot követően. Célom ezért annak feltárása a vonatkozó statisztikai adatok segítségével, hogy ez a szándék mennyire és hogyan valósult meg. A visegrádi országok nemzetközi kereskedelmének vizsgálata továbbá ezeknek az országoknak a globális értékláncokba való beágyazottsága, az országok és a nemzetközi nagyvállalatok közötti, sokszor elllentétes érdekek miatt is izgalmas kutatási területnek számít.

"Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-16-1 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült"

45. Varga Tímea (Pécsi Tudományegyetem): Nagy-Britannia és az európai integráció

Nagy-Britannia európai integrációs története jelenleg rendkívül aktuális téma, hiszen az Európai Unió egyik legfontosabb kérdése napjainkban a Brexit, azaz a szigetország kilépése a szervezetből. Ennek kapcsán merült fel bennem a kérdés, hogy vajon előre látható volt-e a britek döntése, voltak-e arra mutató jelek, hogy az Egyesült Királyság előbb vagy utóbb, de ki fog lépni az integrációból. A rövid válasz igen. Dolgozatomban azonban ennél bővebben igyekeztem kifejteni ezt, megvizsgálva Nagy-Britannia és az európai integráció kapcsolatát a kezdetektől egészen a 2016-os referendumig. A második világháború lezárásától kezdve bemutattam Nagy-Britannia előbb elutasító magatartását, majd többszöri csatlakozási kérelmeit, 1973-as csatlakozását, illetve az azt követő népszavazást. Kitértem Margaret Thatcher küzdelmeire, a maastrichti szerződés születésére, végül pedig a szigetország útjára a Brexitig, valamint annak néhány lehetséges következményére. Poszteremen ezt az 1945 és 2016 közötti folyamatot kívánom bemutatni, rávilágítva arra, hogy a tavalyi brit referendum eredménye nem is volt olyan meglepő, mint azt elsőre gondolnánk.

46. Varga Tímea (Pécsi Tudományegyetem): Hadügyi forradalom a gyakorlatban - a németalföldi szabadságharc

A koraújkori hadügyi forradalom egy olyan kérdéskör, amely viszonylag ritkán merül fel tanulmányaink során, és akkor is leginkább csak azt emelik ki, hogy a lőpor felfedezése és a tűzfegyverek megjelenése változást hozott a háborúkban. Ennél azonban jóval többet takar ez a fogalom, és bár Magyarországon talán kissé negligált kutatási terület, külföldön rendkívül élénk vita dúl a kérdésben, ami jól mutatja annak fontosságát. A témában vizsgálódva igyekeztem összeszedni a kutatók által az évek során felállított elméleteket, arra keresve a választ, hogy vajon ezek a gyakorlatban is megvalósultak-e. Ehhez az 1566-1648 között zajló németalföldi szabadságharcot, és annak résztvevő hadseregeit – a spanyolt és a hollandot – valamint azok újításait vizsgáltam meg. A szabadságharc erre több okból is alkalmas: egyrészt mind időben, mind térben a kialakított elméletek középpontjában áll, továbbá a résztvevő spanyol hadsereg korának legfejlettebb hadserege volt; a hollandok újításai pedig a 17. században világszerte elterjedtek, megalapozva az ún. ’new model army’-t, a század legkorszerűbb hadseregét.

47. Zwillinger Márton (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Synthesis of deuterated heterocyclic foldamer building blocks

Based on the principle of Isotope Coded Protein Labeling [1], the construction of foldamers
using different stable isotope labeled building blocks in combination with powerful mass spectrometric methods for the identification and analysis of isotope coded foldamer sequences might enable the quick screening of foldamer mixtures against biological targets. Herein we report the first significant step of this ongoing research, the novel syntheses of isotopically labeled heterocyclic foldamer building blocks.[2] The presented syntheses are based on commercially available starting materials and heavy water as a convenient deuterium source. The reported mild reaction conditions provided high and selective deuterium incorporation without significant erosion throughout the multistep syntheses. Our research proved that the reactions can be conveniently carried out even on multigram scale, providing sufficient starting material for the solid phase synthesis and study of labeled foldamers.

References
[1] J. Kellermann, F. Lottspeich, Methods Mol Biol. 2012, 893, 143.
[2] E. R. Gillies, F. Deiss, C. Staedel, J. Schmitter, I. Huc, Angew. Chem. Int. Ed. 2007, 46, 4081.